Ember legyen a talpán, aki elsőre megfejti, miről szólnak Gábor István főépítész előterjesztései. A városvezetés szerint lakossági fórum, amikor az érintettek csak e-mailben véleményezhetik az átalakítási terveket. Ráadásul ezek hirdetményeit sem verik nagydobra.
„Vélemény nem érkezett” – Bikkfanyelvű előterjesztések és eldugott hirdetmények paravánja mögött zajlik Debrecen átrajzolása
A debreceni önkormányzat munkatársain és a városban dolgozó néhány újságírón kívül valószínűleg nem sokan – az embernek sokszor az az érzése, hogy az önkormányzati képviselők nagyobbik része sem – olvassák el havi rendszerességgel a közgyűlési előterjesztéseket. Nagy kár, egyrészt azért, mert fontos, sokszor a város életét meghatározó információk vannak elrejtve a dokumentumokban, másrészt e hivatalos szövegekre fittyet hányók kalandos percektől – esetenként sok-sok perctől – fosztják meg magukat, amelyeket egyébként a jogi bikkfanyelv útvesztőiben kalandozva tölthetnének.
Fotó: Koppányi Szabolcs
Ezen írásokon belül is külön magasságokat képviselnek a Gábor István főépítész nevével megjelenő előterjesztések. Az április 30-i ülés – amelyen közmeghallgatást is tartanak – napirendjén például ilyen a „Debrecen Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek módosítására irányuló döntések meghozatala a 47. számú főút fejlesztése érdekében” elnevezésű pont, amelynek címe szinte titkolja, milyen líraisággal találkozhatunk a belbecsben. Ennek szemléltetésére álljon alább egyetlen mondat az első számú határozati javaslatból:
„Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése
a főépítész előterjesztésére a 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése 1. pontja, a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdés a) és b) pontja, 7. § (7) és (8) bekezdése, 59. § (2) bekezdése alapján, figyelemmel a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 56/A. § (4) bekezdésében és 59. § (4) bekezdésében, a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. melléklet „1. Országos közúti közlekedési projektek” cím „1.2. Főutak alcím 1.2.153. alpontjában és az 56/2025. (III. 27.) határozatban foglaltakra
1./ tudomásul veszi az Építési és Közlekedési Minisztérium (székhelye: 1054 Budapest, Alkotmány utca 5., a továbbiakban: Célmegvalósító) nevében és meghatalmazásából a PANNONWAY Építő Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Batsányi utca 9., képviseli: Tüske Zsolt ügyvezető, a továbbiakban: Költségviselő) által „a Debrecen, 47. sz. főút 5+280 – 7+630 km szelvények közötti szakaszának négynyomúsítása” megnevezésű projekt közútfejlesztésének megvalósíthatóságával összefüggésben benyújtott telepítési tanulmánytervnek az 56/2025. (III. 27.) határozat alapján lefolytatott partneri véleményeztetéséről adott főépítészi tájékoztatást, mely szerint a partnerek részéről vélemény nem érkezett”.
Az akkumulátorgyár mellett halad az út
Akinek nincs gyakorlata jogi szövegek olvasásában, annak bizonyára jelent némi kihívást elsőre értelmezni a mondatot. A lényeg az utolsó sorokban van: a 47-es főút négysávosításával kapcsolatban készített telepítési tanulmánytervre vélemény nem érkezett. A 47-es főút köti össze Debrecent a déli gazdasági övezetben található CATL-akkumulátorgyárral és más, főleg akkuipari üzemekkel, az út aztán Mikepércs felé folytatódik. Nyilvánvaló tehát, hogy az előterjesztésben szereplő útfejlesztés nem független a sok ezer debreceni érdeklődésére számot tartó beruházásoktól.
Fotó: Kántor-Újvári Gerda
Gábor István főépítész indoklásából kiderül, hogy egy 2021-es kormányrendelet alapján a tanulmányterveket véleményeztetni kell a lakossággal, a civil és gazdálkodó szervezetekkel, valamint a vallási közösségekkel. Erre 15 napos határidőt kell biztosítani. Amíg ez nem történik meg, az önkormányzat alá sem írhatja a településrendezési szerződést.
Az alrovat alrovatába rejtve
Ezt a véleményeztetést a városvezetés március 31. és április 15. között tudta le. Ha számos helyi lakos nem szerzett róla tudomást, az azért is lehet, mert az érintettek kizárólag e-mailben közölhették észrevételeiket. A város elöljárói pedig hiába rendelkeznek közösségi médiafelületekkel, hiába van sok száz millió forint közpénzből fenntartott médiacentrumuk, ezeket az ügyeket mégsem szokták hírelni. A főépítészi iroda hirdetményeit az önkormányzat hivatalos honlapján, az „Infótár” rovatban, azon belül a „Közzététel és hirdetmények” alrovatban, azon belül pedig a „Településrendezéssel összefüggő hirdetmények” alalrovatban találja meg az, aki tudja, hol kell keresnie. Nem véletlen, hogy az elmúlt években a hasonló előterjesztések túlnyomó többségében szerepelt az általunk kiemelt javaslatban is olvasható néhány szó: „a partnerek részéről vélemény nem érkezett”.
A felületen cikkünk írásakor is több, „lakossági fórumnak” nevezett egyeztetés van folyamatban, ahol csak e-mailben lehet véleményezni a városvezetés terveit. Most éppen a településképi arculati kézikönyv és az ehhez kapcsolódó rendelet módosítását, a józsai északi tehermentesítő út telepítési tanulmánytervét, valamint a helyi építési szabályzat módosításait két belvárosi területen és a keleti városrészben.
