Október 24-én, csütörtökön 9 órától, a felújított Régi Városházán tartják Debrecen közgyűlésének következő ülését. A meghívó szerint 13 napirendi pontot tárgyalnak, az utolsó, szociális fellebbezésről szólót leszámítva mindegyiket nyilvánosan. Ezeken bármely magyar állampolgár részt vehet. Az alábbiakban az előzetesen érdekesebbnek tűnő előterjesztéseket mutatjuk be.

Október 10-én kezdte meg munkáját a város új közgyűlése. Az új ciklus indulásához kapcsolódóan október 24-én fogják megszavazni az önkormányzati bizottságok nem képviselő, tehát külsős tagjait, valamint az önkormányzathoz tartozó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjait. A jogszerű működést fenntartó személyi döntések abból a szempontból is érdekesek, hogy ezek a tisztségek díjazással járnak, így az önkormányzati politikában jelen lévő szervezetek jellemzően ezeken keresztül tudják pénzhez juttatni az aktivistáikat, holdudvarukhoz tartozó szereplőket. Ehhez minden esetben szükségük van a közgyűlésben elsöprő többséggel rendelkező Fidesz közreműködésére. A megválasztandó személyek névsorát még nem tüntették fel a vonatkozó előterjesztésekben, a közgyűlésen azonban fény derül a kilétükre.

Növelik a beépíthetőséget Debrecen több pontján

Több előterjesztés is Gábor István főépítész nevéhez fűződik. Az egyik javaslat szerint az Acsádi úti lakópark építése miatt 30-ról 40 százalékra emelik a terület beépíthetőségét, 50-ről 40 százalékra csökkentik a kötelező zöldfelületi arányt, valamint 4,5-ről 12,5 méterre növelik a megengedett épületmagasságot. Az indoklásban a főépítész azt írja, az Acsádimeggyes Kft. által létrehozandó lakópark építése javítani fogja az ingatlanpiac kínálati oldalát, valamint erősíti a keleti városrész urbanizációs folyamatát. „A fejlesztést követően a város északkeleti területén egy kisebb, önálló helyi alközpont alakulhat ki, mellyel a helyi lakosság kereskedelmi, szolgáltatási ellátása is javulhat, illetve helyben – kisebb közlekedési teherrel – valósulhat meg” – olvasható az anyagban.

Ugyancsak Gábor István felel azért az előterjesztésért, amely szerint egy Faraktár utcai ingatlanfejlesztés miatt módosítanák a helyi építési szabályzatot. A tervek szerint 50-ről 60 százalékra emelik a beépíthetőséget. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Lidl mellett többek között egy 100 lakásos társasházat, vendéglátó egységeket és egy benzinkutat is kialakítanának.

Előbb indulhat az akkugyártás, minthogy gondoskodnának a tisztított szennyvízről?

Pacza Gergely, a polgármesteri hivatal városfejlesztési főosztályvezetőjének előterjesztése elsősorban azért érdekes, mert kiderül belőle, mikorra készülhetnek el a Debrecen ipari parkjainak tisztított szennyvízzel történő ellátásához szükséges tervdokumentációk.

A debreceni repülőtér tűzivizét tisztított szennyvízből biztosítanák, ehhez pedig a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft.-nek szüksége van egy 2022-ben, a reptéri oltóvízellátó rendszer kiépítéséhez készített tervdokumentációra. A javaslat szerint az anyagot határozott időre, 2025. december 31-ig engednék át, mivel „a Déli Gazdasági Övezet és az Északnyugati Gazdasági Övezet szürkevízellátásához szükséges, engedélyezési és kiviteli szintű tervdokumentációk ezen időpontig várhatóan elkészülnek és a Tervdokumentáció ezen tervek megvalósulásához szükséges”.

Ha az előterjesztésben jelzett dátum pontos, akkor ez azt jelenti, hogy a CATL-akkumulátorgyárnak is otthont adó déli gazdasági övezet tisztított szennyvízzel (az önkormányzat jellemzően ezt nevezi tévesen „szürkevíznek”) való ellátását csak azt követően tudják megoldani, hogy az akkugyár már üzemel. A kivitelezés ugyanis a tervdokumentáció elkészültéig nyilvánvalóan el sem kezdődhet. Sidló Noémi, a cég kommunikációs és PR vezetője pedig korábban arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a létesítményben várhatóan 2025-ben kezdhetik meg a gyártást.

Az előterjesztésben foglaltakkal kapcsolatban levélben kerestük a kínai céget, az önkormányzatot és a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft.-t. Amint válaszolnak, a tisztított szennyvízzel kapcsolatos fejleményekről beszámolunk olvasóinknak.

Elfelejtették megemlíteni a fiatalok által szervezett esemény ellehetetlenítését

Végül Szentei Tamásnak, a polgármesteri hivatal kulturális osztályvezetőjének javaslatára a testület szavazni fog az önkormányzati civil stratégia megvalósulásáról szóló 2022-es és 2023-as beszámolóról is. Ebben többek között azt írják, Debrecenben rendszeresen ülnek össze közösségi kerekasztalok, érdekegyeztető fórumok, tanács. „2022 óta ifjúsági, könnyűzenei, képzőművészeti, építészeti és irodalmi kerekasztalok segítik a város kulturális vezetésének döntéseit, tolmácsolják az adott terület szereplőinek véleményét, javaslatait” – olvasható az anyagban.

Az elvileg 2022-re és 2023-ra vonatkozó beszámolóban valamiért megemlítették a 2024 márciusában meghirdetett Debrecen Art Lab (Deal) pályázatot is, amelyről azt írják, fiatal, a könnyűzene területén alkotó tehetségek támogatására, szakmai mentorálására hozták létre, és a VOKE Egyetértés Művelődési Központtal közösen működtetik. „Itt ingyenes terem- és helyiséghasználatot biztosító pilot-programokra lehet pályázni” – írják.

A beszámolóból az osztályvezető kifelejtette, hogy a Deal első kiírására egyetlen pályázat érkezett a Manír csoporttól, akiket előbb arról értesítettek, hogy támogatják az általuk tervezett programot, majd a rendezvény előtt két héttel, amikor már javában benne voltak a szervezésben, közölték velük, hogy mégsem valósíthatják meg az eseményt. A Humana Industria című programot végül az önkormányzat közreműködése nélkül is megrendezték a fiatalok szeptember 13-án a Baross16-ban.

Az október 24-i közgyűlésen a Debreciner munkatársai is ott lesznek, a történtekről részletesen beszámolunk olvasóinknak.