Az írásban több olyan kijelentését is szó szerint idézik, amelyek emlékeket idézhetnek az utóbbi évek történéseit alaposabban figyelemmel kísérő debreceniekben.

Például a közmeghallgatásokról, amelyeket már igen ritkán tartják meg úgy Debrecenben, hogy a személyes jelenlétre is lehetőséget adnak a választópolgároknak.

„A közmeghallgatások emléke élénken él bennem. Azokat nem lehet megúszni. Végig kell vinni, fel kell vállalni. Ez a mi dolgunk. A kormány nem lesz ott minden egyeztetésen – de ez nem baj. Mindenki végzi a maga feladatát. A befektetői döntések nálunk mindig a városvezetés egyetértésével születnek meg.”

Azzal kapcsolatban, hogy értékes termőföldeket betonoztak le a Debrecent félig körülölelő gyáraknak több mint ezer hektár területen, ezt is megemlítette:

„Aki azt kérdezi, megérte-e, annak csak annyit mondok: egy 400 hektáros kukoricaföld és egy 400 hektáros ipari üzem GDP-hozzájárulása között kétszázszoros a különbség. Ez nem érzelem kérdése, hanem felelős gazdálkodásé. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs szükség kukoricaföldre, csupán azt, hogy az erőforrásokkal tudni kell gazdálkodni.”

A CATL-gyár építése körüli tiltakozáshullám országos szinten is ismertté tette a debreceni iparfejlesztést. A polgármester szerint azonban a párbeszéd, a nyíltság és az aktív környezetvédelmi lépések segítettek megőrizni a bizalmat – olvasható a Papp Lászlóval készült terjedelmes cikkben.