Ahogy arról a napokban a Debreciner is beszámolt, augusztus 10-én több tízezer ember tüntetett Belgrádban a szerbiai Jadar-völgybe tervezett lítiumbánya megnyitása ellen. A tiltakozók úgy látják, a bánya visszafordíthatatlan környezeti károkat okozna. Habár ennek a demonstrációnak a híre az angolszáz sajtón keresztül be tudott kerülni az országos magyar nyilvánosságba, a nagyobb hazai sajtótermékek egyelőre nem foglalkoztak érdemben a szerbiai fejleményekkel.

A Világgazdasági Fórum 2021-es adatai szerint a világszerte kitermelt lítium 74 százalékát akkumulátorok gyártásához használják fel. A kulcsfontosságú alapanyag bányászata azonban számos környezeti kockázatot rejt. A Wired 2018-ban arról írt, egyetlen tonna lítium kitermeléséhez 1 892 706 liter (500 ezer gallon) víz szükséges, és már arra is volt példa, hogy a bányászat hatására mérgező anyagok kerültek a vízbázisba. Ahogy arról a napokban a Politico írt, a szerb kormány számításai szerint a jadari bánya 2028 és 2030 között 58 ezer tonna lítiumot termelne ki, amely 1,1 millió elektromos autó előállításához elegendő.

Debrecen a jelenlegi tudásunk szerint pár éven belül hét akkumulátoripari beruházásnak ad helyet, amelyek mind lítiumion-akkumulátorokat vagy azok alkatrészeit gyártják. Debreceni szempontból is fontos kérdés tehát, mi történik a déli szomszédunknál. A Debreciner Marko Miletićnek, a belgrádi székhelyű Mašina nevű online újság főszerkesztőjének segítségével igyekszik bemutatni a folyamatokat.

Egyszer már leállították a projektet, most mégis a bánya mellett kampányol a kormány

Az újságíró a megkeresésünkre kifejtette, az elmúlt egy hónapban országszerte több mint ötven tüntetést tartottak Szerbiában. „Az emberek az utcára vonultak olyan kisvárosokban és falvakban is, amelyekben a második világháborús felszabadulás óta nem volt ilyen gyülekezés” – érzékeltette a helyzet komolyságát. A tüntetések erős részvétel mellett zajlanak, egyes településeken a lakosság több mint harmada demonstrált. Miletić elmondta, az első tüntetéseket az üggyel évek óta foglalkozó környezetvédelmi szervezetek hívták össze abban a térségben, ahol a Rio Tinto vállalat lítiumbányát nyitna, az események azonban gyorsan túlnőttek rajtuk. A demonstrációkon most nagy számban vannak jelen környezetvédő, hallgatói és egyéb aktivista szervezetek is.

Az előzmények kapcsán a főszerkesztő arról is beszámolt, hogy a szerb állampolgárok, a környezetvédelmi szervezetek, valamint az ellenzéki pártok régóta aktívan ellenzik a Rio Tinto-projektet, valamint más bányanyitásokat is. A korábbi tömegdemonstrációk eredményeképpen 2021 végén a kormány leállította a projektet, a lakosok pedig győzelemként értékelték ezt. Ennek ellenére a cég folytatta a működését, és az Aleksandar Vučić által vezetett Szerb Haladó Párt, miután tavaly megnyerte az országgyűlési, idén pedig a helyhatósági választásokat, az eddigieknél is határozottabban kezdte támogatni a Rio Tinto bányanyitási szándékait. „Országos kampányt indítottak a lítiumbányászat és annak állítólagos hasznának népszerűsítésére. Ez felbőszítette a lakosokat, akik most még nagyobb volumenben tiltakoznak a bányanyitások ellen” – sorolta Miletić.

A Mašina főszerkesztője szerint a tüntetők azt akarják elérni, hogy vonják vissza a Rio Tinto engedélyét a Jadar-projekttel kapcsolatban, valamint sokan azt is követelik, hogy az ország más pontjain is függesszék fel a bányák feltárását és megnyitását.

Nem jutott el a magyarországi tiltakozások híre

Arra a kérdésünkre, hogy a tiltakozóknak vannak-e ismereteik az elmúlt években Magyarországon lezajlott, akkumulátorgyár-ellenes tiltakozásokról, Miletić azt felelte, úgy gondolja, ezekről csak nagyon kevesen tudnak Szerbiában, pedig a magyarországi folyamatoknak van jelentősége, és egyértelmű összefüggést lehet felrajzolni a két ügy között.

A szerbiai tüntetések politikai vetületéről az újságíró kifejtette, a 2022-es általános választásokat azután tartották meg, hogy 2021 végén tömegdemonstrációkat és blokádokat szerveztek a Rio Tinto ellen, ennek hatására számos zöld-baloldali párt jutott a parlamentbe. Miletić ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a társadalom többsége még mindig a bányászat ellen van, a tüntetők között a kormánypártoknak is vannak szavazói, az ellenzéki pártok pedig most nincsenek a tüntetések szervezői között. Ezek miatt egyelőre kérdéses, várhatóak-e politikai változások Szerbiában, és ha igen, milyen irányúak, főleg, hogy a Szerb Haladó Párt minden hatalmat a kezében tart a kormánytól kezdve a parlamenten keresztül a városi képviselő-testületekig. Az ellenzék kezében eközben nincs semmiféle hatalom.

Megkérdeztük, van-e még esély arra, hogy a tüntetések hatására mégsem nyitják meg a Rio Tinto bányáját Jadarban. Marko Miletić úgy látja, nagy mértékben veszélyezteti a tiltakozók céljait, hogy az Európai Unióval kötött megállapodások alapján Szerbia lítiumot fog exportálni. „Az EU és az ezen igényekért elsődlegesen felelő Németország által adott ultimátumok miatt egyre több ember vallja azt, hogy a joguk van dönteniük a saját országuk sorsáról külső nyomás nélkül” – fogalmazott az újságíró.

Országos blokádra készülnek

A vajdasági Szabad Magyar Szó augusztus 16-án arról írt, hogy a Nem adjuk a Jadart Egyesület, az Eko straža és a környezetvédelmi szervezetek szerint több mint százezren vettek részt az augusztus 10-i belgrádi tüntetésen, most pedig arra készülnek, hogy országszerte blokádokat szerveznek. Ugyanabban az időpontban tartanának útlezárásokat munkaidőben. A tervek szerint több száz helyszínen egyszerre bénítanák meg a közlekedést. „A rendőrség ezeket nem tudja majd szétverni, de a rendszer teljes összeomlását okozzák majd. A szervezésben a környezetvédelmi szervezetek, ismert és befolyásos emberek is részt vesznek” – írja a lap.

Ne vezessék félre a jó embereket – szólította fel Vučić a független médiát

A Balkan Green Energy News eközben a napokban arról írt, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök azzal vádolja a tüntetőket: egy színes forradalommal próbálják megdönteni a kormányt. Miközben tagadta a jadari lítiumbánya káros hatásait, azt is hangsúlyozta, hogy védelmezni fogja a közegészséget és a környezetet. A tiltakozókat azzal vádolta, külföldről pénzelik őket. Hasonlóan látja egyébként a helyzetet a Rio Tinto is, a cég ugyanis a Politiconak azt nyilatkozta, tiszteletben tartják a demonstrációhoz való jogot, de „amit itt látunk, az egy félelemkampány”.

Vučić ugyanakkor a napokban bejelentette, ha a parlamentben kellő számú ellenzéki képviselő kezdeményezi, a kormánypárt is támogatni fogja, hogy népszavazást tartsanak az elnöki tisztségből való visszahívásáról. Amikor a szintén szerbiai N1 szembesítette azzal, hogy jogi szakértők szerint az alkotmány nem teszi lehetővé egy ilyen népszavazás kiírását, Vučić eltért a tárgytól, és arról beszélt, a független sajtóterméket és annak tulajdonosait valójában nem a lítium érdekli, nem a Rio Tinto cég, hanem az ő távozását akarják Szerbiából. „Ne vezessék félre azokat a jó embereket, akik hisznek maguknak, amikor arról beszélnek, az életük veszélyben lesz, a Duna és a Száva folyók mérgezettek lesznek, és a többi ostobaságról meg hazugságról, amit az elmúlt hónapokban hallottam” – fakadt ki az elnök.

Ötvenméteres körzetben kiégett a vetés

A Nem adjuk a Jadart Egyesület szerint egyébként már most is szennyez Szerbiában a Rio Tinto. Ahogy arról a Szabad Magyar Szó beszámolt, a civilek szerint Gornje Nedeljicénél a cég egy próbafuratából mérgező folyadék szivárgott a szántóföldre, ennek következtében ötven méteres körzetben minden vetés kiégett. „Évek óta figyelmeztetünk erre a szivárgásra, de a Rio Tinto nem is próbálja megoldani a gondot. Mindössze 200 méterre ezektől a furatoktól kb. száz gyerekünk él” – idézi a lap Nebojša Petković környezetvédelmi aktivistát.