A cikk az Alternatív Közösségek Egyesülete és a K-Monitor Egyesület közös ide vonatkozó kérdőívére is felhívja a figyelmet, amelyet itt találhat meg az érdeklődő.

Egy könyvesbolt, egy pitekávézó és egy régebbi dohányboltból kialakított vendéglátóegységen keresztül mutatjuk be, milyen manapság Debrecen belvárosában üzletet vezetni. Emellett megnéztük, hogy mennyire hézagos a Piac utca a sok bezárt és éppen kiadófélben lévő üresen tátongó kirakata miatt.

Első alkalommal 2023 nyarának elején sétáltunk oda-vissza, s a páros oldal versenyre kelt a páratlannal abban a tekintetben, hol van több vakfolt. Azóta eltelt egy év, és érdemi változás nincs a kihasználatlan kirakatok terén. Van, ami azóta is sötéten tátong, máshol beindult valami. Ám az összkép nagyjából ugyanaz. S ne feledjük, a vasútállomásra érkező turista is ezt látja, ha elsétál a Nagytemplomig. Márpedig ha nem vonzó csak úgy lődörögni valahol, az ezeken a helyeken lévő boltok is kisebb eséllyel pályázhatnak a vásárlóközönség által ott hagyott pénzösszegekre.

A fő utca gyakorlatilag a plázákba eljutást segíti elő, s nincs embermegtartó funkciója

A Piac utca egy részét (a Református Kistemplomtól a nagyig) a 2000-es évek elején kivonták a gépjárműforgalom alól, letérkövezték, sétálóövezetté nyilvánították. Ezen a területen több vendéglátóegység működött, illetve működik, a Kossuth tér nagy részét pedig a régi funkciójában gyakorlatilag régóta nem működő Aranybika szálloda uralja, amelynek földszintjén szintén jó pár bolt, kiülős étterem volt található egykoron. Többnyire illettek hozzá. Ha a Piac utca Kistemplomtól a Nagyállomás felé eső részét nézzük, ott pedig főként élelmiszer- és ruhaboltok, szolgáltatást nyújtó üzletek, könyvesboltok, kulturális kikapcsolódásra alkalmas helyek sorjáztak végig. Ma már ezek egy része is kikopott onnan. Ahogyan az egyik boltos megjegyezte, „annak idején, ifjabb koromban azt mondtuk, hogy felmegyünk a városba, ami konkrétan a belváros ezen részét jelentette, mert volt sok lehetőség kikapcsolódásra, nézelődésre, ám ma már ez nem igazán létezik”. Hisz alig van, ami ide vonzza az embereket, inkább bemennek a plázákba és ott megkapnak mindent, szórakozást, étkezési és bevásárlási lehetőséget egy helyen, a főutca meg jellegtelenségével inkább átmenő forgalmat bonyolít le. Akárcsak egyes újabban létrehozott, nyáron hőgutával fenyegető belvárosi kőterei Debrecennek (Baltazár Dezső tér és Dósa nádor tér).

Persze jó hírekből nincs hiány. Hisz van, ahol Debrecen belvárosának méltatása oly módon történik, hogy közben nem vesznek tudomást arról, hogy  minden harmadik-negyedik kirakat üres. Általában kint van a tulajdonos Cívis Ház Zrt. üzenete, miszerint: KIADÓ. Máshol semmi, csak a nagy nihil. Olykor hetekig, hónapokig nincs új gazdája egy-egy üzletnek, máshol egyik váltja a másikat, bár ez utóbbi igen ritka. Az sem ismeretlen a debreceniek előtt, hogy van, ahol már azt sem tudjuk, hányféle vállalkozás próbált szerencsét – személyes kedvenc a régen Levi’s boltként, majd NIKE üzletként, aztán (még látszanak a korábbi feliratok) valamilyen gasztronómiai egység és a „Szöszy-divat” is…

Kevés a csak úgy betévedő vásárló, a többség a törzsvendégekből tudja fenntartani magát

Néhány jelenleg is üzemelő belvárosi üzlet tulajdonosát interjúvoltuk meg, milyen nehézségekkel küzdenek, min változtatnának a városvezetés helyében, ők maguk mit tesznek boldogulásuk ügyében, egyáltalán hogyan látják, milyen jelenleg Debrecen belvárosában valamilyen üzletet vinni.

Kezdjük azzal hogy például a könyvesboltok gyakorlatilag eltűntek a Piac utcáról. Emlékezhetünk rá, régebben a Kistemplomtól nem messze a saját oldalában és szemben is működött egy-egy ilyen üzlet, az Adyról és a Csokonairól elnevezett. Ezek már rég bezártak. A szintén errefelé lévő Alexandra is jó ideje nincs már – utóbbi egyébként hatalmas területen, az egykori Centrum Áruház helyén várta vásárlóit vagy a csak betérő vendégeket az emeleten kávézóval. Ám említhetnénk az egykori Tóth Könyvkereskedést is a Nagytemplom szomszédságában, vagy a Lírát is, amely szintén eltűnt a főutcáról. Van persze Libri, igen, tudjuk jól, éppen nem olyan rég vette meg kétharmad részben az MCC, vagyis a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium Alapítvány – amely szerveződés már a fentebb megemlített (és évek alatt talán tudatosan lezüllesztett) Aranybikát is megszerezte.

Több fény kéne a sikátorokba!

Szigorúan véve nem a Piac utca fővonalán van, hanem a Gambrinus közben, de a Piac utca 26/B szám alatt található a mintegy fél évszázada antikváriumként funkcionáló ingatlan, jelenlegi nevén Bihar Antikvárium. Asztalán Péter tulajdonos beszélt arról, hogy az internetes eladások és a több lábon állás (van máshol is üzlete) jelentősen besegítenek a vállalkozása talpon tartásában. Na, meg az, hogy neki is vannak visszatérő vásárlói.

Ugyanakkor arról is szót ejtett, hogy bár gyakorlatilag néhány méterre vannak a fő utcafronttól, mivel egy zugja ez Debrecennek, magát az ide betekintést lehetne elősegítenie a városnak, hogy egy arra járó, helyismerettel nem rendelkező turista mindenképp kíváncsian kukkantson be erre a területre is. Ahol aztán felfedezhetné magának az üzleteket, vagy csak nézelődhetne. Már ha van mit, s netán van hova leülnie.

Ugyanakkor Asztalán Péter a városvezetéssel jó kapcsolatot ápolva reményét fejezte ki, hogy a Gambrinus köz fejlesztése, ami szerinte néhány zöldnövénnyel akár el is kezdődhetne, nemsokára megtörténik, s akkor ismét nagy élet lehet ezen az egyébként régen nyüzsgő belvárosi területen, amiből ők is jobban profitálnának. Meglátjuk, mi lesz ebből! A bérleti díjakról szólva a tulajdonos alapvetően ezekre nem panaszkodott, de ez betudható annak is, hogy kulturális szolgáltatása miatt egy kisebb kedvezményt kap az eredeti árból.

A 70 ezrestől a másfél milliósig lehetett havonta bérelni üzlethelyiséget

Mielőtt további beszélgetéseket közlünk, lássuk a medvét, azaz a Piac utcát a tavalyi és a mai állapotában! Íme, hogy mennyiért lehetett kivenni az üzleteket itt egy esztendeje. Azóta történtek változások itt-ott, de a kiadandó ingatlanok száma továbbra is jelentős a belváros eme részén, és az árak sem változtak sokat. Pontosabban egyes, nagyon nem kelendő üzleteknél, ha még mindig üresen tátonganak, kedvezményesebb árat állapítottak meg. Például a már említett Gambrinus köz elején lévő Piac utca 26/A ingatlannál, ahol sokáig könyvesbolt volt (egy másik, nem az antikvárium). Ott a tavalyi 1 millió 50 ezres havi bérleti díjat levitték 950 ezerre…

Az árak forintban értendők és 2023-asak, és csak a Cívis Ház Zrt. által kínált üresen álló ingatlanok – akadtak, akadnak egyéb tulajdonostól is.

Piac 20. – Kossuth utca felől, volt ékszerbolt, 165 ezer

Piac 22. – volt dohánybolt, 100 ezer

Piac 26/A – volt könyvesbolt, 1 millió 50 ezer

Piac 28/c – volt Find Tea, 425 ezer

Piac 41. – volt Bugatti üzlet, 500 ezer

Piac 57. – volt Líra, 1,4 millió

Piac 58. – volt Kebap House 400 ezer

Piac 70-72. – volt Your Bag (táskabolt), 900 ezer

Piac 70-72. – a Róna kocsma mellett, 250 ezer

Petőfi tér 18. (majdnem Piac utca) – volt hentes-zöldséges, 400 ezer forint – itt a tulajdonos halála miatt lett üres a placc

Piac 77. – volt kulcsmásolós, 70 ezer

És ma?

2024-ben (szeptember 27-én) nem tűnik kevesebbnek a Cívis Ház Zrt által kiadásra kínált Piac utcai ingatlan. Van átfedés is a két év között, de akadnak újabb üresedések is, míg van, ami azóta bérlőre talált.

Piac 20. – üzlethelyiség 960 ezer

Piac 20. fsz/2 – volt fodrászüzlet 560 ezer

Piac 26/A – volt könyvesbolt 950 ezer

Piac 39/A fsz/2 – volt Burda (a cikkünkben is szereplő Wellington pitekávézó mellett) 150 ezer

Piac 41. 1/3 – irodahelyiség 327 ezer

Piac 41. 1/6. – irodahelyiség 195 ezer

Piac 56. – volt Edigital-Emag 600 ezer

Piac 57. – volt Líra könyvesbolt „ajánlatot várnak” (tavaly még 1,4 millióért volt kirakva)

Piac 67. – volt ruhaüzlet 125 ezer

Piac 69. fsz/1 – üzlethelyiség 600 ezer

Piac 77. – Cívis Inkubátorház, irodahelyiség 3900 forint/hó/négyzetméter

Piac 79. – 300 ezer

Az előző évhez képest manapság már több olyan üzlet kiadó, amely a Piac utcára merőlegesen benyúló udvarokban helyezkedik el, vagyis a címük is a Piac utcához köti őket, mégis ha valaki azon az útvonalon halad, csak akkor veszi észre ezeket, ha direkt bemegy ezekbe az udvarokba. Úgy tűnik azonban, hogy ami kicsit is nincs szem előtt, azt nehéz nyereségesen üzemeltetni Debrecenben – olykor még azt is, amibe konkrétan belebotlik a bámészkodó.

Még a leglátogatottabb részeken is voltak, vannak üres üzletek

A Nagytemplommal szemben állva balra tavaly kiürült szinte minden. A Korzó ételbár, mellette a már említett „Szöszy” divat, aztán egy alternatív könyvesbolt (azóta itt antikvárium nyitott), illetve néhány méterre innen a Sberbank, amelynek ablakában olvasható volt a Magyar Nemzeti Bank által szignózott, a Sberbank szanálására vonatkozó iromány. Azóta a Korzó helyén egy másik étterem már működik, illetve egy pizzázó is beindult az elmúlt évben, ám továbbra is találunk vakfoltokat ezen a részen, nevezetesen a Püspöki palota alatt, holott aki a belvárosban sétál, erre szinte biztosan elhalad egyszer-egyszer, tehát sokan szembesülnek a hiányosságokkal.

Aztán az Aranybika üveges alja szinte átlátható a Bajcsy-Zsilinszky utca felé, oly üres. A szállodai bejárat két oldalán balról a Zing Burger, jobbról a Starbucks, valamint a dohánybolt és a Rossmann üzemel, de más nem. Pontosabban a tavalyihoz képest ez is változott, a Rossmann helyét a Háda vállfás olcsóruhák boltja követte. A patinás szálloda aljában kétséges a városképre gyakorolt hatása, miközben az említett pipereüzlet csak arrébb tette székhelyét 30 méterrel, az egykori Telekom (Yettel) szintén tovább álló boltja helyére.

Aztán a másik irányban haladva a vasútállomás felé, az Apolló mozitól nem messze az egykori kultikus Csillag Csemege (a teljes épület neve Steinfeld-ház) is az enyészeté. Itt maga az egész épület egyre inkább lepukkant, de a hatalmas utcafronti bolthelyiség is igen hervasztó egy olyan város közepén, amelyik irodalmi vagy kulturális fővárosi titulus után ácsingózik évek óta (erre mondják: nem elég akarni). Az állomás felé, maradva a páratlan oldalon, éppen a Megyeházával szemben a Long Café az, amelyik már nem várja vendégeit (sőt mellette egy kis üzlet sem, lásd felsorolásunkat). Az egykori Bababolt helyén Partium Ház nyitott meg 2023-ban, illetve kinyitott a korábban még csak beharangozott Panero Kovászműhely is.

Ami még újdonság, hogy a közismert patikát, amely a Széchenyi-Piac sarkon működött régóta, a kiírása szerint a Derék utca 46. alá, az ottani Lidllel szembe helyezték át tavaly, itt a belvárosban megszűnt, pedig sokan jártak oda.  

Mindent bezsúfolni a bevásárlóközpontokba

Mindenesetre van tehát bőven hiátusa Debrecennek olyan alapvető dolog terén is, mint hogy sikerüljön nagyjából feltölteni a legfőbb utcájának földszinti üzlethelyiségeit. Ez a belvárosi összkép most ugyanis nemhogy „más(od)ik fővárosi” szinten nincs, de egyes helyeken lepusztult gyárvárosias jellegű.

S itt kapcsolódjunk a Wellington Coffee and Pie üzletéhez, ami egy pitekávézó. Tulajdonosa, üzemeltetője, Farkas Csaba is elmondta a magáét. Szerinte a Piac utca szélessége nem előny, s úgy véli, nem úgy működik Debrecen belvárosa, mint ahogyan kéne, mivel nem tölti be azt a szerepét, hogy vonzó legyen egy csak úgy arra barangolónak is, be-betérve egyes boltokba, gasztronómiai egységekbe. Ő amikor a Kistemplomtól fél percre lévő üzletét átvette, nagy anyagi ráfordítással teremtette meg azt a nívót, amit elvárt saját maguktól, ám úgy véli, ebből nem sok minden jött vissza eddig. Ráadásul akár a szellőzéstechnikai, akár az egyéb belsőépítészeti komolyabb munkák, amiket elvégeztetett súlyos pénzekért, ha esetleg bezárná a boltot, vélhetően benne maradnak az épületben, nem fogja azokat kivésni onnan, s magával vinni. Magyarán maradandó fejlesztést hajtott végre egy amúgy műemlékjellegű épületen, annak megóvása mellett. Ezért ő elvárt volna a bérbeadó Cívis Ház Zrt-től egy olyan konstrukciót, amelyben mondjuk lépcsőzetesen állapítják meg a szerinte nagyon magas bérleti díjat. Vagyis az első évben legyen relatíve alacsony, majd növekvő, s ha talpon tud maradni az üzlet, két-három év múlva kigazdálkodja a nagyobb árat is, hiszen ha sikeres az üzlet, miért akarna akkor majd odébb állni? Ám efféle hajlandóság, rugalmasság nem mutatkozott az önkormányzati cég részéről.

Viszont azt pozitívumként emelte ki Farkas Csaba, hogy az elmúlt években történtek olyan megbeszélések, amelyekre a város részéről is eljöttek a témában illetékes szakemberek, s meghallgatták a Piac utcai üzletbérlők problémáit. Ám furcsa módon éppen a vállalkozók részéről volt visszafogottabb az érdeklődés. Így valójában egy-két alkalommal ötleteltek, de gyakorlati lépések nem történtek azóta sem, hogy valamelyest könnyítsen Debrecen városa a bérlők helyzetén, s élettel telibbé tegye a Piac utcát.

Farkas Csaba szerint a plázák egyértelműen nem a belváros közelébe valók, bár létjogosultságukat nem vitatta. Ám ő távolabb helyezte volna el ezeket, hogy ne öljék meg a belvárosi kiskereskedelmet és a turistavonzó hangulatot. Az egyébként tősgyökeres debreceni vállalkozó kitért arra is, hogy világot járt emberként arra jutott, akkor tud megmaradni Debrecen közepén a pitekávézójával, ha egyfelől különlegeset ad, másfelől szélesíti szolgáltatási körét. Így lett azóta menüje, és rendszeres zártkörű programjai a helynek, ami a visszatérő rendszeres vendégeket legalább megtartja. Ám a betévedő érdeklődőkből ő is sokkal többet szeretne látni.

Komoly kompromisszumok és programok szervezése is kellenek a fennmaradáshoz

A Susmus Café voltaképp nem a Piac utcán, hanem attól párszáz méterre, de még mindig a belvároshoz tartozva, a Darabos utca 19. szám alatt üzemel, s falán emléktábla hirdeti, hogy „Csokonai Vitéz Mihály lak- és halálozáshelye”. A patinás épület Darabos utcai bejárati frontját egy gyakorlatilag díszként szolgáló, ám nem funkcionáló kapuval láthatjuk ma is. Az épület ezen része Ádány László tulajdona, pontosabban családi vállalkozásban viszi ezt a helyet, amely a rendszerváltás éveiben indult be mint dohánymellékcikk kiskereskedés. Hangulatos hely volt, ahol a különlegesebb dohányáruk megvásárlása mellett le lehetett ülni kávézni, beszélgetni is. A jelenlegi tulajdonosok 1997-ben vették meg ezt az épületrészt. Az elnevezés, Susmus, egy üveg bor mellett született, ezzel utalva a költőre, aki szintén sokat alkotott borozások közepette. Mindez egybekötve azzal, hogy a profilváltás egyébként is szükségszerűvé vált. Ádány László szerint ugyanis az egyre több dohánybolt miatt át kellett alakítani a tevékenységet, hogy továbbra is hozzon valamit a konyhára. Így ma már inkább borozónak, kávézó és kocsma keverékének mondhatjuk a helyet.

A váltásban szerepet játszott az is, hogy amíg a kettes villamos vonala nem épült meg, a Susmusnak, illetve elődjének volt saját parkolórésze, nagyobb területe a bejárat előtt, ám ezeket elvesztették az építkezések után. Mint a tulaj elmondta, helyileg jónak érzi a fekvésüket, pont nem zavarnak senkit, a nyitva tartás éppen ezért akármeddig megtörténhet, viszont a rezsiköltségekről már kritikusan beszélt. Hiszen mint kiderült, semmilyen energiaár kompenzációt nem kap a kávézóra a tulaj, holott úgy tudja, megilletné. Jellemzően egyetemisták képezik a törzsközönségüket, de hajnaltájt külföldiek is megjelennek rendszeresen. Ám főleg a fiatalabb magyarok helye lett a Susmus, ahova beszélgetőesteket, kisebb közösségi programokat szerveznek rendszeresen, sőt, kvízesteket is szerdánként. A tulajdonos kiemelte, hogy független helyként tartja számon magukat, vagyis számára a fogyasztó vendég számít, s nem az, milyen csoport tagja valaki, kivéve a teljesen vállalhatatlan eseteket. Épp ezért, ha valaki olyan összejövetelt szervez hozzájuk, ami az extrém szélsőségektől mentes, szívesen lát bárkit Ádány László.

A továbbiakban vagy saját forrásból, vagy pályázat útján szeretne fejleszteni a tulaj, vagyis lépne előre, ám úgy fogalmazott, nehéz ezeken a pályázatokon nyerni, illetve megfelelni minden kritériumnak.

Az információkat összefoglalva kijelenthető, hogy az újabb pláza, a második számú Fórum rövidesen megtörténő felépítése az elsővel szemben, a Csapó utcán várhatóan tovább rontja a belvárosi, azon belül is a Piac utcai és környéki kisebb üzletek forgalmát. Hogy ezzel együtt miként tervezi Debrecen városvezetése megvalósítani azt, hogy nemhogy ne ürüljön ki, de ismét tele legyen a Piac utca minden boltja, rejtély…

(Hasonló témában Budapesten is történtek felmérések, például a Rákóczi út kapcsán.)

A cikk a K-Monitor Egyesület „Közösen Monitorozunk” projektje keretében, az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjának támogatásával készült. Az Európai Bizottság támogatása nem jelenti a projektben megvalósított tevékenységek tartalmának jóváhagyását, amely kizárólag az azt megvalósítók álláspontját tükrözi, valamint a Bizottság nem tehető felelőssé ezen információk bárminemű felhasználásáért.