Papp László (Fidesz) polgármester február 28-án a közösségi oldalán számolt be arról, hogy Debrecen önkormányzata másodjára is megpróbálkozik elnyerni az UNESCO Irodalom Városa címét. 2021-ben már megkísérelték ugyanezt, akkor alulmaradt Debrecen a svédországi Göteborggal, az indonéz Jakartával és a litván Vilnius-szal szemben.

Ahogy arról korábban írtunk, az önkormányzat a 2025-ös pályázatában a közösségen belüli együttműködés kultúrájának építését jelölte meg elsődleges célként. „Debrecen híres az egyetem, a könyvtárak, a kiadók és a civil szféra közötti hierarchiamentes együttműködésekről” – állították az anyagban. A város pályázati vállalásai között szerepelt, hogy Borbély Szilárd 2014-ben elhunyt debreceni költő egykori lakhelyét bilaterális irodalmi rezidenciaprogram keretében hasznosítják, valamint Év Könyve-díjat is hirdettek volna.

Afrikai, ázsiai és közép-amerikai városok is Debrecen előtt

Debrecen azonban idén sem lett a könyv városa. Az UNESCO október 30-án hirdette ki, hogy mely települések csatlakoztak a Kreatív Városok nevű hálózathoz, amely körbe Debrecen is társult volna az Irodalom Városaként, ha sikerül nyernie. Irodalom kategóriában idén 10 győztest is hirdettek, Debrecen azonban nincs köztük. A befutók: Aberystwyth (Egyesült Királyság), Abuja (Nigéria), Celje (Szlovénia), Conakry (Guinea), Dumaguete (Fülöp-szigetek), Gdańsk (Lengyelország), Kahramanmaraş (Törökország), Lund (Svédország), San Luis Potosí (Mexikó) és Tanger (Marokkó).

Így az UNESCO Kreatív Városok hálózatának továbbra is csak két magyarországi tagja marad: Budapest 2015-ben design kategóriában, Veszprém pedig 2019-ben zene kategóriában nyert.

Habár az eredményhirdetés óta már közel másfél hónap telt el, sem Debrecen hivatalos honlapján, sem az önkormányzati médiában, sem a városvezetés releváns, irodalommal foglalkozó felületein, sem Papp László polgármester vagy Puskás István kulturális alpolgármester közösségi oldalán nem kommunikáltak semmit a sikertelen pályázattal kapcsolatban. Pedig az önkormányzat még egy irodalmi témájú honlapot is fenntart Debrecen Literature címen, amelynek van egy City of Literature elnevezésű aloldala. Jelenleg itt is csak annyiról lehet olvasni, hogy Debrecen pályázott a 2025-ös díjra.

Magyarországon azért még lehet főváros

Debrecen önkormányzata ezzel tovább gyarapította az elmúlt évek sikertelen nemzetközi pályázatainak a sorát: eredménytelenül pályázta meg a 2010-es és a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címet; ahogy fentebb említettük, 2021-ben kudarcot vallott az akkori Irodalom Városa pályázat; idén pedig a legújabb kulturális sikertelenség mellett az Európa Zöld Fővárosa címet sem tudta elnyerni a város.

A mostani kudarc kapcsán kerestük Papp László polgármestert és Puskás István kulturális alpolgármestert is. Amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Talán a fentieknek is van némi köze ahhoz, hogy a városvezetés már inkább az országhatárokon belülről igyekszik elismeréseket begyűjteni: Debrecen idén Székelyudvarhellyel közösen pályázta meg a Magyarország Ifjúsági Fővárosa címet, amelynek be is kerültek a december 10-i döntőjébe. Ezt a pályázatot a magyarországi Kulturális és Innovációs Minisztérium írta ki.