A Telex február 9-én közölt egy oknyomozó cikket, amelyben bemutatta, hogy a kormány titkosszolgálati eszközökkel szerzett információkból már 2023-ban tudott arról, hogy a gödi Samsung SDI-akkumulátorgyár rendszeresen mérgezi a dolgozóit, és eltitkolja a belső mérések valódi eredményeit, többek között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter érvelésének engedve – miszerint ezzel elriaszthatnának más kelet-ázsiai befektetőket –, a kormány mégis úgy döntött, nem záratja be az üzemet. Ekkoriban még zajlottak a tárgyalások többek között a kínai EVE Powerrel is, amely Debrecenben épít akkumulátorgyárat. A Telex információi szerint tehát ezt a beruházást már a gödi adatok birtokában engedték megvalósulni.

Minden akkugyár működési engedélyét felülvizsgálná a Tisza

Az ügyre gyorsan reagált Tordai Bence (független) országgyűlési képviselő, aki közölte, még aznap feljelentéseket tesz „a rendszerváltás utáni legnagyobb környezeti, környezetegészségügyi botrány” feltárása érdekében. Nem sokkal később Keresztes László Lóránt (független), az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke is arról ír, feljelentést tesz, valamint kezdeményezi Szijjártó Péter és Lantos Csaba energiaügyi miniszter rendkívüli bizottsági meghallgatását. Keresztes emlékeztetett, ő 2024 elején már tett egy feljelentést az akkumulátorgyár ügyében, azonban a rendőrség az eljárást megszüntette, mert álláspontjuk szerint nem történt bűncselekmény.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a történtekre úgy reagált, a Samsung-gyár ügyében minden megtörtént, ami az Orbán-rendszer lényege: „korrupció, titkosszolgálat, a sajtó elhallgattatása, gazdasági migránsok behozatala, százmilliárdos támogatás olyan beruházásra, amelynél magyarokat rákkeltő anyagokkal mérgeztek, a Dunakanyar vízbázisának veszélyeztetése, Mészáros-beruházás és a külföldi cégeknek való behódolás”. A politikus azt ígérte, a Tisza a választások után kivizsgál minden akkumulátoriparral kapcsolatos visszaélést, nyilvánosságra hozzák a titkos kormánydöntéseket, és megnevezik a felelősöket. Közölte továbbá, hogy akkuipari szakhatóságot állítanak fel, amely minden üzem környezetvédelmi és működési engedélyét felülvizsgálja.

A Tisza elnöke nem sokkal később felszólította Szijjártó Pétert, hogy haladéktalanul távozzon a posztjáról, mivel ő lobbizta ki, hogy az üzem működését ne függesszék fel az egészségügyi határértéket több százszorosan meghaladó szennyezések ellenére sem. „Szerintetek mekkora táskákban kapták a pénzt, hogy az üzemet ne kelljen bezárni, vagy hogy percek alatt megkapja a Samsung a környezetvédelmi engedélyeket?” – kérdezte a követőitől.

Valótlanságokat emleget a miniszter és a hatóság is

Szijjártó Péter miniszter február 10-én egy Facebook-posztban válaszolt a vádakra. Azt írta, Magyar átlépett egy határt. „Magyar Péter rágalmai szemenszedett hazugságok, azok minden alapot nélkülöznek” – állította. Közölte, nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás miatt büntetőfeljelentést tett a Tisza elnökével szemben. Azt is bejelentette, az általa álhírnek minősített információkat eredetileg közlő Telex-szel szemben is még ma megteszi a szükséges jogi lépéseket.

Egy sajtóközleményben a Pest Vármegyei Kormányhivatal is arról írt, hogy a Telex cikke valótlanságokat tartalmaz, azt azonban nem részletezik, hogy a terjedelmes anyag mégis mely állítása a valótlan szerintük. Azt állítják, mind környezetvédelmi, mind munkavédelmi hatóságként rendszeres ellenőrzésekkel biztosítják a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok betartását, valamint a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét, az esetleges szabálytalanságokkal szemben pedig politikai befolyástól mentesen, szakmai alapon járnak el.

„Amikor a vizsgálatok során a hatóság jogsértést tapasztal – a határérték túllépéseket is beleértve – a jogszabályokban rögzített intézkedéseket teszi meg, illetve szükség esetén szankcionálja a vállalatot, munkavállaló veszélyeztetése esetén pedig a legszigorúbban jár el. A Samsung-gyár működése nem veszélyeztette a környezetet” – közölte a kormányhivatal. Megjegyezték továbbá, hogy a Kúria február 3-án kelt döntése értelmében a gyár visszakapja az egységes környezethasználati engedélyét, és folytathatja a működését. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az akkugyár engedélyét a Budapest Környéki Törvényszék közel két évig tartó pereskedés után, október 7-én semmisítette meg.

Be kell zárni a gyárat a Greenpeace szerint

A Pest megyei kormányhivatal ellen egyébként nemrég indított pert a gödi történések feltárásával évek óta aktívan foglalkozó Átlátszó, mivel nem hajlandók kiadni nekik a Samsungra kiszabott hatósági szankciókról szóló dokumentumokat. Az ügyet február 11-én tárgyalja a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

A Szeretlek Magyarország a Samsung-gyárral kapcsolatban megszólaltatta Simon Gergelyt, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjét, aki arról beszélt, a Samsung és a hatóság soha nem tisztázta, hogyan tudott a környezetvédő szervezet a gyár mellett kijövő szennyvízben tömegével találni olyan vegyi anyagot, amelynek ott nem lett volna helye. Mint mondta, az akkugyári balesetek kapcsán általában nem derül ki, hogy mi történt, más településeken is ezt tapasztalják. A Telex-cikkben szereplő 500-szoros határérték-túllépéssel kapcsolatban, amelynek kitették az ott dolgozó munkásokat, Simon elmondta, ezek rákkeltő anyagok, belélegezve nagyon nagy problémákat okozhatnak. A szakértő amellett érvelt, nem kérdés, hogy a gyárat be kell zárni.

Befolyásolták-e az önkormányzati választás eredményét Debrecenben?

A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) a Samsungról szóló cikk megjelenése után a közösségi oldalán arról írt, a történet túlmutat Gödön, figyelmeztetés mindannyiunk számára. Egy másik posztban pedig feltették a kérdést: befolyásolhatta-e a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal a 2024-es önkormányzati választásokat Debrecenben? Mint írják, a Telex szerint a közelgő választásokra is tekintettel döntött úgy a kormány 2023-ban, hogy nem záratják be a Samsung-gyárat.

A civilek emlékeztetnek, a kormányhivatal 2024-ben három hét késéssel, csak a választások után hozta nyilvánosságra, hogy a HALMS Hungary Kft.-t megbírságolták azért, mert szennyező anyagokat engedett a Kisgugyori-csatornába, és nem megfelelően tárolta a telephelyén lévő veszélyes hulladékot. „Összességében tehát, bár a tiltakozások és a környezetszennyezési ügyek kedvezőtlen irányba befolyásolhatták volna a választást, a hatóságok az információk visszatartásával vélhetően tompították ezt a hatást, így a regnáló városvezetés meg tudta őrizni pozícióit az ellenzéki indulók akkumulátorgyár ellenes kampányával szemben” – írták. A Miakö szerint felmerül a kérdés, hogy a kormányhivatal vezetőjét utasította-e valaki az információk visszatartására, és hogy az ügyről már korábban tudó önkormányzat részéről felelős-e valaki ugyanezért.

Mi lett volna, ha ugyanez Debrecenben történik meg?

Hiába a debreceni érintettség (a városban legalább hét akkumulátoripari beruházás működik, vagy kezdi meg működését hamarosan), cikkünk írásáig az ügyben sem Papp László (Fidesz) polgármester, sem az alpolgármesterei nem szólaltak meg. Köztük az a Barcsa Lajos sem, aki a gazdasági ügyekért felelős személyként a saját bevallása szerint is sokat dolgozott ezeknek a beruházásoknak a Debrecenbe hozataláért. A Fidesz nem mellesleg éppen Barcsát indítja Kósa Lajos helyett a város északnyugati részén – itt épül az említett EVE Power-akkugyár is – az áprilisi országgyűlési választáson.

Foglalkozott azonban a témával Göröghné Bocskai Éva (korábban Böszörményi Harmadik Oldal, ma független), Hajdúböszörmény polgármestere, aki egyébként a Tisza Párt színeiben indul a választásokon a Hajdú-Bihar megyei 6-os választókerületben. Hajdúböszörmény már csak azért is érintett az ügyben, mert a debreceni EVE Power hatásterülete kiterjed a várost körülvevő földekre is.

Göröghné a közösségi oldalán egy hosszú bejegyzést tett közzé, amelyben azt írja, érthetetlen számára, hogyan hagytatta a kormány, hogy a dolgozók egészségét veszélyeztetve működjön tovább a gyár. Mint írta, amikor ezt olvasta, egyből az jutott az eszébe, mi lett volna, ha ez a Hajdúságban történik meg. Majd úgy folytatta, nem hallja a helyi fideszes politikusok kivizsgálást követelő hangját.

A polgármester szerint a városvezetés megtette a maga részét azzal, hogy 2025-ben úgy módosították a helyi építési szabályzatot, hogy a város területén ne lehessen akkumulátorgyártással kapcsolatos tevékenységet végezni. „Ugyanakkor mindannyian tudjuk:

egy akkumulátorbarát Fidesz kormány egyetlen rendelettel felülírhatja a helyiek akaratát. Ezért van szükség valódi változásra!!” – figyelmeztetett.

Attól várjuk a védelmet, aki elhallgat és elhallgattat?

A Tisza debreceni országgyűlési képviselőjelöltjei is azonnal reflektáltak a történtekre. Tárkányi Zsolt például arra emlékeztetett egy videóban, hogy a kormány a 2023-as debreceni akkugyári közmeghallgatásokra válaszok helyett a „köz nélküli” közmeghallgatások bevezetésével reagált. Szerinte a Fidesz Debrecenben is ugyanazt a gyakorlatot követné a szabálytalanságok esetén, mint Gödön. „Miért higgyük el nekik, hogy Debrecenben máshogy döntenének?” – tette fel a kérdést. Egy későbbi bejegyzésében Tárkányi azt ígérte, a Tisza kormányra kerülése esetén nyilvánosságra hozzák azt a szerződést is, amelyet Barcsa Lajos alpolgármester írt alá a CATL-akkumulátorgyárral, és amit közérdekű adatkérésre sem adtak ki a Debrecinernek.

Tompa Enikő arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány a Gödön történtek ellenére kezdett akkumulátoripari beruházásokba Debrecenben. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy a külföldi tőke érdekében feláldozták a munkavállalók egészségét és a környéken élők érdekeit. „Attól várjunk védelmet debreceni lakosként, aki elhallgat és elhallgattat? Elhallgatják és titkosítják a szennyező üzemekkel kötött megállapodásokat! Köz nélküli közmeghallgatással hallgattatják el a helyi lakosok véleményét. Elhallgattatják a szakembereket és ellehetetlenítik azokat, akik ki merik mondani a valóságot!” – sorolta.

Más pártok debreceni indulói is megszólaltak akkuügyben. Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk) önkormányzati képviselő például február 9-én este arról posztolt, pártja a Bűnvadászok nevű csoport segítségével lezárta a gödi Samsunghoz vezető utakat, továbbá azonnali kivizsgálást és az összes akkumulátorgyár azonnali leállítását követelik mindaddig, amíg nem bizonyosodik be, hogy azok ártalmatlanok a környezetre és az ott dolgozók egészségére.

Varga Zoltán (DK) pedig arról írt, Debrecen és hazánk elárulása, ha egy politikus a magyar nép képviselete helyett a környezetpusztító nagytőke gátlástalan szekértolójának szegődik. Szerinte a Fidesz mellett a Tisza politikusai is ide tartoznak.

Az üggyel kapcsolatban egyébként megnyilvánult Tóth Imre „Bruti” debreceni standupos is. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy ami Gödön történt, az egyetlen gyár műve, miközben Debrecen 7-8 akkuipari beruházást kapott. „Évek óta próbálom az emberek szemét felnyitni itt, mert a város fideszes polgármestere, Papp László és a sleppje rendszeresen kisebbíti a problémát, vagy elhazudja a tényeket. Ébresztő!” – figyelmeztetett.