Október 24-én délelőtt ülésezett Debrecen közgyűlése, az önkormányzati ciklus során már másodjára. 13 előterjesztést tárgyaltak, ezek közül néhány érdekesebbet előzetesen már ismertettünk. Habár a testület összetétele az előző öt évhez képest némileg változott, az eddigi gyakorlatot folytatva a képviselők ismét egyhangúlag fogadták el a városvezetés előterjesztéseinek a döntő többségét, jellemzően kérdések és hozzászólások nélkül.

Nem tudott frakciót alakítani az Összefogás a Cívisvárosért

Az ülés elején letették az esküjüket az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai, valamint Papp László (Fidesz) polgármester bejelentette, hogy a Fidesz-KDNP mellett a Civil Fórum tudott frakciót alakítani. Előbbit az elmúlt öt évhez hasonlóan Papp Viktor, az utóbbit pedig Gondola Zsolt Zoárd vezeti. Az Összefogás a Cívisvárosért hiába juttatott be három személyt is a közgyűlésbe, mégsem tudtak képviselőcsoportot alakítani. Madarasi István (MSZP), az egyesület színeiben mandátumot szerzett egyik képviselő ezt úgy magyarázta, „volt, aki a pártpolitikát magasabb szintre emelte, mint a mi közös gondolatmenetünket, ezért nem kívánt részt venni a frakcióban”. Mivel a későbbiekben a Mándi Lászlóval (Momentum) való együttműködés folytatásáról beszélt, ezért nehéz másra gondolni, mint arra, hogy Pákh Károlyt (DK), illetve pártját okolja a frakcióalakítás elmaradásáért. Az Összefogás a Cívisvárosért Egyesület kompenzációs listájáról képviselői mandátumot szerzett DK-s Pákh egyébként nem jelent meg a testületi ülésen.

Papp Viktor, a Fidesz frakcióvezetője a következő öt évvel kapcsolatban elmondta, személyes és aktív kapcsolatot fognak ápolni a debreceni lakosokkal, a véleményüket becsatornázzák a városházára. Mint mondta, az önkormányzati ciklust a biztonság, a fejlődés és a jólét fogja jellemezni. Kijelentette, támogatniuk kell a debreceni kis- és középvállalkozásokat, miközben kiemelten kezelik a lakhatás kérdését is. A politikus beszélt arról is, hogy 2025 elején a Debreceni Egyetemmel közösen elindítják a környezeti ellenőrző rendszert. „Nagyon fontos, hogy a különböző vállalatoktól függetlenül, szakértőkből és professzorokból álló környezeti ellenőrző rendszert kell kialakítsunk” – fogalmazott. Mint azt a Debreciner megírta, a CATL-akkumulátorgyár környezeti hatásainak ellenőrzését irányító Debreceni Egyetem éppen a napokban kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kínai céggel.

Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum frakcióvezetője arról beszélt, hogy a felújított Régi Városháza Simonffy-terme, ahol a közgyűlést is tartják – és ahol egyébként a hallgatóságnak alig alakítottak ki ülőhelyeket –, Magyarország legszebb tanácsterme. A politikus gratulált a megvalósításhoz. Ezt követően emlékeztetett, hogy a június 9-i önkormányzati választáson összességében több szavazatot kaptak az ellenzéki formációk, mint a Fidesz, ez pedig szerinte azt mutatja, hogy a debreceniek többsége nem támogatja a városvezetés eddigi politikáját. A Fidesz újabb, közel háromnegyedes többségét szerinte részben az egyenlőtlen mandátumkiosztás és a Fidesszel szemben álló szereplők összefogásának a hiánya okozta, ami szerinte „a balliberális pártok” hibája volt.

Gondola arra is kitért, elszomorítja, hogy Debrecen a kínai akkumulátorgyárak megjelenésével bekerült a világpolitikába. „Ha a Tajvani-szorosban történik valami, azt meg fogjuk érezni a déli ipari parkban” – fogalmazott. Mint mondta, ennél fontosabb, hogy a városvezetés korábban azt ígérte, szabadon fognak gazdálkodni az ipari adóbevétellel, most mégis el akarják venni azt Debrecentől is. Arra kérte a polgármestert, védjék meg együtt a város adóbevételét.

A Civil Fórum elnöke azt ígérte, minden előterjesztést megszavaznak, ami jó a városnak, ennek eldöntésébe pedig a civileket is bevonnák. Eközben kijelentette, semmit sem fognak megszavazni, ami a kínai akkumulátorgyárakkal kapcsolatos.

Harcban áll az önkormányzat a kormánnyal

Papp László polgármester a válaszában arról beszélt, 1998 óta mindig a debreceniek bizalmából kapott mandátumot, és vannak települések, ahol a választáson 30 százalékot szerezve vezetik a várost. Az iparűzési adó kapcsán azt mondta, „harcban állunk ebben a témában, ez nem is kérdés”. Közölte, már több tárgyaláson vett részt a kormány képviselőivel, és hiszi, hogy tudnak eredményt elérni ebben az ügyben. „Dolgozunk azon, hogy Debrecen minél jobban jöjjön ki ebből a vitából” – fogadkozott. A polgármester hozzátette, a lakhatás kapcsán lesznek a legfontosabb teendőik a következő öt évben, ehhez pedig megfelelő mozgástérre van szükségük.

Madarasi István emlékeztette a polgármestert, korábban azt ígérte, ha elveszik a várostól az iparűzési adót, akkor lemond. „Most azért drukkolok, hogy önnek ne kelljen lemondania” – fogalmazott. Papp László a válaszában arról beszélt, ő arra vonatkozóan tett ígéretet, hogy ha a gödi Samsung-gyárhoz hasonlóan kiemelt gazdasági övezetté teszik a debreceni akkumulátorgyár területét, és az adóbevételt a megyéhez csoportosítaná át, akkor leteszi a lantot. „Ezt továbbra is fenntartom, ha ilyen helyzet állna elő” – szögezte le.

Versenyt futnak az idővel, hogy ne ivóvizet használjon az akkugyár

Ahogy azt a beharangozó anyagunkban jeleztük, az egyik előterjesztésből mintegy mellékesen derült ki, hogy „a Déli Gazdasági Övezet és az Északnyugati Gazdasági Övezet szürkevízellátásához szükséges, engedélyezési és kiviteli szintű tervdokumentációk” várhatóan 2025. december 31-ig készülnek el. Mindez azért fontos, mert a városvezetés és a kormány ígéretei szerint a déli gazdasági övezetben épülő CATL-akkumulátorgyár jórészt tisztított szennyvizet fog felhasználni a működése során. A CATL viszont a Debrecinert korábban arról tájékoztatta, hogy ők a gyártást a tervek szerint 2025-ben már elkezdik. Ebből könnyen lehetne azt a következtetést levonni, hogy a gyártás kezdeti időszakában az akkumulátorgyár számára nem áll majd rendelkezésre tisztított szennyvíz, ezért csak ivóvizet tudnak felhasználni.

Az üggyel kapcsolatban a CATL október 24-én arról tájékoztatta a Debrecinert, hogy ők továbbra is tervezik a „szürkevíz” felhasználását, ugyanakkor városi előterjesztéseket nem áll módjukban kommentálni. A kérdésünk egyébként az volt, hogy a jelenlegi információk alapján igénybe vesznek-e tisztított szennyvizet a működés első szakaszában, és ha igen, milyen mértékben.

A közgyűlésben Mándi László képviselő kérdezte meg, hogy mikorra várható a tisztított szennyvíz felhasználása. Papp először arról beszélt, hogy a 2025. december 31-i időpont a repülőtér tűzivízigényének tisztított szennyvízzel való ellátására vonatkozik. Közölte, a déli gazdasági övezetben már zajlik a rendszer kiépítése. „Ez több ütemben megvalósuló rendszer, hiszen a szennyvízteleptől a repülőtér érintésével a déli gazdasági övezet irányába kell első lépésben a szürkevízrendszert kiépíteni. Ezzel részben párhuzamosan még zajlik a tervezési folyamat az északnyugati gazdasági övezet irányában, mert ott egy lényegesen későbbi időpontban válik szükségessé a beruházások időbeni eltolódása miatt” – magyarázta. Leszögezte, az a céljuk, hogy mire a CATL beindítja a termelést, az új rendszerből tudjanak szürkevizet juttatni a gyárba. „A szakemberektől származó információk alapján a folyamatban lévő rendszer a felfutási időszakban is képes lesz szürkevízzel ellátni ezeket az ipari egységeket, és természetesen a volumen és a kapacitás növelésével párhuzamosan tudjuk biztosítani a rendszert a teljes, üzemszerű működés időpontjában” – közölte, majd hozzátette, ez egy versenyfutás az idővel, mert hosszú és komplex beruházásról van szó.

Madarasi István azt kérte, definiálja a városvezetés, hogy mit ért a „szürkevíz” szó alatt. Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester kifejtette, amikor szürkevízről beszélnek, az önkormányzati szennyvíztisztító telepről származó előtisztított szennyvíz és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-től származó „nyersvíz” keverékéről van szó, amelyben a tisztított szennyvíz szerepel magasabb arányban.

Az önkormányzat döntött a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj emeléséről, amit a testületben Madarasi István, az MSZP politikusa szorgalmazott már évek óta. Bognár István (Fidesz) az előterjesztés kapcsán minden fiatalt arra biztatott, éljenek a lehetőséggel, amely szerinte jelentős mértékben hozzá tud járulni a felsőoktatási költségek fedezéséhez.

Ideje lenne együttműködni a városlakókkal

Jelentős vita az önkormányzat civil stratégiájának 2022-es és 2023-as beszámolójának elfogadása körül bontakozott ki, mégpedig nem a testületi tagok, hanem az állampolgári jogán hozzászóló Lukács Zsolt, az MSZP országos választmányi tagja, valamint a Fidesz politikusai között. A hozzászóló szerint a beszámoló egy 1970-es évekbeli termelőszövetkezet győzelmi jelentésére hasonlít, a Fidesz és a civilek viszonya pedig közel sem volt felhőtlen az elmúlt években. Kiemelte a beszámoló „Future of Debrecen” alcím alatti részét, mondván, az abban szereplő faültetések nem fognak megvédeni az akkumulátorgyárak által okozott károktól. Az MSZP politikusa felemlegette az Átlátszó cikkét is, amely szerint a kormány mégsem ad pénzt a város vízhálózatának fejlesztésére. Lukács arról is beszélt, hogy az önkormányzatnak népszavazást kellett volna kiírnia a debreceni akkumulátoripari nagyberuházásokról. „Ideje lenne egy valódi és új civil stratégiát kialakítani, és önöknek nem a kormánnyal, hanem velünk, városlakókkal együttműködni” – fogalmazott.

Papp László polgármester a válaszában arról beszélt, hogy a Future of Debrecen tagjai a városért dolgoznak, a CATL debreceni gyárának kibocsátási adatait nemrég igazították a németországi előírásokhoz, az Átlátszó cikkét pedig „egy halmaz hülyeségnek” és „ostobaságnak” nevezte.

Lukács Zsolt megszólalását és az arra érkezett reakciókat vágatlanul megtekinthetik a Debreciner videójában:

Nem tudja megmondani a polgármester, mennyivel nő Debrecen lakossága

A közgyűlés végén a képviselőknek lehetőségük van kérdéseket feltenni a városvezetésnek. Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk Mozgalom) közölte, a városvezetés terveivel jórészt egyetértenek, az iparosítással viszont nem, és határozottan kikéri a beruházások ellen tiltakozók nevében, hogy a Fidesz az elmúlt években „áldebrecenieknek” minősítette őket. Beszélt a gyárakkal a városba érkező új debreceni lakosokról is. Mint mondta, ha ők vendégmunkások lesznek, akkor ezt a Mi Hazánk elutasítja.

Papp László polgármester a válaszában kifejtette, nem tud konkrét számot mondani az új debreceniekkel kapcsolatban. Közölte, elsősorban a debrecenieknek és a régióban élőknek adnának munkát, ezért is fejlesztették az elmúlt években a városi szakképzést. Megjegyezte, ettől persze külföldiek is dolgoznak Debrecenben, de ha végeznek a gyárak felépítésével és beindításával, a számuk folyamatosan csökkeni fog.

Papp László közölte, a következő közgyűlést várhatóan november 28-án tartják.