November 25-én, kedden tartották az évi egy, törvény által kötelezően előírt közmeghallgatást Hajdúsámsonban. A tavalyi 13 órás kezdéssel ellentétben idén 9 órára várta a lakosságot a sámsoni városvezetés. Antal Szabolcs (Fidesz) polgármester elmondta, nem lát kivetnivalót abban, hogy munkaidőben tartják a közmeghallgatást, hiszen 2013-ig visszamenően az mindig hétköznap délelőtt volt.

Szennyez vagy nem szennyez a sámsoni aszfaltkeverő?

A közmeghallgatás egyik legfontosabb témája a városban található aszfaltkeverő üzem volt. Bajka Zoltán helyi lakos két tanulmányt adott át a témában Danku József jegyzőnek. Bajka Zoltán szerint ezek olyan tanulmányok, melyek az aszfaltkeverő üzemek egészségre gyakorolt hatásait vizsgálják kifejezetten külvárosi lakóövezetekben.

„A policiklusos aromás szénhidrogének, a veszélyes levegőben lévő szennyező anyagok fontos osztálya, mutagén és rákkeltő anyagok, amelyekről ismert, hogy az aszfaltburkolás során szabadulnak fel” – olvasta fel Bajka Zoltán a közmeghallgatáson.

A lakos az egyik tanulmányra hivatkozva mondta, egy koreai példa azt mutatja, hogy a vizsgált terület egy aszfaltkeverő közelében lévő falu volt, ahol a lakosok 25%-a küzdött rákos megbetegedéssel. Ezeket azért ismertette, mert egy korábbi önkormányzati közleményben azt olvasta, hogy az aszfaltgyártás nem vegyi folyamat, és annak során nem jönnek létre új vegyi anyagok. Bajka szerint ez nem igaz, mert illékony szerves vegyületek, szénhidrogének és 70-nél is több bizonyítottan rákkeltő anyag kerül a levegőbe az aszfaltkeverés során.

Súlyosító körülménynek tartja továbbá, hogy a tanulmánnyal ellentétben Sámsonban nem a település szélén, hanem a város közepén van az üzem, így minden irányba terjedhetnek ezek a káros anyagok.

Danku József, Hajdúsámson jegyzője igyekezett megnyugtatni a felszólaló lakost, megígérte, hogy eljuttatják a tanulmányokat az aszfaltkeverőt üzemeltető Depona Kft-nek. A cég szerinte a napokban elküldte az önkormányzatnak a legfrissebb kibocsátásmérésének adatait. A jegyző meglátása szerint sok dolgot mértek és minden „bőven határértrék alatt van”. Ígéretet tett arra, hogy az adatokat hamarosan a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszik.

Antal Szabolcs polgármester továbbra is bízik az engedélyekről döntő szakhatóságokban. Szerinte az engedélyek kiadása szigorú feltételekhez, mérési eredményekhez és károsanyag-kibocsátási szinthez kötöttek. Úgy látja, ha az ilyen üzemekben olyan mértékű károsanyag-kibocsátás történik, ami már nem megengedett, akkor a hatóságok jogosultak lépni, és akár be is zárni egy-egy telephelyet. A mérések hitelességét hitbéli kérdésnek tartja. Amit a hozzáértők mondanak, azt el kell hinni.

„Én hiszek a kormányhivatal méréseinek. Én hiszek a hatóságoknak” – tette hozzá a polgármester.

Mivel a kibocsátási számok rendben vannak a hivatalos adatok szerint, Antal Szabolcs egyéb okokat és indokokat sejt a háttérben. Mikor Bajka Zoltán megkérdezte, milyen indokokra gondol Antal Szabolcs, a polgármester úgy felelt: gazdasági és politikai érdekek mentén mozoghat az ügy. Elmondta, hogy ő sok megtévesztett embert lát ebben a történetben. Emlékei szerint nem 2017-ben, az üzem elindulásakor kezdődött a lakosság elégedetlensége, hanem a 2024-es önkormányzati választások előtt. Meggyőződése, hogy vannak, akik ebből politikai ügyet akarnak csinálni, mert szúrja a szemüket az aszfaltkeverő. El akarják onnan távolítani, mert lehetnek eladó ingatlanjaik a környéken, amiket így nehezebben tudnak értékesíteni.

Antal ezután visszatért a kibocsátási számokhoz. Szerinte még egy kilométerre sem engednék lakott terület közelébe ezeket az üzemeket, ha tényleg súlyosan egészségkárosító anyagokat pöfögnének ki, ebben az esetben kiterjedt véderdőhálózatot is előírnának a hatóságok.

Bajka Zoltán szerint azért nem jelenik meg sok vegyi anyag a méréseken, mert a hivatalos szervek ezeket nem mérik. Nézik a levegőben lévő szállópor koncentrációját és még néhány dolgot, de a vegyületeket specifikusan nem mérik, mert az nagyon költséges lenne.

A témához Murguly Gábor (Fidesz) alpolgármester is hozzászólt. Ő is utána járt az adatoknak és az engedélyeknek, úgy értékeli, minden az előírásoknak megfelelően működik. Viszonylag közel lakik az aszfaltkeverőhöz, és eddig semmilyen problémát nem érzékelt. Végigjárta a környéket, de senki sem panaszkodott a problémára.

„Megmondom, miért. Azért, mert ez láthatatlan szennyezés ugyanaz, mint Csernobil” – válaszolta az alpolgármesternek Bajka Zoltán. Azért ezt a hasonlatot használta, mert az aszfaltkeverő többnyire láthatatlan szennyezést bocsát ki, aminek káros hatásait csak jóval később lehet felfedezni, de akkor már késő.

Az alpolgármester szerint Bajkáék az elmúlt időszakban többször is próbálkoztak feljelentésekkel az üzem ellen, de elutasították őket, mert határértéken belül vannak az adatok.

Beszállt a vitába Kincsesné Kirtyán Mária (Hajdúsámson Fejlődéséért Egyesület) képviselő is, aki szerint a múltban sok környezetvédő szakember hívta már fel a figyelmet az aszfaltkeverő üzemek környezetkárosító hatásaira. Sokakhoz hasonlóan ő is úgy tudta, hogy az létesítmény csak ideiglenesen lesz Sámsonban, de nem így lett.

A polgármesternek azt mondta, hogy a testület politikusainak az a dolga, hogy a lakosokat képviselje. Ha érkezik egy bejelentés, ki kell menni és meg kell nézni, mi van a helyszínen. A képviselő részt vett a novemberi lakossági demonstráción a keverő ellen. A gyűlés az esti órákban volt, az üzem nem működött, a kellemetlen aszfaltszag viszont szerinte így is érezhető volt, mert az „beleégett a gépekbe”.

Úgy gondolja, nem a cégnek kellene mérnie a saját kibocsátási értékeit, hanem egy teljesen független hatóságot kellene hívni, amelyik szúrópróbaszerűen, bejelentés nélkül mérne, akár több alkalommal. Kincsesné szerint ez adna valós képet.

„Aki ott van a közelében, érzi a büdöset. Aki távolabb van, nem fogja érezni a szagokat, mert fölhígul a levegő. A szag elvész, de az anyagok ott maradnak benne. És ezek igenis a széliránytól függően az egész települést lefedhetik” – egészítette ki a képviselő.

Tudomása szerint Kínában térképet vezetnek az ipar által megbetegített úgynevezett rákos településekről, nem akarja, hogy Hajdúsámson is ilyen sorsa jusson.

A polgármester így reagált: nem tud mit csinálni azokkal, akik nem hisznek a hatóságok adatainak. Szerinte minden eredmény megvan, jók a szakhatósági vélemények. Ilyen körülmények között nem kérhetnek olyat egy vállalkozástól, hogy költözzön el. Szerinte ennyi erővel egy éttermet is bármikor el lehetne küldeni bárhonnan, mert égett olaj szagot áraszt.

Hozzátette, a cég nem magának mért, mert önmaguk mérése nem lenne hiteles. Egy független hatóság végezte az eljárást, és a kapott eredmények megnyugtatták.

Csőszné Szilágyi Erzsébet (Fidesz) képviselő úgy gondolja, az ügy kapcsán egészen az iparosodás kezdetéig lehetne visszamenni vizsgálódni. Szerinte az autók is sok káros anyagot bocsátanak ki, mégsem szabadulunk meg tőlük. Szeretne kutatási eredményeket és háziorvosi véleményeket látni arra vonatkozóan, hogy Sámsonban mennyien betegedtek meg az aszfaltkeverő miatt.

Kincsesné Kirtyán Mária úgy válaszolt, hogy nem szabad megvárni, míg gond van, meg kell előzni a betegségeket, az üzemet emiatt korlátozni kell.

Az ügy kapcsán Incze László főépítészhez intézett kérdéseket Szegediné Páll Rita (Hajdúsámson Fejlődéséért Egyesület) képviselő. Arra volt kíváncsi, egyetért-e Lánszki Regő országos főépítész véleményével, miszerint az üzemnek is helyet adó kereskedelmi szolgáltató gazdasági besorolású területen nem lehet ilyen kibocsátású tevékenységet végezni.

Incze László úgy látja, a keverő engedélye csak akkor vonható be, ha bizonyítható az, hogy a tevékenység, amit végez, tényleg káros, és a kibocsátások a határértékeket meghaladják. Antal Szabolcs véleményével ellentétesen szerinte a mérést azért végezte feltehetően a cég, mert az ilyen vizsgálatok komoly költségekkel járnak, ha kimennek a független szakértők, őket ki kell fizetni.

Tapasztalata szerint a modern világban csaknem minden környezetszennyező, a tudósok ezért hozták létre a határértékeket, melyekben bízni kell. Ha ezt valaki átlépi, szankcióknak kell következni. Nem akarja elvitatni, hogy szaggal jár az ütem, de ezt a céggel szemben bizonyítania kell a civileknek.

Az országos főépítész véleménye megalapozott lehet, mert a törvény szerint nem biztos, hogy egy ilyen területre ki lehetne adni az engedélyt. Incze László meglátása szerint valószínleg igaza van Lánszki Regőnek, de ő személy szerint nem tett még vizsgálatokat. A civileknek egy dolgot lehet tenni: valakinek a költségén mérni, és ha beigazolódik a civilek félelme, akkor szankcionálni a céget. Szerinte ebben a megye és az önkormányzat is partner lesz, de amíg a számok megfelelnek, nem tehetnek semmit.

Hatékonyabban közlekedő buszt szeretnének az Oncsatelepen élők

Szabó Andrásné, Hajdúsámson Oncsatelep nevű városrészén élő lakos egy közlekedési problémával fordult a városvezetéshez. Úgy tapasztalja, nem jár elég busz az Oncsára, a legtöbb járat nem megy be az Oncsatelepre a Csokonai utcát átszelő sínen, hanem ott megáll és onnan megy tovább az Árpád utcán. Emiatt az Oncsán élő lakosoknak a sínen átkelve van, hogy 25-30 percet kell még sétálniuk hazáig, gyakran nehéz szatyrokkal és rossz időben.

Az idős hölgy úgy gondolja, az Oncsán lévő, jelenleg többnyire kihasználatlan buszfordulót át kellene helyezni vagy át kellene alakítani. Szerinte nagyon sokan laknak arrafelé, és egy újragondolt buszforduló sok ottani lakos problémáját megoldaná. Nem érti, miért nem jár arra több busz, a sín szerinte nem akadály és a 471-es főút munkálatait is régen befejezték. Tapasztalatai szerint a Csokonai utca legelején kiszáll a buszból 30 ember és a busz üresen megy a végállomásig.

A polgármester egyetértett a lakossal, ahol laknak, oda buszt kell közlekedtetni meglátása szerint. Tudnak a problémáról, de a megoldásra még várni kell. Bejárták a területet a Volánnal és a Közlekedéstudományi Intézettel, és ezek a hivatalos szervek feltételeket szabtak. A Csokonai utca útszélesítése már megtörtént, de a buszmegálló járdaszigetét is meg kell hosszabbítani, valamint a Csokonai utcán lévő buszforduló ívét ki kell szélesíteni.

A folyamat a polgármester elmondása szerint a vasúti pálya és a régi 471-es főút közötti szintkülönbség kérdésénél akadt el. A Közlekedéstudományi Intézet munkatársai ott problémát észleltek, ugyanis a fennálló szintkülönbség miatt egy emberekkel teli csuklósbusz alja menet közben hozzáérhet az úthoz, ami miatt sérülhet a jármű.

Antal Szabolcs biztosította a hölgyet, hogy dolgoznak a megoldáson. Hamarosan az Építési és Közlekedési Minisztériumtól mennek majd ki szakemberek és megvizsgálják, hogyan lehetne a két szintet úgy összehozni, hogy az buszközlekedésre alkalmas legyen. A polgármester elmondta, a jövő évi költségvetésből meg lehet a fedezet a munkálatokra és meg tudják oldani a problémát.

Szabó Andrásné az információkból arra következtetett, hogy még egy ideig biztosan nem számíthatnak a megoldásra, amire Antal Szabolcs úgy felelt, a legfontosabb, hogy legyen előbb fedezet, csak utána tudnak hozzákezdeni, de pontos időpontot nem adott meg.

Drogfogyasztás Hajdúsámsonban?

Szabó Andrásné egy másik témával is készült. Egyik nap arra lett figyelmes, hogy a Nap utca sarkán álló kocsmánál fiatalok csoportosan italoznak. Megítélése szerint drogot is fogyasztottak. Sajnálta ezeket a fiatalokat, mert nem tudnak hova menni szórakozni. Azt gondolja, ha továbbra sem lesz éjszakai élet a városban és unatkozni fognak a fiatalok, akkor nagy eséllyel a drogfogyasztás is terjedni fog.

Antal Szabolcs válaszolt a felvetésre, szerinte, ha a vállalkozói szféra nem lát abban lehetőséget, hogy szórakozóhelyet nyisson egy településen, akkor az önkormányzat sem tud ebben lépni. Ha a vállalkozók látnak ebben fantáziát, akkor lehet róla szó, de nincs napirenden ilyen létesítmény nyitása az önkormányzat részéről.

Szabó Andrásné kérdéseire a közmeghallgatás utáni képviselő-testületi ülésen Illés Tamás alezredes, a Debreceni Rendőrfőkapitányság vezetője is válaszolt. A főkapitány úgy látja, sorra zárnak be a városokban a szórakozóhelyek, nincs hova menni kikapcsolódni.

A mai fiatalok fogyasztási szokásai is megváltoztak szerinte. Ami az ő idejében még az alkohol volt, az ma a drog. A megyében nem jellemzők a kemény drogok, inkább a szintetikus szerek a divatosak. Sajnálattal látja sokszor, hogy a fiatalok azt sem tudják, mit szívnak el, ezek sokszor ellenőrizhetetlen forrásból kerülnek hozzájuk.

Az idén indult Delta program miatt minden ügyet komolyan vesznek. Szerinte a megyei és a debreceni rendőrök jó munkát végeztek, Hajdúsámsonban is tartóztattak le terjesztőt. Sámsonban inkább fogyasztási problémát lát, nincsenek a településen olyan körök, akik a drogból élnek meg. Mivel nem tudnak minden drogost elfogni, így arra ösztönözte az idős hölgyet, ha legközelebb valami furcsát lát, hívja nyugodtan a rendőrséget, és a kollégái utánanéznek a 10-15 fős gyanús társaságoknak.

A Hajdúsámsonról szóló további anyagainkat itt találják.