Az Alaptörvény 16. módosításával és az elfogadott törvénymódosításokkal megkezdődött a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) átalakítása – jelentette be a kormány egy sajtóközleményben, amelyet a Debrecinerhez is eljuttatott. Ebben azt írják, a cél egy világosabb, átláthatóbb és számonkérhetőbb felelősségi rendszer létrehozása az állami vagyon és a közpénzből működő intézmények felett.

Mint ismert, 2021 óta egy ilyen alapítvány tartja fenn a Debreceni Egyetemet is. A kormány közölte, a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványokra más szabályok vonatkoznak, mint a többi kekvára.

A kormány szerint a beavatkozásra azért volt szükség, mert a kekvák úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sokszor politikai motivációjú vagy jellegű tevékenységet végeztek. „Az alapítványok kuratóriumaiba az előző kormányzathoz köthető politikai szereplők, miniszterek kerültek. A testületek nem szakmai alapon, és nem feltétlenül a közérdeket szem előtt tartva hoztak az adott intézmény működését, befektetéseit vagy személyi kérdéseit illető döntéseket. Ezek a kuratóriumi helyek sok esetben életre szóló kinevezést jelentettek” – sorolják.

A nem felsőoktatási feladatot ellátó alapítványok legkésőbb idén július 31-én, az egyetemeket fenntartók pedig 2027. augusztus 1-én szűnnek meg. A különbségtételre azért van szükség, hogy az intézmények működése kiszámítható és zavartalan maradjon. A július 31-ig megszűnő alapítványok közé tartozik a Debrecenben is működő fideszes elitképző, az MCC.

Azonban a többi alapítványnál is már most megkezdődik az átalakulás, ugyanis új átláthatósági, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tételi szabályok léptek életbe. A korábban kinevezett tisztségviselők helyére nyilvános pályázat útján kerülhetnek új tagok. „A változások egyik legfontosabb eleme, hogy az egyetemek szenátusaitól és vezetőitől korábban elvont, a kuratóriumokhoz telepített döntési hatáskörök visszakerülnek az egyetemekhez. Ez megerősíti az intézményi autonómiát, az akadémiai szabadságot és az egyetemi közösségek szerepét a döntéshozatalban” – olvasható a közleményben.

Azt írják, az egyéves átmeneti időszakban széleskörű egyeztetések indulnak az egyetemek vezetőivel, a hallgatói szervezetekkel, a szakszervezetekkel és a felsőoktatás szakmai szereplőivel, a magyar felsőoktatás jövőjéről pedig az egyetemi közösségekkel közösen dönt a kormány.