Április 30-án ülésezett Debrecen közgyűlése a Régi Városházán, előzetesen több napirendi pontot ismertettünk a Debrecinerben, ezeket itt, itt és itt lehet elolvasni.

Legelőször Uzonyi Attila rendőrezredes, a Debreceni Rendőrkapitányság vezetője Debrecen közbiztonságának 2024-es helyzetéről számolt be, ezzel egybekötve adtak lehetőséget a debreceni lakosságnak a személyes közmeghallgatásra, ezen azonban pusztán egyetlen ember jelent meg, az ekkor történteket külön cikkben ismertetjük. Az áprilisi közgyűlésen nem jelent meg Hunyadi Máté (Mi Hazánk), Korbeák György (Fidesz), Nagy Sándor (Fidesz) és Vadon Balázs János (Fidesz) képviselők, a huszadik napirendi pont környékétől pedig Becsky István Gábor (Fidesz) már nem volt a teremben.

A rendőrségi beszámoló után számos településrendezési tervet fogadott el Debrecen közgyűlése, sokszor egyhangúlag, kérdés vagy hozzászólás nélkül. Pákh Károly (Összefogás a Cívisvárosért) önkormányzati képviselő hétszer szavazott nemmel vagy tartózkodott olyan előterjesztéseknél, ahol minden más képviselő megszavazta azokat. Így ha a Demokratikus Koalícióban politizáló képviselő nem jelent volna meg a mai alkalommal sem (saját állítása szerint cégvezetői munkája miatt szokott gyakran kimaradni), akkor összesen tizenhét előterjesztést szavazott volna meg a testület egyhangúlag.

Pákh Károly nem olvashatta el az előterjesztést

A Debrecinerben részletesen ismertettük, hogy az áprilisi közgyűlésen döntenek egy 2,64 hektár nagyságú, önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítéséről a város déli részén, a Mikepércsi úti Tesco mögött. Mint írtuk, az árverés annak fényében meglepő, hogy az önkormányzat idén februárban adta bérbe az ingatlant havi 1,45 millió forint plusz áfáért a Bayer Construct Zrt.-nek, amely a közeli telkeken építi az Epres Liget lakóparkot. A beruházás során 549 lakást alakítanak ki: egyszobásakat, közepes méretűeket és 110 négyzetmétereseket is. A projektről szóló bizottsági ülésen Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) és Madarasi István (Összefogás a Cívisvárosért) sem tettek fel kérdést, a határozati javaslatot egyhangúlag támogatták.

A közgyűlésen Pákh Károly arról kérdezte a városvezetést, felmérték-e a terület értékét, hiszen a beruházások miatt ez az összeg magas lehet, valamint miért döntött úgy a város, hogy a területet most értékesíti, miután bérbeadták. Papp polgármester háromszor megkérdezte az ellenzéki képviselőt, elolvasta-e az előterjesztést, erre Pákh nem válaszolt egyértelműen, majd Papp jelezte, az értékbecslés eredménye szerepel a dokumentumban. Madarasi István arról szólt, nem vitatták meg megfelelően az eladást, így halasztani kellene a döntést. Papp azt válaszolta, a szolidaritási hozzájárulás emelése nagyobb terheket vet a városra, és ameddig a csökkentéséhez nem érnek el átütő eredményt, máshonnan kell pótolni a városi költségvetést, így a kínálati oldalt próbálják segíteni, ezzel generálják a piaci versenyt.

Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért) képviselő szerint alacsony áron árverezik a telket, emellett arról is érdeklődött, a bérbeadás után rövid idővel miért válnak meg a területtől. Papp szerint az árat rendelet szabályozza, a költségvetés modellezéséhez pedig szükséges lépés a terület eladása, de a vevőnek tiszteletben kell tartani a bérleti szerződést.

Madarasi hozzászólásában jelezte, a városnak feltételeket kell szabni, például lakhatásra költeni a bérlőtől érkező pénzt, akár duplázni az önkormányzati lakásállományt. Hozzátette, megérti, ha a költségvetésnek erre szüksége van, de szerinte nem beszélték át eléggé a kérdéskört. Gondola hozzátette, egy ideig foglalkozott ügyvédként ingatlanokkal, szerinte a vegyes tulajdont érdemes elkerülni.

A telek árverezéséről végül Mándi és Madarasi tartózkodásával, Pákh és Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk) ellenszavazatával döntöttek.

Lakossági hozzászóló generált vitát a panelprogramról, több településrendezési tervet fogadtak el

A 2024-es költségvetési év zárszámadásáról és a 2025-ös költségvetés módosításáról szóló napirendi pontnál állampolgári jogán lakossági hozzászólóként állt ki Horváth Nándor László, a Demosz alapító tagja, aki a debreceni lakhatási körülményekről és a panelfelújításokról beszélt. Elmondta, a város lakosságának jelentős része panelben él, ezekből sok a hetvenes években épült, így nemcsak az önkormányzat által indított panelprogramba tartozó elemek a felújítandók, hanem például az épületgépészeti berendezések és az elektromos hálózat is. Hozzátette, rengeteg társasház található még a városban, amik nem panelházak, de hasonlóan régen épültek, és elavultak, sokszor pazarló fűtésrendszerük és elektromos hálózatuk van. Azt javasolta, szánjon több pénzt az önkormányzat a projektre, így kevesebb önerő kell a lakóközösségeknek, ezáltal többen vehetnének részt a programban.

Papp László (Fidesz) polgármester válaszában azt állította, egy jelentkezőt sem kellett eddig elutasítani tőkehiány miatt, a programot pedig többször korrigálták 2024-ben, hogy megfelelő legyen a helyi lakóközösségeknek. Hozzátette, 2026-ban beemelnék a hálózatfelújítást, a pazarló fűtési rendszerek cseréjére a projekt költségvetésének ötven százalékát fordítanák, de az is lehet, hogy erre külön pályázatot írnak ki majd. Elmondta, amennyiben a városnak magas adóbevételei érkeznek, emelik a teljes keretösszeget. Az előterjesztést végül Pákh Károly tartózkodásával fogadta el a testület.

Kérdés vagy hozzászólás nélkül szavaztak meg a képviselők sok településrendezési tervet, köztük az ipari park mellett futó 47-es út négysávosítását, ennek megszavazásakor szintén csak Pákh Károly tartózkodott. Egy-egy előterjesztésnél tartózkodással vagy nemmel szavazott még Salánkiné Kuti Zsuzsanna, például a Senyei-Oláh utca 16. szám alatt álló terület elárverezésénél, ahol egy ezer négyzetméteres területet ötven százalékos beépíthetőséggel adna tovább az önkormányzat. Ennél az előterjesztésnél Salánkiné nemmel szavazott, Mándi László tartózkodott.

A tizenharmadik napirendi pontnál a Faragó Utcai Óvoda előtti parkolásról volt szó, a Debrecenben júniustól érvényes új parkolási rend ugyanis ezen a területen is fizetőssé tenné a parkolást. Itt a rendeletmódosítással néhány új parkolóhelyet alakítanak ki, ebből hét várakozóhely a polgármesteri hivatal engedélyével ingyenesen használhatóvá válik. Balláné Csontos Ildikó (Civil Fórum) azt kérdezte a városvezetéstől, nem akarnák-e inkább kizárólag 9 és 15 óra között fizetőssé tenni az óvodák körüli parkolókat, hogy az intézményekbe járó gyerekek szülei ne fizessenek azért, hogy hozzák-viszik a gyermekeiket. A polgármester válaszában elmondta, egyeztettek az óvodákkal, igyekeznek figyelembe venni az igényeket, de az új parkolási rend több debreceni oktatási intézményt is érint.

A városháza nem látja értelmét a civilekkel való együttműködésnek

Valódi vitához hasonló egyedül annál az előterjesztésnél alakult ki, amely a Környezeti Ellenőrző Rendszer monitoring állomásainak ingyenes hasznosításba adásáról szólt a KER Debrecen Nonprofit Kft. részére. Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum)arról kérdezte a városvezetést, kik és miért írtak alá titoktartási szerződést a KER-hez kötődően. Balázs Ákos (Fidesz) alpolgármester arról tájékoztatta, a szellemi termékkel kapcsolatban írtak alá titoktartási szerződést a rendszert fejlesztő tudományos szereplők. Hozzátette, a rendszerrel mért adatokkal kapcsolatban teljes transzparenciát ígérnek, minden beérkező adat nyilvános lesz.

Mándi László képviselő is hozzászólt, jelezve, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület ősszel jelentkezett, hogy a saját mérőeszközeiket is szeretnék a KER mérőállomásaira helyezni. A polgármester ekkor azt válaszolta, „fogalma sincs”, milyen eszközöket használna a Miakö, így nincs értelme a KER állomásaira elhelyezni azokat. Hozzátette, mindenki azt kommunikál amit akar, de a KER rendszerének eredményeként az Atomki és a Debreceni Egyetem által validált adatok lesznek. Mándi újbóli hozzászólására, miszerint nem kell rossz szándékot feltételezni, a mérőeszközök pedig piaci alapon beszerezhetők, már Balázs Ákos válaszolt, aki szerint nem biztos, hogy lenne értelme a mérőeszközöket egymáshoz tenni, mivel a KER rendszere egy kalibrációs folyamaton esik át, ezekhez az alapadatokhoz mér. A vita végén Balázs Ákos elmondta, ha a Környezeti Ellenőrző Rendszerért felelős tudósok nyitottak rá, akár megoldható lehet a civilek eszközeit is ugyanazokra a mérőállomásokra helyezni.

Salánkiné Kuti Zsuzsanna kérdésére a városvezetés elmondta, májusban a képviselők részletes bemutatót kapnak majd a monitoringrendszerről. Az előterjesztést végül a Civil Fórum frakció tartózkodásával szavazta meg a testület.

Barcsa Lajos közvetetten válaszolt a kérdésünkre

Az elmúlt hónapban a Debreciner többször megkereste Barcsa Lajos (Fidesz) alpolgármestert azzal a kérdéssel, hogyan és mikor fogja érezni az ipari beruházások által generált gazdasági növekedés jóléti hatását a debreceni lakosság. Az alpolgármestert személyesen is kérdeztük áprilisban, akkor későbbi választ ígért, a későbbiekben levélben kerestük az ígéretére hivatkozva. Barcsa eddig nem válaszolt megkeresésünkre, azonban a közgyűlésen kitért arra, hogy sokan kérdezik tőle, hogyan fogja érezni a lakosság a gazdasági növekedést. Elmondta, a panelprogramon is látszik a gazdaság fejlődése, a korszerűbb lakások pedig közvetlenül hatnak az ottlakók pénztárcájára.

Ellenőrzik a városházát, a Déri Múzeum működése biztosított, az óvodákban csak az új állásokra van létszámstop

Szekeres Antal jegyző Debrecen 2024-es évi gazdasági ellenőrzésekről elmondta, a városháza tavaly 180 ellenőrzésen esett át, ebből 21 hivatalon kívüli, két európai uniós volt, így gyakorlatilag minden második nap átmentek egy gazdasági ellenőrzésen.

Salánkiné Kuti Zsuzsanna arról kérdezte a városvezetést, hogyan tudják támogatni a Déri Múzeumot, mert arról értesült, rengeteg anyagi problémával küzd az intézmény. Papp polgármester azt mondta, a múzeum működése biztosított, a tavalyi évihez képest amiatt alacsonyabb a költségvetése, mert korábban rengeteg többletköltséggel járó régészeti munkát kellett végezniük, amire idén már nincs szükség. Pákh Károly képviselő a Szivárvány Óvodával kapcsolatban azt kérdezte, a meghirdetett létszámstop hogyan fogja befolyásolni a működést, hiszen így is leterhelt az intézmény. Papp azt válaszolta, kizárólag az új álláshelyekre van létszámstop, a meglévő pozíciókra lehetőség van jelentkezni, amennyiben pedig jelzi az óvoda a városházának, új állások is megoldhatók.