Január elején számoltunk be róla, hogy csaknem két évvel az átadása után még mindig nem üzemel eredeti elrendeltetése szerint a nádudvari mentőállomás. A városvezetés, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és az egészségügyi államtitkárság egymásra mutogatott felelősöket keresve, de a megoldás nem került közelebb. A témát a hajdú-bihari önkormányzat szintjén Kerekes László (Közösen Hajdú-Biharért) képviselő karolta fel, akit a helyi lakosok kerestek meg, hogy tegyen valamit az ügy érdekében.

Egymásra mutogattak

A mentőállomást 2024 májusában avatták, ekkor a város hivatalos közösségi oldalán azt írták, hogy a hét éve átadott mentési pontot 30 millió forint saját forrásból mentőállomássá alakították. Az ünnepségen Maczik Erika (Fidesz) polgármester azt mondta, az állomáshoz technikailag minden adott, Korcsmáros Ferenc, az OMSZ regionális igazgatója pedig úgy fogalmazott, hogy az épületet adottságainál fogva az Isten is mentőállomásnak teremtette.

Az önkormányzat eredeti elképzelése az volt, hogy a városban 2017 óta üzemelő 12 órás mentési pontot menőállomássá alakítják, ami így 24 órás ellátást, fejlettebb infrastruktúrát és egyéb előnyöket is jelentett volna a helyi betegellátásban. A mentőállomás azonban hosszú hónapok elteltével sem kezdte meg működését, mint később kiderült, ennek műszaki indokai is voltak.

A veszélyeshulladék-tárolót és fertőtlenítő helyiséget is hiányolta az OMSZ

Kerekes László januárban újságunknak elmondta, hogy tavaly novemberben személyesen egyeztetett az önkormányzattal, ott úgy látták, hogy ők már minden előírást teljesítettek. A sebész főorvosként dolgozó Kerekes az egészségügyi államtitkársággal is kapcsolatba lépett, a kormányzati felelőst arra kérte, tisztázza, hogy milyen műszaki, infrastrukturális vagy egyéb feltételek hiányoznak még az állomáshoz.

„Hiányzik a megfelelő gyengeáramú infrastruktúra, beleértve a védett hálózat meglétét, továbbá nem került kialakításra fertőtlenítő helyiség, veszélyeshulladék-tároló, valamint az előírásoknak megfelelő fekete-fehér öltöző. Amennyiben az épület nem kizárólag rövid távú használatra készül, indokolt a külön női és férfi öltözőrendszerek kialakítása is” – sorolta válaszlevelében Csató Gábor az OMSZ főigazgatója.

További súlyos hiányosságként említette a gépjárműmosóban az élet védelmét szolgáló automatika hiányát. Ennek rendbe tétele azért lenne nagyon fontos, mert a jelenlegi kialakítás lehetővé teszi a víz és az elektromos áram egyidejű használatát, ami véleménye szerint közvetlen életveszélyt jelenthet. Ezen kívül elmondta még, hogy a belső ajtók egymásra nyílnak, ami középület esetében nem elfogadható megoldás, valamint az is megállapítható, hogy a laminált parketta több helyen – használat és terhelés nélkül is – szétnyílt, ami felveti a kivitelezés minőségének kérdését.

„Nem hangzott el” a 24 órás mentési pont

Csató Gábor azt is elmondta, hogy korábban javaslatot tettek a jelenlegi 12 órás mentési pont 24 órás üzemeltetésére, amelyhez az infrastruktúra alapvetően adott, a megvalósítás költségei nem jelentősek, és a szolgáltatás színvonala is megfelelően biztosítható lenne. Ezt a javaslatot azonban állítása szerint Maczik Erika elutasította, amit azzal indokolt, hogy a Versenyképes Járások program keretein belül egy mentőautó fedezetének biztosítását kérelmezték.

Kerekes László februárban a Debrecinernek azt mondta, a 24 órás mentési pont egy hibrid megoldás lehet. Úgy tudja, eközött és a mentőállomás között a fenntartó személye a különbség. Ha mentési pontként üzemel, az önkormányzat a fenntartó, ha mentőállomásként, akkor pedig az OMSZ.

A mentőszolgálat levele után Kerekes László Maczik Erikához fordult kérdéseivel. A Csató Gábor által leírtakra hivatkozva megkérdezte, hogy a polgármester szerint miért nem elfogadható megoldás a kisebb költséggel járó 24 órás mentési pont létesítése a mentőállomás helyett, valamint, ha kitartanak a mentőállomás létesítése mellett, akkor az OMSZ által leírt hiányosságokat mikorra tudják pótolni, illetve a kivitelezési hibákat kijavítani, hogy az engedélyezési eljárás megkezdődhessen.

A polgármester válaszában egyéb dolgok mellett kiemelte, hogy sem azon a megbeszélésen, sem a korábbi egyeztetéseken nem hangzott el a „24 órás mentési pont” kifejezés.

„Érintőlegesen szóba került a mentőgépjármű beszerzése is, de a levélben felvázolt, nekem tulajdonított kijelentéseket és összefüggéseket számomra új fejleményként érdeklődve olvasom” – fejezte ki meglepetését a polgármester.

A választás előtt mégis 24 órás mentési pont lett belőle

Négy nappal a 2026-os országgyűlési választások előtt végül mégis bejelentették, a korábbi 12 órás mentési pont 24 órássá alakul. Ezt április 8-án Maczik Erika Bodó Sándor vesztes fideszes parlamenti képviselővel jelentette be. A hivatalos eseményen a polgármester elmondta, a mentési pontot évek alatt, anyagi áldozatot nem kímélve fejlesztették fel a jelenlegi szintre, működtetési költségeit pedig az önkormányzat fizeti.

Korcsmáros Ferenc, az OMSZ regionális igazgatója azt hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy Nádudvar és térsége a nap 24 órájában tudjon helyből segítséget kapni. Az, hogy ezt mentési pontról vagy mentőállomásról kapja, a bajba jutottak szempontjából indifferens. A különbséget csupán a jogszabályi előírások jelentik.

Bodó Sándor, a Fidesz leköszönő parlamenti képviselője is megosztotta ekkor a gondolatait, szerinte „sajnálatos módon” a nádudvari mentőállomás kérdése az elmúlt hetekben, hónapokban a „politikai csatározás tárgyává” vált, s, ha valahol nincs helye politikának, az az egészségügy. A poszt szövege alapján ő maga kezdeményezett Csató Gáborral, és ennek hatására született meg a megállapodás a 24 órás megoldásról.

Hosszútávú megoldás helyett tűzoltás?

Kerekes László a közösségi oldalán úgy reagált a fejleményekre, hogy elmondta, többször fordult levélben az üggyel Bodó Sándorhoz, kérve a közbenjárását.

„A válasz? A semminél is kevesebb. Ő volt az egyedüli, aki válaszra sem méltatott. Nos sem ő, sem a közpénzből fenntartott kabinetje nem reagált. Akkor úgy tűnt, a nádudvariak biztonsága nem ér meg egyetlen visszajelzést sem” – folytatta Kerekes. Hozzátette, hogy a kampányidőszak beköszöntével, „két év tehetetlenség után hirtelen” mindössze 2-3 hét alatt „sikerült” mozdítani az ügyön. „Érdekes módon most, a választások előtt hirtelen fontos lett a képviselő úrnak is az ügy” – fogalmazott.

A megyei önkormányzati képviselő a Debrecinernek azt mondta: örül az ügy előre lépésének, ám ez még csak egy fél megoldásnak tűnik jelenleg. Nyomatékosította, hogy ez még mindig nem egy mentőállomás, és nem ezt ígérték meg a nádudvariaknak. Neki inkább látszott a dolog választás előtti kampányfogásnak és tűzoltásnak, mint hosszútávú megoldásnak. Ez a lerendezése az ügynek azt jelenti, hogy a mentési pont üzemelését a városnak kell majd fizetnie, és nem az OMSZ-nek. Kerekes úgy tudja, ha valóban mentőállomás alakult volna, ez fordítva lenne. Szerinte az, hogy ezt két év alatt nem tudták elintézni az illetékesek, nem elfogadható és nincs rá magyarázat.

Az ügyre adott megoldás végül nem sokban segítette Bodó Sándor kampányát, a képviselő hosszú évek után alulmaradt a választókerületében, azóta a hivatalos politikusi közösségi oldalát is törölte.

A Nádudvarral foglalkozó további anyagainkat itt olvashatja.