Pénzhiányra hivatkozva nem oltották be a lakosokat. – Debreczeni Ujság, 1932. október 4.
UGYANAKKOR
Tífuszjárvány tombol Debrecenben, a tisztifőorvos kéréseit pedig rendre megtagadja a város
Debrecen egészségügyi bizottsága előtt ismertette Láng Sándor tisztifőorvos, egészségügyi főtanácsos a városban terjedő tífusz- és vérhasjárvány adatait – számolt be a Debreczeni Ujság.
Az év szeptemberében 104 debreceni és 16 környékbeli tífuszos esetet jelentettek be, kezelés alatt pedig kereken 150 beteg állt. Az egész évben 212 tífuszos megbetegedés történt, közülük 23-an haltak meg, ami közel 11 százalékos halálozási arányt jelent. A tífuszos megbetegedések zöme a város keleti felére esett, szemben a megelőző évvel, amikor a belvárosban volt több beteg.
A cikk emlékeztet, a főorvos 1930-ban be akarta oltatni a tífusszal érintett városrészek lakosait, a város azonban pénzhiányra hivatkozva nem adta meg az ehhez szükséges 10 ezer pengőt.

Láng Sándor beszámolt arról, hogy a jelek szerint a tífuszjárvány tovább fog erősödni, ezért szükség lenne arra, hogy a közkórház egyik belgyógyászati pavilonját kizárólag tífuszosok számára rendezzék be, és a klinikák további férőhelyeket bocsátsanak rendelkezésre. Azt is indítványozta, hogy a járvány nagyobb elterjedése esetén a tífusz által sújtott körzetek mintegy 10 ezer lakosát oltsák be, és erre 10 ezer pengő póthitelt adjon a törvényhatóság.
A tisztifőorvos közölte továbbá, szeptemberben vérhasjárványban 76-an betegedtek meg, 25-en haltak meg, köztük húsz gyermek.
A hozzászólásoknál Neuber Ede, a klinikák igazgatója további támogatást ígért a betegek elhelyezéséhez, Loessel János közkórházi igazgató pedig hangsúlyozta, nagyon kevés az ágyaik száma, ezért egyes osztályokra emeletet kellene építeni. Bókay Zoltán, a gyermekgyógyászati klinika vezető tanára ezzel kapcsolatban arról beszélt, Debrecenben legalább 227 ágyra lenne szükség, hogy a járványos betegeket el lehessen helyezni. Ezzel szemben csak 124 ágy áll rendelkezésre.
Láng Sándor főorvos a reakciójában kijelentette, bármit is kér a várostól egészségügyi célokra, mindig megtagadják azt arra hivatkozva, hogy nincs pénz. „Én itt ülök, s nem tehetek semmit, mert egy merev és rideg fallal állok szemben” – idézte a főorvost a Debreczeni Ujság.
A bizottság hozzájárult ahhoz, hogy az Auguszta szanatóriummal tárgyalásokat kezdjenek a tuberkulózisban szenvedők átszállításáról, akiknek a helyére el tudnák helyezni a tífuszos betegeket. Továbbá felvilágosító hirdetmények kibocsátását javasolta, valamint azt, hogy a főorvos személyes tárgyalás útján kérjen a népjóléti minisztériumtól „összerakható barakkokat”, amelyekben szükség esetén el lehet helyezni a tífuszos betegeket.
Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat további cikkei itt olvashatók.