Rezidenciaprogramot indítana és egy nemzetközi könyvdíjat is alapítana az önkormányzat annak érdekében, hogy ezúttal elnyerje az UNESCO Irodalom Városa címet. A pályázatban többek között azt állítják, Debrecen híres az egyetem, a könyvtárak, a kiadók és a civil szféra közötti hierarchiamentes együttműködésekről.
Számos kudarcot követően ismét nemzetközi kulturális címre pályázik Debrecen vezetése
Papp László (Fidesz) polgármester február 28-án a közösségi oldalán jelentette be, hogy Debrecen ismét pályázik az UNESCO Kreatív Városok Hálózata programján belül az Irodalom Városa címre. Soós Gábor, a nemzetközi szervezet magyarországi főtitkára Debrecenben adta át a pályázatot jóváhagyó nyilatkozatát.
FOTÓ: Facebook
A polgármester a pályázatról további részleteket nem közölt, azonban Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója decemberben az önkormányzati médiának kifejtette, Debrecen „a könyv városaként” jelentkezik a hálózatba. Ennek oka, hogy Debrecennek – legalábbis a városvezetés szerint – impozáns könyvtári, nyomdai és könyvészeti múltja, valamint jelene van. „Ami például Debrecen város polgármesteri hivatalában is látszik, hiszen Kossuth régi szobájában egy gyönyörű könyvtár mutatja be azt, hogy milyen hagyományaink és eredményeink vannak ezen a területen” – magyarázta.
Debrecen 2021-ben már próbálkozott ugyanennek a címnek az elnyerésével, de sikertelenül. Akkor inkább a svédországi Göteborgot, az indonéz Jakartát és a litván Vilniust választotta az UNESCO.
A 2021-es kísérlettel a városvezetés az általa benyújtott, sikertelen nemzetközi kulturális pályázatok sorát gazdagította, hiszen korábban kétszer is hiába próbálkozott az Európa Kulturális Fővárosa cím megszerzésével: 2010-re vonatkozóan Pécs, 2023-ra pedig Veszprém lett a befutó Debrecen helyett.
Magyarországon jelenleg két város tagja az UNESCO Kreatív Városok Hálózatának: Budapest 2015-ben került be design, Veszprém pedig 2019-ben zene kategóriában.
Fotó: Lia
A civilekkel való együttműködésről lenne híres Debrecen?
Az idei pályázat anyagát már feltöltötték az önkormányzat helyi irodalmi élettel foglalkozó, hivatalosan a Méliusz Könyvtár által kiadott, angol nyelvű honlapjára. Ebben a városvezetés Debrecenre vonatkozó vízióját a következőképp fogalmazzák meg: „az erős közösség megteremtése és a fenntartható, befogadó város létrehozása”.
Debrecen pályázatának elsődleges céljaként a közösségen belüli együttműködés kultúrájának építését jelölték meg. A dokumentum szerint az együttműködéseknek köszönhetően egy civil életben aktívabb, részt vevő közösség alakul ki. „Debrecen híres az egyetem, a könyvtárak, a kiadók és a civil szféra közötti hierarchiamentes együttműködésekről” – olvasható az anyagban.
Arra is kitérnek, hogy az irodalom Debrecenben közel ezer ember megélhetését biztosítja. Ebbe beleszámolták a könyvtári, a könyvkiadói, a nyomdai és a könyvkereskedői tevékenységet is. Habár már évek óta nincsenek slamversenyek a Modemben, a pályázat szerint hagyományosan ez az intézmény ad otthont az éves nagy versenynek.
A pályázatból kiderül, hogy a város 2020-ban 19 millió, 2021-ben közel 17 millió, 2022-ben 19 millió, 2023-ban pedig mindössze 15 millió eurót fordított kultúrára. A visszaeséseket a koronavírus-járvánnyal és az energiaválsággal magyarázzák. Ahogy azt annak idején a Debreciner megírta, Papp László polgármester 2022 végén elfogadott megszorító csomagja kiemelten érintette az önkormányzat kulturális intézményeit, többek között a Kölcsey Központot, a Modemet, a Méliusz Könyvtárat és a Déri Múzeumot is.
Rezidenciaprogram és nemzetközi könyvdíj
Az önkormányzat vállalásai között szerepel, hogy 2025-től Borbély Szilárd 2014-ben elhunyt debreceni költő egykori lakhelyét bilaterális rezidenciaprogram keretében hasznosítanák. „A jelenlegi tervek szerint évente két szerzőt látunk vendégül a programban 2-8 hétre, lehetőséget biztosítva az irodalmi élet helyi szereplőinek és közönségének megismerésére, új művek létrejöttének inspirálására, valamint művek fordítására” – olvasható az anyagban.
Év Könyve-díjat is hirdetnének, amelyre az UNESCO Irodalom Városa hálózat településein működő kiadók és nyomdák pályázhatnának.
A cselekvési terv megvalósítását évi 252 ezer euróra becsülik. Ez jelenlegi árfolyamon 100,7 millió forint.
Debrecen a hálózat céljaihoz az alábbiakkal kívánna hozzájárulni:
„– az UNESCO értékeit közvetíteni a város és a régió lakossága számára
– a kultúra számára nyitott és befogadó tér biztosítása
– új értékek és perspektívák befogadása a külföldi kapcsolatokon keresztül
– a civil szervezetek, az intézmények és a gazdasági vállalkozások közötti kohézió további
erősítése
– a kulturális ráfordítások növekedésének elérése
– a részvétel és a részvételi lehetőségek növelése
– kulturális infrastruktúra fejlesztése– fenntartható fejlődés képviselete és népszerűsítése”
