Az Alteo Circular Kft. kérelmére a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal környezeti hatásvizsgálati eljárást indított a cég hajdúhadházi hulladékkezelő létesítményére vonatkozóan. A telephelynek idén márciusban lejárt a veszélyes hulladék gyűjtésére, kereskedelmére és előkezelésére vonatkozó engedélye, egy jogszabálymódosítás miatt pedig 2024. szeptember 29. óta akkumulátorok és részegységeinek előkezelése, valamint hasznosítása csak hatásvizsgálati eljárás után folytatható.

A cég hajdúhadházi telepén ugyanis már eddig is kezeltek akkumulátorhulladékot. A kormányhivatal honlapjára feltöltött hatásvizsgálati dokumentáció szerint az átvett akkumulátorcellákat beérkezést követően a semlegesítésig (lemerítésig) ideiglenesen tárolják, a selejtté vált (jelenleg még) nem veszélyes akkumulátor hulladékokat pedig vizes semlegesítőben semlegesítik, bontják, majd engedéllyel rendelkező szervezetnek adják tovább.

A hadházi telephely azonban most új tevékenységekkel bővülne: a selejtté vált (jelenleg még) nem veszélyes akkumulátor hulladékok száraz lemerítését és akkumulátormodulok bontását is végeznék a hajdúsági kisvárosban.

Mindezt nem egy félreeső ipari parkban, hanem a település keleti részén, közvetlenül lakóházak mellett folytatnák.

Tiborcz kiszállt

Az Alteo Circular Kft.-t korábban Éltex Kft.-nek hívták, a tulajdonosi körében pedig ott voltak Tiborcz István, a korábbi miniszterelnök, Orbán Viktor vejének érdekeltségei is. 2025 májusában a Debreciner írta meg, hogy az Éltex az addig engedélyezett 280 tonna helyett már 1000 tonna veszélyes hulladékot tárolhat egy időben a hajdúhadházi telepén. Pedig a létesítményt az engedélyező hatóság nem sokkal korábban, 2024-ben bírságolta meg, mivel egymás után két évben határidőn túl nyújtottak be bizonyos dokumentumokat.

A Tiborcz Istvánhoz köthető Főnix Magántőkealap 2026. április 1-én, tehát az április 12-i országgyűlési választások előtt néhány nappal adta el az Alteo Circular Kft.-t tulajdonló Alteo Nyrt.-beli összes részesedését a Mol Csoportnak és a Lead Ventures Alapkezelő által kezelt Riverland Magántőkealapnak.

A Telex június 1-én írt arról, hogy amikor az Éltex Kft.-t a Tiborcz-kör 2025-ben eladta az akkoriban ugyancsak az exminiszterelnök vejének résztulajdonában álló Alteónak, utóbbi jelentősen többet fizethetett a cégért, mint amennyit az valójában ért.

Hővé alakítják az energiát

A dokumentáció szerint a most bevezetni tervezett száraz lemerítéskor a már részben (vagy teljesen) lemerített akkumulátorcellákat előkezelés után „merítő asztalra” helyezik, a modulokat rövidre zárják, amely során a keletkezett energia hővé alakul át a készülék tekercseiben.

A vizes semlegesítés során – ez az, amit jelenleg is végeznek a telepen – a selejtté vált jelenleg nem veszélyes akkumulátor-hulladékokat a hulladéktárolóba szállítják, majd átviszik a vizes semlegesítő épületbe, ahol semlegesítik/lemerítik azokat. Később a vízzel telt tárolóedényekből a lemerített cellákat áthelyezik nyitott tetejű IBC tartályokba és fedett területen, csepegtetéssel szárítják őket 48 órán át. Ezután a szennyezett vizet leengedik a tartály aljára szerelt csapokon keresztül egy másik IBC tartályba. A vizet legfeljebb háromszor használják fel lemerítésre, majd engedéllyel rendelkező társasághoz szállítják ártalmatlanításra. A megszáradt, lemerített cellákat fóliával bélelt 200 literes acélhordókba csomagolják. A lemerítő kádak környezetében elfolyó vizeket összegyűjtik és föld alatti tartályokban tárolják elszállításig.

Nem vizsgálták a magzatkárosító oldószer kibocsátását

A kormányhivatal honlapjára feltöltött anyag rögzíti, hogy az akkumulátor-lemerítő tartályokból a károsanyagok kibocsátásának megakadályozására elszívóernyőket telepítettek, amelyeket csővezetékkel kötöttek össze és egy ventilátorhoz kapcsolt aktívszén szűrőhöz csatlakoznak. Az aktívszén szűrő hivatott megakadályozni a káros anyagok határérték feletti kibocsátását.

Az elszívóernyők felett keletkező szennyezőanyag-komponensek közül a hatástanulmány készítői a magzatkárosító hatásáról hírhedtté vált oldószer, az NMP koncentrációját tartják kritikusnak, ugyanis azt írják, erre a komponensre „a korábbi időszakban sem hatósági előírás, sem vizsgálat nem történt”. Azt javasolják, az akkumulátor-lemerítő kádak elszívóiból az aktívszén szűrőn át távozó levegő minőségét NMP-re is vizsgálják meg.

A dokumentáció kitér arra is, milyen balesetek adódhatnak az akkumulátor-hulladékok kezeléséből. Ezek között felsorolják a lítiumion-akkumulátorok öngyulladását. „A hulladékká vált lítiumion-akkumulátor öngyulladásra hajlamos, de a telephely a tűz elleni védekezésre felkészült: 6 db speciális haboltó készlékkel rendelkeznek, a munkavállalók évente képzést kapnak a haboltó készülék használatára, amelynek keretében minden évben tálcatüzes oltási gyakorlatot is tartanak” – sorolja az anyag. A dokumentáció szerint az öngyulladás különösen a most bevezetni tervezett száraz lemerítés és modulbontás során jelent nagy kockázatot.

Jelenleg biztosan átlépné a zajhatárértéket

A zajkibocsátás kapcsán a hatástanulmány kiemeli, hogy amikor a telephely zajvizsgálatát végezték, az akkumulátorok lemerítése során korábban alkalmazott és a jövőben alkalmazni tervezett aktívszén szűrővel ellátott ventilátor és pontforrás nem üzemelt. „Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a P1 pontforrás nélkül teljesülnek az előírt zajterhelési hatérértékek. A P1 pontforrás jelenlegi formájában azonban biztosan túllépést eredményezne (ld. a már benyújtott 6. sz. mellékletet a korábbi zajvizsgálatról is). A P1 pontforrás ismételt üzembehelyezése előtt tehát feltétlenül szükséges a P1 pontforrás zajkibocsátásának mérséklésére zajcsökkentési tervet készíteni és végrehajtani (hiánypótlási felhívás 14. pont.)” – figyelmeztetnek. A dokumentáció hozzáteszi, a zajcsökkentési terv elkészítésével és kivitelezésével az Alteo már megbízott egy másik céget.

Mindez azért is különösen fontos, mert a hatástanulmány szerint a telephely zajvédelmi hatásterületébe a közelben található lakóházak is beleesnek.

Lesz-e köz a közmeghallgatáson?

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal közleménye szerint a hatásvizsgálati eljárás keretében közmeghallgatást tartanak, amelynek időpontjáról és az észrevételek megtételének módjáról egy újabb közleményben fognak tájékoztatást adni.

Ahogy azt a Debreciner korábban megírta, május 14-én hiába ért véget az országban a háborús veszélyhelyzet, az erre való hivatkozással még az Orbán-kormány által bevezetett „köz nélküli” közmeghallgatás intézménye ettől nem szűnt meg, azt ugyanis már 2023-ban törvénybe iktatták. Habár a Tisza a választások előtt azt ígérte, változtat ezen a gyakorlaton, egyelőre nem hoztak olyan új jogszabályt, amely kötelezné a hatóságokat arra, hogy csak az érintettek személyes megjelenésével tarthatnak közmeghallgatást. Így a kormányhivatalnak elvileg lehetősége van arra, hogy megakadályozza a lakosokat abban, hogy a kérdéseiket és észrevételeiket személyesen tegyék fel a hatóságnak, valamint a cégnek.

Cikkünk írásakor, június 17-én a közmeghallgatás módjáról további közlemény nem található a kormányhivatal honlapján. Amint változást észlelünk ebben, tájékoztatni fogjuk olvasóinkat.