Járványügyi hangulatban zajlott Debrecen képviselő-testületének augusztus 27-i ülése a Kölcsey Központban. A közgyűlést eredetileg a Régi Városháza nagytanácstermébe hirdették meg. az új típusú koronavírus-járványra való tekintettel azonban végül a Kölcsey tágasabb nagyterme mellett döntöttek. Habár a képviselőket még tegnap értesítették a változásról, a debreceni polgárok figyelmét az önkormányzat hivatalos honlapján erre nem hívták fel. A képviselői késések miatt a közgyűlés nagyjából 15 perc csúszással kezdődött, a Fidesz három képviselője, valamint gépi szavazás, továbbá az eredmények kivetítése nélkül. Papp László (Fidesz) polgármester tájékoztatása szerint a teremben nem kötelező, de ajánlott volt a maszkviselés.

1,4 milliárd forint hitelt venne fel a város

Debrecenben az elmúlt hónapokban már megszokhattuk, hogy a közgyűlési előterjesztések nagyobb részét kérdések és hozzászólások nélkül, egyhangú szavazással fogadják el a városatyák és -anyák. Ez most sem történt másképp. Két előterjesztés azonban akkora vitát váltott ki, hogy az ülés szokatlanul sokáig, a zárt napirendi pontot nem számítva is 2 óra 19 percig tartott. Ezek közül az első Debrecen idei költségvetésének módosítása volt, azon belül is a polgármester által javasolt 1,4 milliárd forintos hitelfelvétel, amelyet a koronavírus-járvány okozta forráskiesésekkel indokolt. Papp László elmondása szerint 5,5 milliárd forintos kárt szenvedett az önkormányzat, amelyből 4,1 milliárd forintot ki tud gazdálkodni, a fennmaradó részt viszont hitelből kell pótolni.

Meg kell vizsgálni a kiadásokat a Civil Fórum szerint

Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy már májusban mindenki tudhatta: hitelfelvételre lesz szükség. Szerinte az önkormányzatok előtt két út állt: az egyik, amit Budapest követett, hogy visszavesz a kiadásokból, a másik, amit Debrecen járna, hogy hitellel fedezi a kiesést, miközben a költségvetés kiadási oldalához nem nyúl hozzá. A politikus arra kérte a polgármestert, hogy vizsgálják meg a tervezett kiadásokat, és olyan javaslatot tegyenek le a képviselők elé, amelyet egyaránt megszavazhat a Fidesz és az ellenzék is, közös felelősséget vállalva a rendkívüli körülmények között meghozott döntésért.

Hozzá hasonlóan Madarasi István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy habár Debrecen költségvetése továbbra is stabil, a kormány hozhat olyan döntéseket a jövőben, amik miatt elképzelhető, hogy egyes fejlesztéseket egyelőre „el kell engednie” a városnak. „Nem tudjuk megmondani, hogy a következő időszakban meddig tart ez a nem normális helyzet a gazdaságban” – fogalmazott a képviselő. Vaszkó Imre (DK) pedig kifejtette: nem látszik, hogy a kormányzat által a pandémiára való hivatkozással elvont százmilliókat az emberekre fordítanák. Arra kérte Papp Lászlót, hogy az érdekérvényesítő erejét vesse be annak érdekében, hogy az állam visszaadja Debrecennek az elvont forrásokat.

A polgármesternek és a DK képviselőjének egy rugóra jár az agya

Az elhangzottakra Papp László úgy reagált, hogy az önkormányzat Gondola Zsolt állításával ellentétben egy komplex megközelítést alkalmazva a költségvetés kiadási oldalához is hozzányúlt, nem pusztán a hitelfelvétellel oldaná meg a problémát. Szerinte óriási dilemmát jelent, hogy hol van az a pont, ahol egy városnak „meg kell húznia a nadrágszíjat”. Az elmondása alapján a tervezésre, előkészítő munkákra számos önkormányzati beruházás kapcsán már felhasználták az előre kalkulált források egy részét, ezért nagyobb veszteség lenne leállítani ezeket, mint hitelt felvenni a befejezésükre. Vaszkó Imrének a polgármester azt felelte, hogy „szinte egy rugóra jár az agyuk”: a város többször is visszakérte és vissza is kapja az államtól a világjárvány okán elvett forrásokat.

Papp Viktor (Fidesz) frakcióvezetővel együtt azt hangsúlyozták, hogy az elvonások, és a leállás miatti kiesés ellenére az önkormányzat meg tudta őrizni mind a 4000 alkalmazottjának az állását, egy munkavállalóját sem kellett elbocsátania a pandémia miatt. A frakcióvezető ehhez hozzátette, hogy az ő megélhetésüket támogatják a szavazatukkal azok, akik igent mondanak a hitelfelvételre. Barcsa Lajos (Fidesz) alpolgármester erre ráerősítve megjegyezte: Debrecen úgy vészelte át az új típusú koronavírus-járvány első hullámát, hogy mindössze 1 százalékkal nőtt a városban a munkanélküliség.

Ne kérje a kormány, hogy higgyen neki az ellenzéke

Gondola Zsolt szerint az előterjesztő azt várja el a képviselőktől, hogy higgyék el, ők mindent megvizsgáltak a költségvetés kiadási oldalán, ez azonban az előterjesztésből szerinte nem látszik. „Ne kérje azt egy kormányzó párt, hogy higgyünk neki, mint ellenzék!” – szólította fel a város vezetését. Kőszeghy Csanád Ábel (független) szintén azt jegyezte meg hozzászólásában, hogy a képviselőkkel kevés információt osztott meg a polgármester a szavazást megelőzően. Papp László erre az előterjesztés kiegészítésével reagált: e szerint a szeptemberi képviselő-testületi ülésen, amely előtt a képviselők megismerhetik a költségvetés kiadási oldalán történt változtatásokat, megerősítő szavazást tartanak a hitelfelvételről. Debrecen 2020-as költségvetésének módosítását, ezzel az 1,4 milliárd forintos kölcsön felvételét végül a Fidesz képviselői, továbbá Kőszeghy Csanád Ábel szavazataival, a DK, a Momentum, a Civil Fórum és az MSZP ellenszavazatai mellett elfogadta a közgyűlés.

2021-ben elkezdenék Debrecenbe vezetni a Keleti-főcsatorna vizét

Az ülés második komoly polémiát eredményező pontja a Debrecen és környékének vízháztartását helyreállítani hivatott Civaqua-terv első ütemének megvalósításával kapcsolatos előterjesztés volt. Papp László elmondta, hogy a terv végrehajtását továbbra is állami feladatnak tekintik, abban azonban Debrecen is részt vesz. Az elmondása szerint azon dolgoznak, hogy 2021-ben már elkezdődhessen a tényleges kivitelezés, az első szakasz befejezését követően lehet ugyanis egyáltalán nekilátni a Nagyerdő és a jóléti tavak megmentésének.

„Titkosszolgálati” eszközökről is kérdezett a Momentum

Szabó Bence, a témában hetek óta aláírásokat gyűjtő Momentum képviselője azt kérdezte Papp Lászlótól, hogy miért kezelnek sikerként egy programot, amelyre – egy honlapon olvasható információk szerint – 2015-ben ugyanez a konzorcium már elnyert egy támogatást, 2017-re ennek az első szakasznak pedig már készen is kellene lennie. Szabó felvetette, hogy a kérdést a polgármester marketingcéllal vitte be a közgyűlés elé. Rendhagyó módon a politikus a Fidesz frakcióvezetőjétől, Papp Viktortól is kérdezett, méghozzá azt, hogy milyen „titkosszolgálati” eszközöket vetett be, hogy kiderítse, hogy a Momentum aláírásgyűjtő aktivistái hová valósiak.

A polgármester szerint a Momentum megtéveszti a debrecenieket

Papp László először a kérdés közben szakította félbe az egyébként más képviselőkhöz képest nem kevésbé kivehetően beszélő Szabót, kérve, hogy kezdje az elejéről, mert nem értette, majd miután a végére ért, a polgármester kihívta őt a pulpitushoz, hogy közelről mondja el neki a kérdéseit.

Ezt követően Papp kifejtette, hogy nem tud reagálni arra, amit Szabó egy „ismeretlen eredetű” honlapon olvasott, megjegyezte ugyanakkor: szerinte nem lehetséges, hogy akár az Országos Vízügyi Főigazgatóság, akár a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság honlapján olvashatott volna ilyeneket a képviselő. Papp egyúttal vissza is vágott azzal, hogy a kormány nagyságrendekkel nagyobb összeget juttat a Civaqua-tervre, mint amennyit a Momentum szeretett volna korábban erre a célra elkülöníteni a város költségvetéséből. Szabó ekkor hiába próbált azonnal válaszolni, mondván, ők csak a tervek aktualizálására kérték a pénzt, mivel Papp beszélt, a képviselő mikrofonja le volt némítva.

Papp továbbá arról is beszélt, hogy úgy látja, a Momentum ki akarja sajátítani azt a Civaqua-tervet, amely egész Debrecennek fontos, az aláírásgyűjtésükkel pedig megtévesztik a debrecenieket, a párt kampányának ugyanis szerinte nincs köze ahhoz, hogy a kormány forrást biztosított az első fázis megvalósítására. Papp Viktor frakcióvezető a titkosszolgálati módszerekre vonatkozó kérdés kapcsán egyszerűen azzal felelt: a Fidesz és a Momentum aktivistái beszélgetnek egymással, egy beszélgetésből pedig hamar kiderül, hogy ki a debreceni és ki nem az.

Fidesz-Momentum kongresszust javasolt a Civil Fórum

Madarasi István, az MSZP képviselője a polgármestertől afelől érdeklődött, hogy az 1990-es években készült terveknek megfelelően lesznek-e jóléti tavak, illetve kajak-kenu pálya a Tócó-völgyben. A polgármester erre némileg határozatlanul azzal felelt, hogy ők támogatják ezt, amennyiben rendelkezésre áll a szükséges vízmennyiség. Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum elnöke hozzászólásában egy Fidesz-Momentum közös Civaqua-kongresszus megrendezését javasolta, megjegyezve, hogy a szervezete támogatja a terv megvalósítását. Balázs Ákos (Fidesz) a vita végén megígérte: mindig „le fogják leplezni”, hogy milyen szándékok állnak a Momentum kampányainak hátterében. Ezt követően a képviselő-testület egyhangúlag megszavazta az előterjesztést.

Mégsem veszi meg Debrecen a DVSC focicsapatát

A fentieken kívül két emlékezetesebb pillanat színesítette az eseményt. Jánki József (DK) a DVSC Futball Zrt. új felügyelőbizottsági tagjának megválasztása kapcsán megkérdezte Papp László polgármestertől, hogy tulajdonképpen megvette-e a város a Lokit, vagy nem; továbbá megjegyezte, hogy úgy tűnik, a polgármester az ellenzéki képviselőkhöz hasonlóan a sajtóból tájékozódik a történésekről. „Akkor ezek szerint egy hajóban evezünk, nem értem a problémát, képviselő úr” – viccelődött válaszában Papp, majd kifejtette, hogy habár korábban úgy látta, szükséges lépés Szima Gábor tulajdonrészének a város általi megvásárlása, mára úgy látja, hogy kialakult egy olyan támogatói kör a DVSC futballcsapata mögött, amely miatt Debrecennek mégsem kell megvásárolnia az NB2-es klubot, megteszi helyette a napokban létrehozott DVSC Egyesület. A DVSC honlapja szerint az egyesületet „41 elkötelezett lokista magánember” hozta létre, az elnöke pedig Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő.

Tenni fognak a szelektív üveggyűjtésért

A másik feljegyzésre érdemes jelenet akkor alakult ki, amikor a hulladékgazdálkodásról szóló napirendi pont kapcsán Szabó Bence felvetette, hogy a jelenleg csupán a szelektív szigeteken gyűjthető üveghulladék külön gyűjtésére a lehetőséget más módokon is biztosítania kellene a városnak. Erre a kérdésre Varga László, a Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője azzal válaszolt, hogy a társasházak bármikor kérhetnek sárga fedelű kukákat a gyűjtéshez. Itt Papp László polgármester szólt közbe, jelezve, hogy az üveghulladékot nem lehet ezekbe a gyűjtőkbe helyezni. Végül Balázs Ákos alpolgármester állapította meg, hogy a felvetés jogos, tenni fognak valamit az ügy érdekében.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1 ezer forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!