Ítélethirdetéssel folytatódott a tárgyalás a Debreceni Járásbíróságon a hajdúnánási közbeszerzési ügyben február 19-én. Az ügyben a város korábbi jegyzőjét azzal vádolják, hogy jogsértő módon kapcsolatot tartott az elsőrendű vádlottal, közreműködött abban, hogy az utóbbi által javasolt vállalkozásokat hívják meg a közbeszerzésre, amelyet végül az elsőrendű vádlott cége nyert meg. Az ügy alapjául szolgáló eljárást még az előző, fideszes többségű városvezetés bonyolította le. A tárgyalás előző szakaszában védőbeszédjeiket prezentálták a felek, tudósításunk itt olvasható.

Mándi Veronika bíró az ítélet kihirdetésekor elmondta, az első, a másod, a negyed, az ötöd és a hatodrendű vádlottak bűnösek versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettében, a harmadrendű vádlott pedig bűnsegédként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettében.

A bíróság ítéletüket pénzbüntetésben szabta meg. Az elsőrendű vádlott így 2 millió forintot, a másodrendű vádlott, a korábbi jegyző K. I. 900 ezer forintot, a harmadrendű vádlott 1 millió 200 ezer forintot, a negyed, ötöd és hatodrendű vádlottak pedig mind 1 millió 400 ezer forintot kötelesek megfizetni az ítélet jogerőre lépését követően.

A bíró kiemelte, hogy a vádlottak között történt lehallgatott telefonbeszélgetések alapján álláspontjuk szerint megállapítható azon megállapodás megkötése, illetve az összehangolt magatartás tanúsítása, amelynek az volt a célja, hogy az elsőrendű vádlott által ügyvezetett gazdasági társaság nyerjen a vádiratban szereplő hajdúnánási önkormányzat által kiírt pályázaton.

Hozzátette, ezalatt a csaknem másfél hónapban a felek egyfajta konspirációs tevékenységet folytattak annak érdekében, hogy az elsőrendű vádlott cége legyen a befutó. Ugyanakkor viszont hangsúlyozta a bíró azt, hogy a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban büntette egyáltalán nem függ össze azzal, hogy ez a beruházás megvalósult-e, és ha igen, akkor az milyen minőségben történt. Ezért utasította el a bíróság az elsőrendű és harmadrendű vádlott meghatalmazott védőjének bizonyítási indítványát is.

Elhangzott továbbá, hogy ezen bűncselekménynek a jogi tárgya a verseny tisztaságához fűződő társadalmi érdek. A megállapodás megkötésében részes felek nem társtettesek, hanem szükségképpeni önálló tettesek.

Mándi Veronika azt is taglalta, hogy jelen esetben 5 gazdasági társaságot kellett meghívni azért, hogy ez a pályázat érvényes legyen, és itt érhető tetten a vádlottak magatartása, egyrészt a megállapodás, másrészt pedig az összehangolt magatartás révén. A másodrendű vádlottól az elsőrendű vádlott tudomást szerzett annak tényéről, hogy ezt a közbeszerzést ki fogják írni, és körülbelül egy hónap felkészülési ideje volt az elsőrendű vádlottnak arra, hogy olyan vállalkozásokkal kössön megállapodást, amelyeknek valójában nem volt szándékuk arra, hogy ajánlatot tegyenek a közbeszerzési eljárásban.

A bíró szerint itt volt tetten érhető a verseny olyan nemű korlátozása, hogy nem a piaci szabad verseny határozta meg a győztest, hanem az elsőrendű vádlott tevékenysége eredményeként került sor arra, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszerben az ő cégén kívül mely gazdasági társaságnak küldött az önkormányzat felhívást.

Elmondta, az egész cselekménynek az volt a célja, hogy az elsőrendű vádlott által ügyvezetett gazdasági társaság nyerjen. Hangsúlyozta ennek kapcsán, hogy ez egy rendkívül ritka bűncselekmény, Hajdú-Bihar megyében az első, de országos szinten is csak öt ilyen bűncselekmény esetében született jogerős ítélet.

A bíróság a vádirati indítványban szereplő próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés helyett pénzbüntetést szabott ki a vádlottakkal szemben. Ezt a bíró több enyhítő körülménnyel magyarázta. Mind a hat vádlott büntetlen előéletű, illetve jelentős idő eltelt az eljárás kezdete óta, ami miatt önhibájukon kívül hosszú időn keresztül álltak büntetőeljárás hatálya alatt. Számított az is, hogy ezen közbeszerzés volumene jóval alacsonyabb értékben volt rögzíthető az átlagos közbeszerzési eljárásokhoz képest.

A tárgyalás végén a korábbi jegyző vádlott felmentésért fellebbezett. Az első és a harmadrendű vádlottak védője elsődlegesen felmentést, másodlagosan pedig enyhítést kért fellebbezésében. A hatodrendű vádlott három nap gondolkozási időt kért a bíróságtól. Az ítélet nem jogerős.