Hajdú-Bihar megyében jelenleg kilenc települést sorolnak a legsúlyosabb kategóriába. Az akkuipari beruházások szomszédságában fekvő Mikepércs nincs köztük.
Már az akkugyárak előtt is a legveszélyeztetettebb katasztrófavédelmi osztályba sorolták Debrecent
Ma, január 28-án reggel megjelent cikkében a Mérce foglalkozott azzal, hogy a Belügyminisztérium két hete a Samsung-akkumulátorgyárnak helyet adó Göd katasztrófavédelmi besorolását a legsúlyosabb, I-es osztályúra változtatta. Ennek apropóján megnéztük, mi a helyzet Debrecennel, a várossal, amely hamarosan nemcsak az ország, hanem a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártó központjává válik.
Nos, Debrecen katasztrófavédelmi besorolása már régóta I-es szintű, ezt mutatja az önkormányzati média egy 2014-es anyaga is. Ebből az is látszik, hogy a hatóságok a várost már jóval a legelső itteni akkumulátoripari beruházás, a Semcorp 2020-as bejelentése előtt a legveszélyesebb kategóriába tartozónak ítélték meg. Erre jött aztán a szeparátorfólia-gyártóval együtt összesen hét hasonló projekt, köztük három felső küszöbértékű veszélyes üzem: a CATL és EVE Power akkumulátorgyárak, valamint az EcoPro BM-katódgyár.
Külső védelmi terv készítésére kötelezett veszélyes üzemek
A 2011-es katasztrófavédelmi törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint a katasztrófavédelmi besorolás az az eljárás, amely során az ország területén található valamennyi települést a meghatározott veszélyeztetettségi szintnek megfelelő katasztrófavédelmi osztályokba sorolják az adott település vonatkozásában elvégzett kockázatbecslés eredményeinek megfelelően.
A jogszabály szerint a besorolást a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján, kockázatbecslés útján kell megállapítani a veszélyeztető hatások kezelésében érintett ágazatok közreműködésével.
A legsúlyosabb, I. osztályba azokat a településeket kell sorolni, amelyek
„a) közvetlenül veszélyeztetettek az atomerőmű 3 km-es és a kutatóreaktor 1 km-es körzetében,
b) veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem vagy a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló kormányrendelet szerinti veszélyes katonai objektum (a továbbiakban: veszélyes katonai objektum) által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére kötelezettek,
c) az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és a kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a 2. melléklet b) pontja szerinti I. besorolást kapják, vagy
d) területén az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására tekintettel indokolt a települést fokozottabb védelemben részesíteni”.
Hogy pontosan mely kritériumok teljesülése miatt döntöttek úgy, hogy Debrecent az I-es veszélyességi kategóriába sorolják, arról nem találtunk indoklást, de az egyik minden bizonnyal a Nagyerdőben működő Teva Gyógyszergyár Zrt. volt, amely felső küszöbértékű veszélyes üzemnek minősül, emiatt külső védelmi terv is készült a városban.
Kilenc hajdú-bihari település a legveszélyeztetettebb kategóriában
Hajdú-Bihar megyében egyébként Debrecen mellett jelenleg Berettyóújfalu, Derecske, Hajdúszoboszló, Kaba, Komádi, Nádudvar, Nagyhegyes és Püspökladány szerepel a legsúlyosabb katasztrófavédelmi osztályban. A hajdú-bihari kormányhivatal honlapja szerint ezek közül ötben működik felső küszöbértékű veszélyes üzem: Derecskén a KITE Zrt., Hajdúszoboszlón a Mol, Kabán a Chemical-Seed Kft., Nagyhegyesen a Magyar Földgáztároló Zrt., Püspökladányban pedig a Klorid Zrt. működtet ilyen létesítményt.
A Debrecentől délre fekvő Mikepércs, amelynek közvetlen szomszédságában hamarosan két felső küszöbértékű veszélyes üzem, a CATL és az EcoPro BM is megkezdi működését, jelenleg még csak a II. osztályba tartozik.
A magyarországi települések katasztrófavédelmi besorolását itt lehet megtekinteni.
