Papp László polgármester korábban felszólalt a bevándorlás ellen, most mégis azt mondja, nincs bajuk a szabályozott bevándorlással. Puskás István alpolgármester 2022 óta mantrázza, hogy Debrecen egy befogadó város. Előtte alig említették ezt a városházi kommunikációban.
Olyan befogadóvá tették az akkugyárak Debrecen fideszes vezetését, hogy már a párt bevándorlás-ellenességét is tagadják
A debreceni akkumulátorgyár-építések és egyéb nagyberuházások vitájának egyik központi témája már hosszú ideje a vendégmunkások ügye. A projektek ellenzői szerint a cégeknek a térség alacsony munkanélküliségi mutatói miatt várhatóan akár akarják, akár nem, nagy arányban kell külföldi dolgozókat foglalkoztatniuk. Érvelésük szerint az ő érkezésük nemcsak a város infrastruktúráját terhelheti, hanem hozzájárul a helyi társadalomnak és kultúrájának megváltozásához is. A vendégmunkásoktól való félelem kialakulására a racionális megfontolásokon túl nyilvánvalóan hozzájárultak a magyar kormány által az elmúlt tíz évben folytatott migránsellenes kampányok is, amelyek fő üzenetei között volt, hogy az idegenek megváltoztatják a kultúrát, rontják a közbiztonságot és elveszik a munkahelyeket.
Gali Máté, az akkuipari beruházások ellen évek óta tiltakozó Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) fiatal tagja február 27-i állampolgári hozzászólásában éppen arról érdeklődött a debreceni közgyűlésben, hogy mennyire fogják megváltoztatni a várost az ázsiai igények kielégítése miatt, hogyan illik Debrecen kultúrájának megőrzéséhez az ázsiai vendégmunkások kultúrájának népszerűsítése, hogyan tervezi a városvezetés megóvni Debrecen identitását, valamint nem gondolják-e, hogy lehetetlen a vendégmunkások integrálása a helyi társadalomba.
A Gali által megszólított Puskás István kulturális alpolgármester a válaszában úgy fogalmazott, nem tud mit kezdeni azzal, hogy „a progresszív kultúra itteni felkent terjesztői” a befogadás ellen kampányolnak, és más kultúrák ellen hangolják a város közösségét. Szerinte „a debreceni identitásnak évszázadok óta része a befogadás kultúrája”, mivel a reformációnak köszönhetően Debrecen régóta aktívan közvetít a magyar nemzeti kultúra és más, idegen kultúrák között. A politikus arról is beszélt, egyáltalán nem problematikus, hogy Debrecen befogadó város, ami helyet ad más kultúrák találkozásának, és ez része lesz a város jövőjének is.
Papp László (Fidesz) polgármester ehhez hozzátette, a Fidesznek mindig csak a kontroll nélküli, illegális migrációval volt baja. „A szabályozott, engedélyek mentén zajló migrációval nincs senkinek problémája” – magyarázta. Mint mondta, azok a külföldiek bejöhetnek, akiknek van belépési engedélyük az országba.
Orbán korábban még népességcserének nevezte
Ez azonban ebben a formában biztosan nem igaz, és néhány évvel ezelőtt még Debrecen vezetése is másképp kommunikált a témában. „Én hiszem azt, hogy nem a bevándorlás a megoldás Európa problémáira. Én hiszek a keresztény alapokon álló, nemzetek együttműködésére építő Európában”. Ezt nem más mondta, mint Papp László, méghozzá a 2019-es EP-választási kampány hajrájában.
Ez volt az a kampány, amelynek fideszes programhirdetésekor Orbán Viktor miniszterelnök így beszélt a választásról: „A tét az, hogy bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes vezetői lesznek-e az EU-nak; Európa marad-e az európaiaké vagy átadjuk a helyet egy más civilizációból érkező tömegnek; megvédjük-e a keresztény, európai kultúránkat vagy átadjuk a terepet a multikulturalizmusnak.” A kormányfő ugyanitt világossá tette azt is, Papp László mostani szavaival ellentétben a Fidesz – legalábbis a kommunikáció szintjén – korábban határozottan elutasította a szabályozott kereteken belüli migrációt is: „a legális migráció programja valójában egy európai népességcsere programjának a fedőneve”.
Az idegenellenes és rasszista kampányt a Fidesz odáig fokozta, hogy Orbán Viktor 2022-ben Tusványoson már arról beszélt, a magyarok nem akarnak „kevertfajúakká válni”. Úgy fogalmazott, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívülről érkezőkkel, az a „kevertfajú világ”, míg van Magyarország, ahol az Európán belül élő népek egymással keverednek. „Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevertfajúvá válni” – szögezte le.
A kínai beruházók érkezése óta nagy a befogadás
Valójában az, amire Puskás István kulturális alpolgármester most hivatkozott, miszerint Debrecen egy befogadó város, ahol kultúrák találkoznak, néhány éve még ugyancsak nem volt része a városházi kommunikációnak. 2022 augusztusa, tehát a kínai CATL-akkumulátorgyár bejelentése előtt csak néhány cikkben lehetett találkozni Debrecen kapcsán a „befogadó város” kifejezéssel.
Meglepő lehet, de 2016-ban Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő, a város volt polgármestere ezt a szókapcsolatot éppen a kormány migránsellenes népszavazási kampányában használta, amikor arról beszélt, a külföldi egyetemistákat Debrecenben üresen álló önkormányzati lakásokban kellene elhelyezni. (Erről az ötletéről azóta nem hallani a városban.) Ezt leszámítva az akkugyár bejelentése előtt mindössze egy példát találtunk a kifejezés használatára, amikor Puskás István alpolgármester 2021 júniusában amellett érvelt a város közgyűlésében, hogy a város be fogja fogadni az ide érkező kulturális szakembereket.
Az azt követő időszakban azonban, miután bejelentették, hogy a CATL itt építi fel Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyárát, számos példát látunk Debrecen „befogadó városként” való feltüntetésére – és ezek mindegyike Puskás István alpolgármesterhez kötődik. 2022 decemberében a városba érkező ukrán menekült gyerekekről jutott ez az eszébe, mondván, „meglehet, mi konok cíviseknek tartjuk magunkat, de igazából örömmel fogadunk mindenkit magunk közé rövidebb, de akár hosszabb időre is. Ez a rendezvény is annak megerősítése, hogy nyitottak vagyunk más kultúrákra.” 2023 júliusában László Ákos grafikus kapcsán említette a kifejezést, aki ugyan nem itt született, de otthonra talált a városban. 2024 októberében a koreai kulturális napon beszélt erről, de a szókapcsolatot beleírták Debrecen pályázati anyagába is, amellyel elnyernék az UNESCO Irodalom Városa címét. „Legfőbb célunk az erős közösség megteremtése és a fenntartható, befogadó város létrehozása” – olvasható az anyagban, amelyben Puskást a polgármester képviselőjeként jelölték meg.
A fentiek alapján úgy tűnik tehát, mintha a Fidesz a debreceniek elégedetlenségére a múlt megmásításával reagálna. Ha igaz lenne, amiről Puskás István beszélt a közgyűlésen, miszerint „a debreceni identitásnak évszázadok óta része a befogadás kultúrája”, akkor a városházi kommunikációban vélhetően 2022 augusztusa előtt is jóval több említését találtuk volna ennek a befogadási hajlandóságnak. Másrészt már csak Orbán Viktor idézett szavaiból is kitűnik, biztosan nem igaz, hogy a Fidesznek ne lett volna korábban problémája a szabályozott keretek közötti bevándorlással.
