Október 30-án délelőtt ülésezett Debrecen közgyűlése. A havonta legfeljebb egy alkalommal megtartott eseményről öten is hiányoztak, Barcsa Lajos (Fidesz) alpolgármester mellett három további fideszes képviselő, Becsky István Gábor, Juráskó Róbert és Piros Zoltán is távol maradt, a ciklus kezdete óta már sokadik alkalommal nem volt jelen Pákh Károly (Összefogás a Cívisvárosért), de Puskás István kulturális alpolgármester sem tette tiszteletét. Az érdemibb előterjesztéseket előzetesen ismertettük, ezt a cikkünket ide kattintva olvashatják el. A javaslatok körülbelül felét kérdések és hozzászólások nélkül fogadta el a testület, a nem fideszes képviselők és a fideszes városvezetés között nagyobb viták nem alakultak ki a másfél óra alatt véget ért ülésen.

Házibulik miatt kell támogatni a vendéglátókat a turisztikai alpolgármester szerint

„Hosszú napnak nézünk elébe, este még Loki-meccs is lesz” – adta meg az alaphangot Papp László (Fidesz) polgármester. Ahogy arról beszámoltunk, Szekeres Antal jegyző előterjesztése alapján eltörölnék a vendéglátóhelyek nyitvatartási idejére vonatkozó korlátozást a Nagyerdei körúton belül.

Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum) szerint célszerű lett volna a városvezetésnek előre konzultálnia a lakossággal, valamint érdeklődött a vendéglátóhelyek fény- és zajszennyezése nem fogja-e negatívan befolyásolni a környezetet. Papp László a válaszában kijelentette, a javaslatukat lakossági észrevételek alapján alkották meg. A Nagyerdő kapcsán pedig úgy fogalmazott, a szórakozásról is gondoskodni kell, a fiatalok részéről ugyanis rendszeresen kapnak kritikát arra vonatkozóan, hogy nincs szórakozási lehetőség a városban. A Nagyerdő szerinte erre a célra kézenfekvő, mert nem lakóövezet. Elmondta, ugyan érti a környezetvédelmi aggodalmakat, de biztosítani kell a szórakozási lehetőségeket.

Szekeres Antal a reakciójában elmondta, a legnagyobb zajterhelést a területen a Campus Fesztivál jelenti, de a panaszok száma az elmúlt években már itt is csökkent. Közölte továbbá, a Nagyerdei Víztorony és a Csinibaba (eredetileg Leveles Csárda) esetében is a legszigorúbban igyekeznek betartatni a zajkibocsátási határértékeket, ezt ellenőrizni fogják, szükség esetén pedig szankcionálják a szabályszegést.

Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum frakcióvezetője megkérdezte, mi a Future of Debrecen véleménye. Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester, aki a városvezetéshez köthető kommunikációs terméket és szerveződést gründolta, a saját nevében – mégis többesszámban – beszélve azt válaszolta, a parkerdőt úgy szeretnék megőrizni, ahogy van és volt. A Csinibaba nevű szórakozóhely pedig az ő fiatalkorában is működött, igaz más néven, tehát része a parkerdőnek.

Széles Diána (Fidesz) szociális ügyekért és turizmusért felelős alpolgármester is beszállt a diskurzusba „Kicsit jobban ismerem a vendéglátó egységek mostani élethelyzetét, működését” – mondta. Szerinte azért kell támogatni ezeket a helyeket, mert a Covid óta az emberek inkább házibulikban szórakoznak, „majd utána kiteljesedik a buli valahol a belvárosban vagy a Nagyerdőn”. Az alpolgármester úgy látja, segíteni kell azon helyek működtetését, ahol a debrecenieket szórakoztatják. Hozzátette, jó, ha a város területén megoszlanak a szórakozni vágyók, nem alakul ki tumultus sehol. Megjegyezte, ha minél tovább tudnak nyitva tartani, akkor annál több bevételt tudnak termelni, így tovább foglalkoztatni a munkavállalóikat.

Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Krúdy Étterem legkésőbb este 10 óráig, a Régi Vigadó pedig 11-ig szokott nyitva lenni. Ez szerinte azt mutatja, hogy a jegyző előterjesztésében írtakkal ellentétben nincs versenyelőnyük ezeknek a helyeknek az éjfélig nyitva tartó Csinibabával szemben, ez nem lehet indok a korlátozás megszüntetésére.

Szekeres Antal erre úgy reagált, a Régi Vigadó már beadta a kérelmét a nyitvatartás módosítására.

Papp László ezen a ponton behozta a budapesti Sziget Fesztivál ügyét, amely megmentése kapcsán az előző nap nem sikerült megegyeznie a fővárosi közgyűlési frakcióknak. „Szerintem nagyon nagy hiba Budapest részéről, hogy nem sikerült a Sziget Fesztivál esetében konszenzust teremteni, így gyakorlatilag az ország legnagyobb fesztiválja jövőre a Campus Fesztivál lesz Debrecenben” – fogalmazott. (A Tisza párt azóta közölte, megállapodtak a Sziget főszervezőjével egy konszenzusos javaslatban.)

Gondola Zsolt Zoárd a hozzászólásában kifogásolta, a vitában eddig csak a szórakozásról hallott, de nem hall arról, hogy fognak aludni a mókusok. Papp László erre hosszas viccelődésbe kezdett az élővilág érdekeit illetően: „való igaz, frakcióvezető úr, a mókusokkal nem konzultáltunk” – ismerte el, majd megígérte, „a következő időszakban megpróbáljuk megkérdezni a mókusokat is, hogy mit gondolnak a nagyerdei szórakozás lehetőségeiről”, ami szerinte lehetne egy „nemzeti konzultáció a mókusokkal” a Nagyerdő használhatóságáról, amit elvégezhetne a Future of Debrecen is.

A nyitvatartás korlátozásának eltörléséről szóló rendeletmódosítást 22 igen szavazattal, a Civil Fórum és az Összefogás a Cívisvárosért képviselőinek tartózkodása mellett fogadták el. Az előterjesztést a Fidesz mellett a Mi Hazánk is támogatta.

Lesz víz vagy nem lesz víz?

Egy természetvédelmi témájú előterjesztéshez szólt hozzá állampolgári jogán Lukács Zsolt, az MSZP országos választmányi tagja, aki emlékeztetett, tavaly ugyanitt beszélt az Átlátszó cikkéről, amelyben a lap azt írta, pénzhiány miatt nem fognak megvalósulni vízügyi fejlesztések Debrecenben, Papp László pedig ezt „egy halmaz hülyeségnek” és „ostobaságnak” minősítette. Mint Lukács mondta – és ahogy arról mi is beszámoltunk –, az Átlátszót most mégis arról tájékoztatta az Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy csak a tervezés indul meg az ügyben, és az is négy évig tarthat. Lukács megkérdezte ezért, megvalósul-e a fejlesztés vagy nem.

Papp László szerint a városvezetés mindig megnyugtató választ tudott adni Debrecen polgárainak, semmilyen vízhiánnyal nem kellett számolni az elmúlt időszakban, és nem kell a jövőben, az ipari fejlődés következtében sem. Közölte, a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-nél jelentős fejlesztést hajtottak végre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg a vállalat az idei év közepéig 12-13 ezer köbméter vizet tudott biztosítani Debrecen számára, ez azóta 25 ezer köbméterre nőtt. Azt is elmondta, a Debreceni Vízmű Zrt. a saját fejlesztési programjában további kútfelújítások és kútfúrások szerepelnek: a város északkeleti részén, Pallag fölött terveznek új kutakat fúrni az üzembiztonság növelése érdekében.

Ebbe a folyamatba kapcsolódik be Papp elmondása szerint az ÉKM Lukács által említett elképzelése, amely segítségével a Keleti-főcsatorna kapacitását jelentősen ki tudná használni Debrecen. Megjegyezte, a keleti városrész kapcsán egy tervezési program van folyamatban, amely a keleti városrészt mellett Hajdúsámson vízellátását is biztosítaná.

A polgármester leszögezte, az a céljuk, hogy a vízügyi infrastruktúra fejlesztése a lakosság számára is előrelépést jelentsen. Ennek érdekében felújítanák a Víztorony utcai víztornyot, valamint egy újat is építenének a város területén.

Mint mondta, lépésről lépésre haladnak egy átfogó programban. A minisztérium által kiírt tervezési közbeszerzés 48 hónapos időtartamáról a következőképpen fogalmazott: „Tehát a 48 hónap egy olyan időtartam egy ilyen léptékű beruházásnál, azt gondolom, hogy ez nem a semmibe vesző fejlesztési elképzelés, hanem egy olyan fejlesztési elképzelés, amely rendkívül nagy léptékű és komoly időigényes munka”. Hangsúlyozta, a debreceni vizes infrastruktúra minden ága fejlesztés alatt áll, ezért lesz vize a városnak. „Szeretném megnyugtatni önt is, az aggódó debrecenieket is, az Átlátszót is, meg mindenkit, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik, hogy a városvezetés a helyén van, tesszük a dolgukat” – jelentette ki.

Ha már jól jár a befektető, járjon jól a város is

Ahogy arról előzetesen beszámoltunk, Gábor István főépítész előterjesztése alapján egy pallagi lakóparképítés kedvéért módosítják a helyi építési szabályzatot, növelve a területen a beépíthetőséget a környezet kárára, a Nagyerdő közvetlen szomszédságában.

Papp László elmondta, az ügyben kaptak egy lakossági észrevételt, ő pedig személyesen találkozott az illetővel. A lakost meghallgatva a városvezetés úgy döntött, nem a beruházó által kért 6,5 méteres, hanem „csak” 6 méteres épületmagasságot javasolnak a módosításban. Ez eddig egyébként 4 méter volt.

Gondola Zsolt Zoárd kifejtette, mivel itt a beépíthetőség növelése miatt az önkormányzat többletbevételhez juttatja a tulajdonost, mindezt úgy kellene végrehajtani, hogy a pénzből a város is részesüljön. Módosító indítványában azt javasolta, az önkormányzat kérje fel a főépítészt egy erről szóló koncepció kidolgozására. Szekeres Antal jegyző szerint az építészeti törvény erre nem tesz lehetőséget, de Papp László mégis azt javasolta, fussanak neki még egyszer a kérdésnek.

A lakóparképítés környezetvédelmi aspektusait a testület tagjai közül senki sem említette meg. A közgyűlés Gondola módosítójával együtt egyhangúlag fogadta el az előterjesztéshez kapcsolódó határozatokat.

Amikor a mérleg serpenyője nem a bérlőnek kedvez

Szintén bemutattuk egy Bajcsy-Zsilinszky utcai ingatlan ügyét, amelyet a városvezetés ingyen átadna a Debreceni Zsidó Hitközségnek és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége részére, ahol egy egyházi idősotthont hoznának létre. Az épületben azonban jelenleg egy bérlő lakik, a házat azonban kiürítve adnák át az új tulajdonosnak.

Gondola Zsolt Zoárd kérdésére Papp László elmondta, a használatba adás után azért adnák át az ingatlan tulajdonjogát is, mert a két hitközség jelentős összeget fordítana az épület felújítására és az idősgondozás kapcsán segítené az önkormányzat célkitűzéseit.

Madarasi István (Összefogás a Cívisvárosért) azt vetette fel, az ingyen átadás miatt a város számára teher keletkezik, mivel a jelenleg ott lakó bérlőt máshol kell elhelyezni, továbbá csökkenni fog a bérlakásállomány is. Szerinte ezeknek a költségeit az új tulajdonosoknak kellene viselniük.

A polgármester a válaszában elmondta, hosszú ideje húzódik egy megfelelőségi vita az egyetlen bentlakóval, az önkormányzat több ingatlant felajánlott már, ahová átköltözhetne. Mint mondta, mindaddig, amíg a lakó ott van, a hitközség nem tudja funkció szerint használni az épületet. „Az önkormányzat szempontjából ha a mérleg serpenyőjébe betesszük a pozitívumokat, lásd idősotthon, idősgondozás biztosítása, egy cívisház felújítása a belvárosban, az egykori zsidónegyedben, versus egy megfelelőségi per keretében kiköltöztetjük és egy másik ingatlanba átköltözik a bentlakó bérlő, akkor több érv szól amellett, hogy ezt a döntést hozzuk meg, és segítsük a helyi zsidó közösség idősgondozásban vállalt feladatellátását” – sorolta.

Gondola Zsolt Zoárd szerint az önkormányzatnak védenie kellene a vagyonát, és Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk) is arról beszélt, a hitközség az ingyenes hasznosítással is elérhetné a célját.

A határozati javaslatot végül a Civil Fórum és a Mi Hazánk ellenszavazatai mellett, a Fidesz és az Összefogás a Cívisvárosért szavazataival fogadták el.

Máris megszólták az új színházigazgatót

A közgyűlés megválasztotta az augusztusban a Csokonai Színház éléről közös megegyezéssel távozott Mátyássy Szabolcs igazgató utódját is.

A pozícióra egyedül Vadász Dániel eddigi igazgatóhelyettes pályázott. Papp László polgármester azt mondta róla, egy léptékváltáshoz mérten is tudja irányítani a színházat, új pályára tudja állítani az intézményt.

Gondola Zsolt Zoárd szerint a korábban megtartott bizottsági meghallgatáson a jelölt elbizakodott volt. Arra figyelmeztette ezért, a jövőben vegye figyelembe, hogy a közgyűlés kritikus a kinevezett vezetőkkel szemben.

Nem árulta el a polgármester, mennyit és miből fizettek a Loki megmentésére

A Debreceni Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft. alapító okiratának módosítása kapcsán ismét állampolgári jogán szólt hozzá Lukács Zsolt, az MSZP országos választmányi tagja. Emlékeztetett, korábban hír volt arról, hogy a DVSC komoly anyagi gondokkal küszködik, mire a polgármester kiadott egy közleményt arról, hogy az önkormányzat kisegítette a klubot. Lukács hangsúlyozta, ez közpénznek minősül.

Hangsúlyozta, nincs gond azzal, hogy tulajdonosként kisegítik a DVSC-t, de kérdés, hogy konkrétan mekkora összegről van szó, milyen jogcímen történt a kifizetés, ezt vissza fogják-e fizetni, és állhat-e elő hasonló helyzet a jövőben. Lukács szerint a klubnál nem csak anyagi, hanem szakmai problémák is vannak, hiszen mióta átadták a Nagyerdei Stadiont, a Loki leginkább a kiesés ellen küszködik. A politikus azt is kifogásolta, hogy a jelentős sportinfrastruktúra ellenére az eredmények nem jönnek, megszűnt például a Vadkakasok kosárlabdacsapat és a DKSE férfi kézilabda csapata is.

Papp László polgármester a válaszát azzal kezdte, egy kezével meg tudná számolni az ülésteremben, hány embernek van DVSC-bérlete. „Sokkal nagyobb elköteleződést várna el az ember egy olyan sportág iránt, amely a város sporttevékenységének ékköve” – fogalmazott. Szerinte Lukács tájékozatlan, ugyanis az elmúlt években két bronzérmet is szerzett a Loki – egyet az élvonalból kiesés előtt, egyet pedig utána. Hangsúlyozta, az önkormányzat mindig a klub stabilitásán dolgozott. Elmondta továbbá, folyamatban van egy tárgyalás a DVSC tulajdonlása kapcsán, de amíg ez le nem zárul, addig nem tud részleteket közölni. A polgármester azonban nem válaszolt Lukács egyetlen kérdésére sem: sem arra, hogy konkrétan mekkora összegről van szó, sem arra, hogy milyen jogcímen történt a kifizetés, sem arra, hogy ezt vissza fogják-e fizetni, és arra sem, hogy állhat-e elő hasonló helyzet a jövőben.

Leszúrta azonban a kérdezőt, ismét tájékozatlansággal vádolva, mondván, a DEAC kosárlabdacsapata az első osztályban van, kézilabdában pedig Debrecen női csapata Bajnokok Ligája résztvevő.

A közgyűlés utolsó napirendi pontjában a képviselőknek lehetőségük lett volna bármilyen témában kérdezni a városvezetést, de ezzel egyikük sem élt.

A következő ülést november 20-án tartják Debrecenben.