Február 5-én a védőbeszédekkel folytatódott a tárgyalás a hajdúnánási közbeszerzési ügyben, amelyben az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetést kért K. I. másodrendű vádlottra, vagyis Hajdúnánás volt jegyzőjére. A Debreceni Járásbíróságon a büntetőeljárás összesen hat vádlottal szemben zajlik versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntette miatt. A korábbi jegyzőt azzal vádolják, hogy jogsértő módon kapcsolatot tartott az elsőrendű vádlottal, közreműködött abban, hogy az utóbbi által javasolt vállalkozásokat hívják meg a közbeszerzésre, amelyet végül az elsőrendű vádlott cége nyert meg. Az ügy alapjául szolgáló eljárást még az előző, fideszes többségű városvezetés bonyolította le.
Dicső Gábor, az elsőrendű vádlott ügyvédje a tárgyaláson arról beszélt, nincs bűn, mivel a közbeszerzési eljárás következtében nem állt elő a törvény által definiált „társadalomra veszélyesség”. Álláspontjuk szerint nem is volt tényleges verseny, amit korlátozni lehetett volna, hiszen más cég nem tudta volna ilyen olcsón elvégezni a szolgáltatást. A nyertes ráadásul szerinte remek munkát végzett, és ha nincs a fejlesztés, elveszett volna az önkormányzat által elnyert pályázati pénz.
Az ügyvéd megjegyezte, a nyomozás során alkalmazott lehallgatás egy sokkal súlyosabb bűncselekményt firtatott. Szerinte magától senki sem figyelt volna fel erre az ügyre, már csak azért sem, mert az építőiparban pitiánernek számító tételről van szó.
Végül kifejtette, amennyiben a bíróság mégis bűnösséget állapít meg, a társadalomra való veszélyesség hiányában akkor is csak megrovásnak van helye. Figyelmeztetett, amennyiben eltiltanák védencét a cégvezetéstől, ellehetetlenítenének egy jól működő, családoknak munkát adó vállalkozást.
Több mint egyórás védőbeszédet tartott Biczó László, K. I. ügyvédje, aki egy futóversenyes hasonlattal élve arról beszélt, van olyan, hogy egy jótékonysági versenyre csak csapatban lehet nevezni, ezért az, aki indulni szeretne, meggyőz másokat arról, hogy csatlakozzanak hozzá. Mint mondta, lehet, hogy összesen nincs öt olyan építőipari cég, amely a hajdúnánási fejlesztést meg tudta volna valósítani, de szükség volt ennyi ajánlattevőre. Kijelentette, valóban fontos, hogy a versenyt ne korlátozzuk, de Dicsővel egyetértve ő is úgy látja, itt nem áll fenn a társadalomra való veszélyesség. Hangsúlyozta, az ügyben egy cég sem sérelmezett semmit.
Az ügyvéd hangsúlyozta, a mai világban nincs annál nagyobb érték, hogy kiemelkedő, minőségi ipari parkot hoznak létre egy leszakadó térségben, erre szerinte büszkének kell lenni. Kitért arra is, hogy itt a nyilvánosság elől semmit nem titkolt el a városvezetés, hiszen már 2016-ban, évekkel a pályázat kiírása előtt bevonták a nyilvánosságot, ezért szerinte pontosan tudták a hajdúnánásiak, hogy milyen pénzek várhatók.
Az érintett cégvezetők és az egykori jegyző között a közbeszerzés idején meglévő kapcsolattartásról azt mondta, Hajdúnánáson jó viszonyban vannak egymással az emberek, előfordul, hogy közösen horgásznak vagy motoroznak, ezt a törvény nem tiltja. Kiemelte, a jegyző kulcsszereplő egy közösség életében.
Biczó László arra is kitért, a lehallgatási anyagokban sem talált arra utaló jelet, hogy elhangzott volna, kinek kell nyernie a közbeszerzésen. Erre szerinte nincs semmilyen bizonyíték. Hozzátette, az ügy szempontjából teljesen mindegy, hogy ki az öt ajánlattevő. Hangsúlyozta, a törvényt arra találták ki, hogy védje azokat, akiket nem engednek be valahová, akiket visszahúznak. Ebben a meghívásos pályázatban azonban nem ez történt, valójában alig tudták összeszedni az öt ajánlattevőt. Mint mondta, ha ez nem sikerül, akkor elesett volna az uniós pénztől az önkormányzat.
Az ügyvéd arról is beszélt, hogy K.I. az egész életét a jogi pályára tette fel, a közösség érdekét szolgálta, a lehető legtisztességesebben végezte a munkáját 15 éven keresztül. Szerinte ebben az ügyben sincs semmi, amit fel lehetne neki róni.
Hol vannak a Viber-üzenetek? Hol az államtitkár?
Egy ponton Biczó megemlítette, hogy az operatív nyomozás eredetileg költségvetési csalás miatt folyt. „Mindannyian tudjuk, hogy itt komoly NAV-vezetők vannak a nyomozati iratban, akik ellen megy az operatív eljárás” – árulta el. Hozzátette, komoly egyéb vezetők is vannak, akiknek mindenféle vacsora közbeni beszélgetéseik is szerepelnek a nyomozati iratban. Mint mondta, K. I.-vel szemben vesztegetésre gyanakodtak. Az volt a koncepció, hogy a jegyző pénzt kapott azért, hogy az elsőrendű vádlott cége nyerje a pályázatot. Ez az elmélet azonban a nyomozás során megdőlt.
Az ügyvéd megjegyezte, akik titkos információkról akarnak beszélni, azok ezt nem telefonon teszik, hanem valamilyen erre szolgáló alkalmazáson, például Viberen vagy WhatsAppon. Elmondta, a nyomozati anyagban voltak ilyen beszélgetések az általa említett szereplőktől. Megkérdezte, ezek hová tűntek. „Hogy akarunk bizonyítani valamit, amikor a beszélgetések 80 százaléka a Viberen zajlik, ott képernyőfotókon rögzítésre kerül, és eltűnik ebből az ügyből?” – tette fel a kérdést. Mindezek miatt az ügyvéd úgy látja, kétséget kizárólag nem bizonyítható, hogy bármi is történt volna.
Azt is kifogásolta, hogy miközben a vád szerint az elsőrendű vádlott előzetesen megállapodott K.I.-vel, hogy olyan vállalkozásokat kérjenek fel, amelyek nem nyernek, a vádiratban nem szerepel, hogy mikor és hol történt ez a megállapodás. Azt is hangsúlyozta, hogy a jegyzőnek nincs is ráhatása az egyébként bonyolult elbírálásra, végül pedig a képviselő-testület szavazott a közbeszerzés eredményéről.
Biczó szerint a bizonyítási anyag 99 százaléka egy másik bűncselekményről szól. „Egy olyan szobában vagyunk, amit nem nekünk hoztak létre, csak itt maradtunk, K. úr is itt maradt. De azok, akik érintettek, nincsenek itt, mert ez nem az ő ügyük. NAV, főosztályvezető, pénzügyi államtitkár nem szerepel itt ebben az ügyben” – sorolta.
Az ügyvéd szerint a nyomozóhatóság nagyon jó munkát végzett, az ügyészségnek kellett volna kiszelektálni a nem egyértelmű elemeket. Mivel ezt szerinte nem tették meg, végül egy erőltetett vád született. Úgy látja, az ügyészség azt várta, hogy majd a tárgyaláson kiderül valami, ami őket támasztja alá. De szerinte valójában egyre több részletről derül ki, hogy bizonyítatlan, egyre több probléma van a váddal.
Biczó László indítványozta, a bíróság mentse fel a terheltet, többek között azért, mert a közbeszerzés haszna a közösségnél maradt, az eljárás során csekély fokban állapítható meg a társadalomra való veszélyesség, harmadlagosan pedig azért, mert hiányzik a bizonyítottság.
A többi vádlottat képviselő ügyvédek jobbára a Biczó által elmondottakhoz csatlakoztak, és a védencük felmentését indítványozták, valamint többen azt is kérték, ha mégis megállapítja a bűncselekményt a bíróság, akkor az ügyészség által kért felfüggesztett börtönnél jóval enyhébb büntetést szabjon ki.
K. I. az utolsó szó jogán arról beszélt, nem hozott eljárást megindító, közbenső vagy lezáró döntést, nem írt alá szerződést, nem tett javaslatot ajánlat elfogadására, nem is tehetett volna ilyet. A volt jegyző hangsúlyozta, mindig igyekezett jó emberi kapcsolatokat kialakítani azokkal, akikkel a munkája és a mindennapok során találkozik. Sérelmezte, hogy a vádirat kikerült a sajtóba, és az ellene folyó eljárásról szóló cikkek megjelenése miatt már két állását is elveszítette. Könnyek között számolt be arról, hogy jelenleg a gyermekeitől több száz kilométerre tud csak munkát vállalni. Azt is elmesélte, hogy a kisfia egy cikk megjelenése után arra kérte, legközelebb inkább ne menjenek el horgászni, ha az ilyen következményekkel jár. (Hogy ez pontosan hogyan kapcsolódik az ügyhöz, nem említette.)
Mándi Veronika bíró a tárgyalás végén közölte, a bíróság két hét múlva, február 19-én 10 órakor hirdet ítéletet az ügyben.
