Ahogy arról korábban beszámoltunk, augusztus 29-én rendezik Debrecen közgyűlésének a nyári szünet utáni első ülését a Kölcsey Központban, délelőtt 10 órától. Az eseményen 23 napirendi pontot tárgyalnak nyilvánosan, ezeken bármely magyar állampolgár részt vehet. Ezúttal szokatlanul sok fontos ügyben fog dönteni a testület. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be olvasóinknak.

Az első napirendi pontot, a Debreceni Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2023-as beszámolóját az önkormányzatok számára évente egyszer kötelező közmeghallgatással egybekötve tartják meg. Habár ezekre az eseményekre jellemzően nem, vagy csak nagyon kevés lakossági kérdező érkezik, a közösségi médiában terjedő felhívások alapján most nagyobb aktivitásra lehet számítani.

Őzgidát szabadítottak ki egy lépcsőházi korlátból

A tűzoltók beszámolója szerint 2023-ban nagy figyelmet fordítottak a napelemes rendszerek, az elektromos és hibrid gépjárművek, valamint az akkumulátor tüzek oltásával kapcsolatos ismeretek oktatására, továbbá beszerezték az elektromos járművek tűzoltásához szükséges E-oltólándzsát. Az önkormányzat támogatásával megkezdték más tűzoltástechnikai eszközök beszerzését is.

A debreceni tűzoltó-parancsnokság működési területén tavaly összesen 3531 vonulást kellett indítani, 1233-szor tűzesethez, 2298 alkalommal pedig műszaki mentéshez. Utóbbiak gyakoribbá válása miatt 2022-höz képest összességében 10 százalékkal nőtt a vonulások száma. A legtöbb műszaki mentést fakidőlések miatt kellett végrehajtani.

Egy érdekes részlet is kiderül a beszámolóból. A tűzoltóknak 29-szer kellett beavatkozniuk állatokkal kapcsolatos baleset helyszínén. Ez az esetek többségében aknába vagy árokba esett ló, szarvasmarha, sertés, vagy szűk helyre beszorult kutya, illetve házimacska kiszabadítását jelentette. „Ebbe a kategóriába tartozóan mentettünk ki kéménybe, szellőző csőbe szorult különféle madarat, de találkoztunk lépcsőház korlátjába beszorult őzgidával is” – olvasható az anyagban.

Pacza Gergely, a Városfejlesztési Főosztály vezetője jegyzi a temetői díjak emeléséről szóló előterjesztést. A 2023 novemberében jóváhagyott 16 százalékos emelés után október elsejétől újabb 13 százalékkal növelnék a temetkezési költségeket, a temetők üzemeltetési és fenntartási költségeinek nagymértékű emelkedésére hivatkozva.

Örökségvédelmi szempontból nem felel meg a módosítás a fővárosi kormányhivatal szerint

Számos javaslatot terjesztett be Gábor István, Debrecen főépítésze. Ezek egyikében 23 ingatlant helyeznének helyi egyedi védelem alá. Egy másikban a helyi építési szabályzatot módosítanák, azért, hogy a Kossuth, Újházi Ede, Blaháné és Liszt Ferenc utcák által határolt területen a maximális épületmagasságot 12,5 méterről 18 méterre növeljék. Budapest Főváros Kormányhivatala az ezzel kapcsolatban kiadott véleményében a módosítást örökségvédelmi szempontból nem tartotta megfelelőnek. Hogy pontosan miért nem, az sem az előterjesztésből, sem annak mellékleteiből nem derül ki. Az ügyben levélben fordultunk a fővárosi kormányhivatalhoz. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Gábor István egy másik előterjesztéséből kiderül, hogy a városvezetés egy kulturális közösségi központot hozna létre a Dósa nádor tér 2-3. és a Liszt Ferenc utca 7. szám alatt már meglévő épületek bővítésével. Ehhez az ingatlanok beépíthetőségét 60-ról 90 százalékra emelnék, míg a minimális zöldfelületi arányt 20 százalékról 5 százalékra csökkentenék. Mint írják, a területen kizárólag a tervezett kulturális közösségi központ lesz elhelyezhető az azt kiszolgáló kereskedelem-vendéglátás és szálláshely funkciókkal.

A Dósa nádor tér 4-6-7. szám alatti ingatlanoknál is hasonlóan módosítják a beépíthetőség és a kötelező zöldfelület arányát. Itt új közforgalmú kapuáthajtót jelölnek ki.

Továbbra is a közúti kapacitás bővítését helyezik előtérbe

Papp László (Fidesz) polgármester előterjesztésére módosítanák a 2023 decemberében elfogadott fenntartható városi mobilitási tervet. A javaslatról megkérdeztük Jónás Zoltánt, a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (Derke) elnökét. A közlekedési szakember szerint a mobilitási tervben eddig is ismert, tervezett vagy már folyamatban lévő vasúti fejlesztéseket nevesítettek. Olyanokat, amelyek kormányzati döntésen alapulnak. „Normál körülmények között pont fordítva kellene lennie, a mobilitási tervben foglaltakkal összhangban kellene döntéseket hozni, és nem fordítva” – közölte.

A Derke elnöke szerint a prioritásokat illetően nem történt nagy változás. A civilek örülnek, hogy a kötöttpályás közlekedés fejlesztése (1-es villamos felújítása, 3-as villamos építése, elővárosi vasút) szerepel az első helyeken. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy lényegesen alacsonyabb prioritásként szerepel a közösségi közlekedés eljutási idejének átfogó javítása. „Önmagában a kötöttpályás közlekedés fejlesztése Debrecen esetén nem segít, hiszen akinek az utazásában a villamos nem opció, annak továbbra is a buszos közlekedés anomáliáival kell szembesülnie. Nem beszélve a továbbra is szegényes átszállási kapcsolatokról” – sorolta Jónás Zoltán. A szakember úgy látja, a megfogalmazott prioritások ellenére a gyakorlatban továbbra is a közúti kapacitás bővítését helyezik előtérbe. Mint írta, a Szoboszlói úti csomópont átépítése is ilyen, ez a közösségi közlekedés számára csekély előnyt jelent. A Derke szerint a legfontosabb operatív feleadat most a Csapó és a Faraktár utcákon kialakítandó buszsáv lenne, ez ugyanis érdemben járulna hozzá a legforgalmasabb autóbuszvonalak menetidejének csökkentéséhez.

A fenntartható városi mobilitási terv 27. oldalán egy ábrán (amely egyébként már a 2023-as anyagban is szerepelt) mutatják be a város keleti és nyugati felét összekötő 3-as villamos nyomvonalának „eddig elfogadott végleges terveit”. Megkérdeztük Madarasi István (MSZP) önkormányzati képviselőt, hogy a tudomása szerint kik és mikor, milyen egyeztetés után döntöttek a 3-as villamos nyomvonalának végleges terveiről. A politikus közölte, ezt már tárgyalta a közgyűlés. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyelőre csak egy koncepciót tartalmaz a stratégiai dokumentum. „Ez nem azt jelenti, hogy már száz százalékig kőbe van vésve. Ha lesz pályázati pénz, és belekezd a fejlesztésbe a város, akkor erről készülni fog teljeskörű bizottsági és közgyűlési előterjesztés” – magyarázta Papp László polgármester egy korábbi tájékoztatására hivatkozva.

Védekezés a hőhullámok és a hőszigethatás ellen

A napirenden szerepel egy polgármesteri előterjesztés, amely alapján Debrecen önkormányzata csatlakozna egy olyan, nagyrészt uniós finanszírozású projekthez, amelyben a települések és térségek a hőhullámok és a városi hőszigethatás elleni védekezésre dolgoznak ki megoldásokat. A javaslat szerint a debreceni önkormányzat vállalná, hogy nyertes pályázat esetén 320 ezer euró (jelenleg 126 millió forint) önerőt különít el az 2025 és 2029 közötti költségvetéseiben.

Testvérvárost csinálnának a CATL székhelyéből

Papp László polgármester kezdeményezérésére a közgyűlés szavazni fog arról is, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesítsen-e Tiencsin (az előterjesztésben valamiért az angol Tianjin forma szerepel) és Ningtö (itt a pinjin és angol Ningde formát használják) városokkal. A polgármester indoklásában egyebek mellett olyan érv is szerepel, minthogy „Kínában a magyar nyelv tanulása az utóbbi időben trenddé vált”.

Habár ez az előterjesztésben egyáltalán nem szerepel, Ningtöben található a Debrecenben akkumulátorgyárat építő CATL vállalat székhelye.

További érdekesség, hogy az előterjesztés felsorolja Debrecen jelenlegi 19 testvérvárosát: „Brno (Csehország), Cattolica (Olaszország), Jyväskylä (Finnország), Klaipeda (Litvánia), Limerick megye (Írország), Lublin (Lengyelország), Moszkva (Oroszország), Nagyvárad (Románia), New Brunswick (USA), Paderborn (Németország), Patrasz (Görögország), Rishon Lezion (Izrael), Setúbal (Portugália), Sumen (Bulgária), Szentpétervár (Oroszország), Sziktivkar (Oroszország), Taitung (Tajvan), Toluca (Mexikó), Tongliao (Kína)”. Sokaknak feltűnhet, hogy miközben az előterjesztéssel látványos gesztust gyakorolnának a városban számos beruházást, többek között akkumulátorgyárakat is megvalósító kínaiaknak, eközben az ugyancsak nem magyar átiratban említett Tajtung esetében Tajvant tüntették fel országként. Ahogy az közismert, Kína a saját részeként tekint Tajvanra, Magyarország pedig nem tartozik abba a néhány országba, amely a szigetországot önálló államként ismeri el.

Tömött óvodai csoportok

Végül fontos megemlíteni, hogy évek óta visszatérő, korábban többször is közgyűlési vitákat kiváltó döntés elé néznek a képviselők az óvodai csoportok létszámkorlátjának emelésével kapcsolatban. Malinkó Ágnes, az intézményfelügyeleti osztály vezetője jegyzi azt az előterjesztést, amely alapján 14 intézmény összesen 49 óvodai csoportjában a törvényileg maximálisan előírt 25-ről 30-ra emelnék a csoportlétszámot. Az eltérés összesen 123 gyermek. Eközben az anyagból az is kiderül, hogy idén kettővel kevesebb óvodai csoport indul Debrecenben az előző nevelési évhez képest.