Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő szerint Debrecen 2026-ra ipari központ lesz, ami miatt  új lakosok érkeznek majd a térségbe. „Mindez rengeteg munkahellyel, s megjelenő munkavállalóval jár, akik nem feltétlen Debrecenben szeretnének lakni. Jó példa erre a folyamatra Mikepércs” – idézi a politikust a KESMA-hálózathoz tartozó Hajdú Online. A megyei napilap hírportálja szerint a képviselő ezt úgy folytatta: a Debrecentől délre elterülő Hajdú-Bihar megyei 4-es számú országgyűlési választókerület polgármestereinek feladata, hogy erre felkészüljenek, és megszervezzék a szükséges „ellátásokat”. Szerinte ezt segíti majd a Versenyképes Járások Program is, amely keretében az önkormányzatoktól részben elvont iparűzési adót a járások kapják meg pályáztatásra.

Minderről Kósa egy november 8-ai hajdúbagosi összejövetelen értekezett, amelyet a kormányközeli lap szerint Vitányi István (Fidesz), a választókerület országgyűlési képviselője hívott össze, és amelyen Kósán kívül részt vett Rácz Róbert hajdú-bihari főispán és Pajna Zoltán (Fidesz), a megyei közgyűlés elnöke is. Vitányi a saját közösségi oldalán az esemény kapcsán azt írta, a választókerület polgármestereit hívta találkozóra, amelyen „három igazolt hiányzót leszámítva teljes volt a létszám”.

Ahogy arról még egy évvel ezelőtt beszámoltunk, Hajdú-Bihar megye településeinek közéletében a debreceni akkumulátorgyárak és más nagyberuházások bejelentése óta folyamatosan fennálló vitás kérdés az üzemekkel együtt érkező külföldi vendégmunkások ügye. Hajdúböszörményben tüntetést is szerveztek egy munkásszálló kapcsán, Hajdúnánáson pedig az azóta megbukott fideszes városvezetésnek vissza kellett vonnia azt a tervét, amely szerint 143 georgiai munkavállaló érkezett volna a településre. Kósa Lajos mikepércsi példája azért lehet meglepő, mert ott éppen a fideszes polgármester, Timár Zoltán kezdeményezésére indítottak eljárást külföldiek nagy létszámban történő elszállásolása miatt.

Nincsenek is migránsok Pósán László szerint

Pósán László (Fidesz), Debrecen másik egyéni országgyűlési képviselője ráadásul november 10-én egy Tisza Párt elleni kommunikációs kampány részeként éppen arról írt, hogy Magyarországgal szemben Nyugaton a globalista baloldal migránsok tömegeit igyekszik állampolgársághoz juttatni. „Nálunk a nemzeti erőnek köszönhetően nincsenek migránsok, ezért a külföldi gazdáikat követő hazai globalisták a család, a nemzet, az identitás fontosságát mindenekelőtt tartó korosztályok eltűnését várják.”

A Fidesz két politikusának egymással némileg ellentmondó kijelentései számos kérdést vetnek fel. Egyrészt, ha nem külföldről, akkor honnan fog „rengeteg munkavállaló” érkezni a térségbe. Másrészt miért lenne a hajdú-bihari 4-es számú választókerület feladata megszervezni a debreceni üzemekben dolgozó emberek „ellátását”. Harmadrészt milyen segítséget adhat ebben az a Versenyképes Városok Program, amely járási szinten osztja újra az iparűzési adót. A Debrecenben épülő beruházások ugyanis mind a Debreceni járásban vannak, amelyhez a megyeszékhelyen kívül mindössze egy település, Hajdúsámson tartozik. A kettő közül ráadásul egyik város sem része a 4-es számú országgyűlési választókerületnek. Az ide tartozó 41 település közül tehát a kormányzati program keretében egyik sem tud részesülni a debreceni adóbevételekből.

Nem minden munkanélkülit tudnak foglalkoztatni

November 7-én rendezték meg Debrecenben a Business Festet, ahol a város gazdasági átalakulásával és a beáramló munkaerővel kapcsolatos kihívásokkal is foglalkoztak. „Ha rajzolunk Debrecen köré egy 50-60 kilométeres körzetet, akkor körülbelül 60 ezer állampolgár állítható munkába és a következő években 20 ezer szükséges a régió munkaerőigényét betölteni. Ilyenkor jön azonban a valóság: a kompetenciák és a szakmahiány miatt jelentősen csökken a tényleges munkavállalói szám. Nincs könnyű helyzetben a régió, de óriási évtized előtt áll és ezt a lehetőséget mind a lakosság, mind a munkaerőpiac élvezni fogja” – idézi az eseményről beszámoló Piac & Profit Götl Viktort, a hr-szolgáltató WHC ügyvezetőjét.