A debreceni akkumulátor- és autóipari beruházásokkal szemben kezdettől fogva hangoztatott kritika, hogy az egyoldalú, túlzott iparfejlesztés hatására a város gazdasága túlságosan egy lábon áll, ami hosszú távon sérülékenységet jelent a település számára.

Debrecen önkormányzata társadalmi konzultációra bocsátotta a 2027-ig tartó fenntartható városfejlesztési stratégia felülvizsgálatát, amelyre november 15-ig várják az észrevételeket a [email protected] címre. A felülvizsgálattal kapcsolatos dokumentáció itt érhető el.

Az EDC Debrecen Nonprofit Kft. nevű önkormányzati cég által készített megalapozó vizsgálati anyag 91. oldala mutatja be a gazdaság ipari koncentrációjának alakulását 2014 és 2024 között. A Herfindahl–Hirschman index segítségével szemléltetik, hogy míg 2023-ig a város gazdaságát egy viszonylagos kiegyensúlyozottaság és több lábon állás jellemezte, 2024-ben érdemi fordulat történt, jelentős koncentrációnövekedés ment végbe.

A jelenséget az EDC elsősorban a jármű- és gépipar gyors súlynövekedésével, valamint a szolgáltató ágazatok bővülésével magyarázza. „A változás azt mutatja, hogy Debrecen gazdasága új szerkezeti szakaszba lépett, ahol a korábbi diverzifikációs folyamat mellett egyes húzóágazatok szerepe látványosan megerősödött. Ez rövid távon növelheti az ágazati koncentrációt, hosszabb távon azonban akkor válhat kedvező folyamattá, ha az ipari növekedéshez szélesebb beszállítói, szolgáltatási és tudásintenzív gazdasági ökoszisztéma kapcsolódik” – olvasható az anyagban.

Éltető Andrea közgazdász, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa a Debreciner megkeresésére kifejtette, a nagy koncentráció általában (például export esetében) nagyobb sérülékenységet és függést jelent. Arra a felvetésre, hogy a koncentráció növelése akkor válna kedvezővé, ha szélesebb beszállítói kör kapcsolódna az ipari növekedéshez, a közgazdász úgy reagált, így valóban több hazai cég bevonódhatna, de minél többen kapcsolódnak ehhez a néhány gyárhoz, annál többen függnek majd tőlük.

Habár az EDC 2024-ig közli az adatokat, Éltető Andrea úgy véli, 2025-ben és 2026-ban még tovább nőhetett az iparági koncentráció, mivel időközben beindult a gyártás a BMW-ben és a CATL-ben, hamarosan pedig elindult az EVE Power-akkumulátorgyár, megvalósul az EcoPro bővítése és más beruházások is. Ezek pedig mind a járműipar, valamint a villamos berendezés gyártása (ide tartozik az akkuipar) iparágakat erősítik. A közgazdász arra is figyelmeztet, hogy ezekben az iparágakban a stratégiai döntések külföldön, az anyavállalatok központjaiban, tehát Kínában és Németországban születnek, miközben a következményeket nekünk kell viselnünk.

„A több lábon állás, diverzifikáció egészségesebb, de kérdés, hogy bármiféle bővítést más szektorok irányába mennyire engednek meg még a város kapacitásai (infrastruktúra, víz, lakások, közlekedés)” – magyarázta.

Korábban éppen a koncentráció növekedésének veszélyeire figyelmeztetett az EDC szakértője

Éltető Andrea arra is felhívta a figyelmünket, hogy Tarnóczi Bence, az EDC gazdaságelemzési vezető szakértője a társszerzője egy 2024-ben megjelent tanulmánynak, amelyben éppen amellett érvelnek, hogy minél kisebb az ágazati koncentráció, annál magasabb a GDP. „A vizsgálat eredménye egyértelmű: a GDP növekedése és a koncentráció között szoros kapcsolat van. A kapcsolat pedig negatív irányú, azaz, ha csökken a város gazdaságszerkezeti koncentrációja, a GDP-je növekszik. Megfordítva azt is mondhatjuk, hogy ha a koncentráció növekszik, az egyértelműen gátolja, legalábbis lassítja a gazdasági növekedést” – fogalmaztak a tanulmány szerzői, akik azt is kifejtették, a gazdasági diverzifikáció hosszú távon nagyban hozzájárulhat Debrecen gazdasági stabilitásához és ellenálló-képességéhez. Mint írták, a koronavírus-járvány vagy az Ukrajnában zajló háború által okozotthoz hasonló válságjelenségekhez a diverzifikált gazdaság rugalmasabban, jobban tud alkalmazkodni.