Kilencvenkilenc balmazújvárosi köznevelési dolgozó tervez pert indítani az önkormányzati fenntartású óvodák ellen, amiért hónapokon keresztül nem kapták meg a fizetésüket – értesült a Debreciner. A dolgozók sérelemdíjat és késedelmi kamatot követelnek.

Zeke László debreceni ügyvéd, az érintett személyek jogi képviselője a Debrecinernek elmondta, az első 47 keresetet már be is nyújtották, a többi pedig folyamatban van. A dolgozók a napokban ugyan megkapták az elmaradt fizetésüket, de a több hónapig tartó nélkülözés komoly nehézségeket okozott nekik, ezért döntöttek a perindítás mellett. Mint mondta, egy dolgozó a munkáltató súlyos szerződésszegésére hivatkozva rendkívüli lemondással élt, neki jár a végkielégítés és a felmentési időre járó fizetés is.

Zeke közölte, a pedagógusok keresik a kapcsolatot Varga Marinával (Fidesz), a város új polgármesterével, hajlanának ugyanis a peren kívüli megállapodásra.

Az üggyel kapcsolatban levélben kerestük az október 1-én hivatalba lépett polgármestert, aki eddig nem reagált az érdeklődésünkre. Amennyiben ezt megteszi, a cikkünket frissítjük.

Meg kell egyezni a dolgozókkal a volt polgármester szerint

Hegedüs Péter (Közösen Balmazújvárosért), a város most leköszönt vezetője a Debrecinernek arról beszélt, hogy szerinte a pedagógusok követelése jogos. Úgy látja, az ügyben nem az önkormányzat, hanem a kormányhivatal és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium hibázott. Arra a kérdésünkre, hogy a Közösen Balmazújvárosért képviselőcsoport támogatja-e majd a peren kívüli megegyezést, Hegedüs elmondta, nem látja az új városvezetésen azt az összeszedettséget, amely szükségeltetne az eredményes tárgyaláshoz, de támogatják a peren kívüli egyezséget, ha ezt a város anyagi helyzete engedi. „Meg kell egyezni ezekkel az emberekkel, akiket cserben hagyott a kormány. Meggyőződésem, hogy azért nem hullott szét Balmazújváros intézményi rendszere, mert bíztak az előző vezetésben, abban az ígéretben, hogy megkapják a pénzüket” – fogalmazott, majd köszönetet mondott a dolgozók kitartásáért.

Felfüggesztették a nettó finanszírozás kifizetését

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Balmazújvároson azért nem kaptak hónapokon keresztül fizetést az önkormányzati fenntartású intézmények dolgozói, mert az Államkincstár 420 millió forintot inkasszózott a város számlájáról egy beruházás után, amelyet csak részben valósítottak meg, miután a Miniszterelnökség szabálytalanságot állapított meg a helyi sportpálya tulajdonjogában történt változás miatt. Ez önmagában még nem akadályozta volna meg a bérek kiutalását, a kormány azonban még tavasszal befagyasztotta az önkormányzatnak járó nettó finanszírozás folyósítását, mivel a város évek óta 6-6-os patthelyzetben lévő képviselő-testülete nem fogadta el a 2023-as zárszámadási és a 2024-es költségvetési rendeletet. Habár ezt a polgármester egy új jogszabályi lehetőséggel élve június 10-én saját hatáskörben elfogadta, a kormányhivatal szabálytalansági eljárást kezdeményezett a rendeletek ügyében, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium pedig úgy döntött, fenntartja a kifizetés felfüggesztését.

A dolgozók perindításával kapcsolatban kerestük Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei főispánt is, aki azonban nem reagált a levelünkre. Amennyiben ezt később megteszi, cikkünket frissítjük.

A versenyszférát is a fizetések késleltetésére ösztönözheti az állam gyakorlata

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Debrecinernek elmondta, teljesen jogosnak tartja az alkalmazottak keresetét, különösen azért, mert egy kúriai döntés szerint az állami normatívát meg kellett volna kapnia az önkormányzatnak. „Végtelenül felháborító, hogy egy bírósági döntést maga az állam nem tart be” – fogalmazott, hozzátéve, szomorúnak tartja, hogy Magyarországon bírósághoz kell fordulni azért, mert állami és önkormányzati alkalmazottak nem kapják meg a járandóságukat. Úgy látja, ez a gyakorlat akár azt is eredményezheti, hogy a versenyszférában működő cégek sem tartják majd fontosnak a bérek időben történő kifizetését.

A szakszervezeti vezető megjegyezte, egy veszprémi bíró alkotmányjogi felülvizsgálatot kért, mert a jelenlegi köznevelési rendszerben egy intézményen belül három jogviszonyt is létesítenek, a munkavállalóknak pedig két különböző bírósághoz kell fordulniuk jogvita esetén. Mint mondta, az óvodai alkalmazottak a közigazgatási, a bölcsődei alkalmazottak a munkaügyi, az óvodában dolgozó technikai alkalmazottak pedig szintén a munkaügyi bírósághoz fordulhat. Totyik a jogalkotás csődjének és teljes jogbizonytalanságnak tekinti a mostani helyzetet.

Ez a cikk a „Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.