Január 27-én tartotta idei első ülését Debrecen közgyűlése a Kölcsey Központban. A Papp László (Fidesz) polgármesterrel együtt 33 tagú testületből 6-an hiányoztak: 5 fideszes képviselő mellett Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) nem vett részt a bő másfél órán át tartó ülésen. Előzetesen 11 előterjesztést tett közzé a városháza, ezek közül az érdekesebbnek tűnő pontokat már ismertettük.
Az eredeti meghívóhoz képest végül eggyel több napirendi pont lett, ugyanis sürgősségi indítvánnyal tárgyalt a közgyűlés egy 4 óvodai sportpályával kapcsolatos polgármesteri előterjesztést. Az önkormányzat az egyhangúlag megszavazott határozati javaslat értelmében pályázni fog a Nemzeti Ovi-Sport Program keretében a Lehel Utcai Óvoda, az Alsójózsai Kerekerdő Óvoda Hétszínvirág Tagintézménye és a Táncsics Mihály Utcai Óvoda területén pályák létesítésére, helyszínenként 5,2 millió forint önrésszel.

Nincs köze a múzeumhoz

Korábban beszámoltunk arról, hogy a városvezetés azt szeretné, ha a közgyűlés kiemelt fejlesztési területté nyilvánítaná a Nagyerdei körút, az Oláh Gábor utca és az Ady Endre út által határolt városrészt egy futófolyosó megépítése miatt – ugyanazt a területet, amelyen belül a Debrecenbe költöző Magyar Természettudományi Múzeum épületét tervezik felépíteni.
Erre hívta fel a figyelmét a napirendi ponthoz való hozzászólásában Madarasi István (MSZP) is, aki megkérdezte a polgármestert, a mostani döntésnek van-e valami köze a múzeummal kapcsolatos beruházáshoz. Papp László erre azt válaszolta, hogy ez az előterjesztés nem érinti a múzeum ügyét, valamint Gábor István főépítész is kifejtette: időben és térben is két külön beruházásról van szó, a múzeum építése miatt szükséges módosításokról szóló javaslataikat pedig be fogják terjeszteni a közgyűlés elé, ha már aktuális lesz a téma. Az előterjesztést – amelyben az Attila teret is kiemelt fejlesztési területté nyilvánították – egyhangúlag fogadta el a testület.

Hamarabb jelent meg a Magyar Közlönyben a tulajdonosváltás, minthogy a közgyűlés döntött volna

A legkomolyabb vita a közgyűlésben a debreceni repülőteret üzemeltető céggel kapcsolatos előterjesztés miatt alakult ki. Papp László javaslata szerint az önkormányzat ingyen átadná az államnak a Debrecen International Airport Kft.-ben meglévő 51 százalékos tulajdonrészét (a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-nél lévő 25,02 százalékos hányad megtartásával).

Vaszkó Imre (DK) megkérdezte a polgármestert, éri-e valami hátrány a repülőteret, amennyiben önkormányzati többségi tulajdonban marad. Papp válasza szerint a kifutópálya felújítása 10 milliárdos nagyságrendű tétel, amelyet a debreceni önkormányzat nem tud fedezni, az állam azonban tulajdonosként nagyobb erőforrásokat tud megmozgatni. Kovács Ádám kabinetvezető szintén Vaszkó Imre érdeklődésére mondta el, hogy az önkormányzat az 1990-es években történt megvásárlással együtt eddig összesen 4,5 milliárd forintot költött a repülőtérrel kapcsolatban. Papp ezt azzal egészítette ki, hogy a repülőtér önkormányzati tulajdonban marad, ezért az azon végrehajtott fejlesztésekre költött forrásokat nem érinti a mostani tranzakció.

Szabó Bence (Momentum) arról érdeklődött, hogyan lehetséges, hogy még a debreceni közgyűlés szavazása előtt megjelent a döntés a Magyar Közlönyben, ma reggel óta pedig már hatályba is lépett. Papp László erre azt válaszolta, hogy semmiképpen nem jelenhetett meg a debreceni közgyűlés döntése a Magyar Közlönyben. Arról kezdett el beszélni, hogy volt a kormánynak egy korábbi döntése, amellyel kifejezték a kormányzati szándékot az üzemeltető cég megvételére, amennyiben ezzel az önkormányzat is egyetért. Papp ezt követően Szűcs László főosztályvezetőt kérte fel reagálásra, aki a következőt mondta: „A tegnapi közlönyben csak egy névváltozás miatti módosítás jelent meg a tulajdonosi joggyakorlásban. Igazából nem lehet más. És valamennyi döntés a mostani közgyűlési döntést megelőző kormányzati döntésekről szól. Szóval ezt a kettőt ne keverjük össze.”

A Szabó Bence által említett, tegnap este megjelent, 2/2022. (I. 26.) NVTNM számú kormányrendeletben elkerülhette a debreceni városháza figyelmét, hogy az 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendeletet akképp módosította, hogy az abban szereplő, állami tulajdonban álló gazdasági társaságokat felsoroló táblázat 10. sorába felvette a Debrecen International Airport Kft.-t. Tehát Szabónak igaza van: valóban a debreceni közgyűlési döntést megelőzően lépett hatályba egy olyan kormányrendelet, amely állami tulajdonban álló gazdasági társaságként jelöli meg a repülőteret üzemeltető céget. Pedig – ahogy az a vonatkozó önkormányzati előterjesztésben is szerepel – ekkor elvileg három tulajdonosa volt a társaságnak: az Airport Debreceni Holding Vagyonkezelő Zrt. (23,98 százalékos tulajdonrész), a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (25,02 százalék) és a debreceni önkormányzat (51 százalék).

Aranytojást tojik a reptércég?

Mándi László (Momentum) arról érdeklődött, miért adja át a város a repülőtérrel kapcsolatos kontrollt az államnak, amikor az előterjesztésben feltüntetett célkitűzés szerint a 2030-as évekre évi 2-3 millió utas is igénybe veheti a szolgáltatásokat, tehát nyereségessé válhat a cég. Szerinte az államnak akkor is támogatnia kell a repülőtér fejlesztéseit, ha az önkormányzati tulajdonban marad. Papp László erre úgy reagált: kár, hogy Mándinak nem volt módja erről 2002 és 2010 között beszélni, amikor a repülőtér nem kapott állami támogatást az MSZP-SZDSZ kormányoktól.

A képviselői hozzászólásokat követően Varga Zoltán (DK) országgyűlési képviselő szólalt fel állampolgári jogán. Varga a kormány bejelentkezését a repülőteret üzemeltető cég többségi tulajdonáért diktátumnak nevezte, majd arról beszélt, hogy Kósa Lajos (Fidesz) a polgármestersége idején mindent megtett azért, hogy eladja a repülőteret „törököknek, araboknak, kínaiaknak”, nem is kérte az állam segítségét. Felidézte, hogy Kósa 2007-ben azt mondta, a privatizációra szükség van, mert csak ezen az áron valósítható meg az önkormányzat mint tulajdonos és a holding mint üzemeltető közös célja. Varga Zoltán szerint Debrecen fideszes vezetése most az aranytojást tojó tyúkot adja oda annak a kormánynak, amely majd aztán továbbadja az Orbán-család egyik tagjának.

Papp László polgármester erre úgy reagált, hogy szerinte ennyi ostobaságot kevesen hordanak össze a város közgyűlésében. Mint mondta, még nem hallott a DK-s politikustól épkézláb javaslatot a repülőtérrel kapcsolatban. Papp szerint Varga hangneméből és az időtúllépéséből (a maximális 3 perc helyett 4-et beszélt) az látszik, hogy nem tiszteli a közgyűlést, ezt pedig a választópolgárok is látni fogják, és véleményt nyilvánítanak erről. Papp is egy korábbi közgyűlési jegyzőkönyvből idézve emlékeztette Vargát arra, hogy nem támogatta a repülőtér visszavásárlását.

Több mint félórás vitát követően az előterjesztést a Fidesz-frakció, Illyés János (Civil Fórum) és Kőszeghy Csanád Ábel (független) igen szavazataival, Madarasi István tartózkodása és a DK, valamint a Momentum képviselőinek ellenszavazatai mellett fogadta el a közgyűlés.

Papp szerint a felelős gazdálkodás miatt volt szükség a DKV járatritkításaira

Az ülésen előkerültek a DKV januári burkolt járatritkításával (tanszüneti menetrendet tartottak fenn a tanítási időszak kezdete után is), valamint az új Mercedes-buszokkal kapcsolatos kritikák is. Gulácsi Anna Ilona (DK) a napirendi pontok utáni interpellációs időszakban tett fel ezekkel kapcsolatos kérdéseket Papp László polgármesternek. Gulácsi úgy fogalmazott, nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy az új, Debrecenben gyártott Reform 500 LE autóbuszok kényelmetlenek, a lépcsőik balesetveszélyesek, a hosszabb ideig tartó le- és felszállás miatt pedig többet is állnak a megállókban, ezért környezetszennyezők.

Papp a válaszában arról beszélt, hogy az új autóbuszok egy európai trendet követtek a teljesen alacsony padlós autóbuszoktól való elmozdulással. A polgármester kiemelte, hogy 100 kilométeren 10 literrel fogyasztanak kevesebb üzemanyagot az új járművek, mint a korábban flottába állított Volvo-buszok, ezért lényegesen környezetkímélőbbek. A DKV járatritkításairól Papp azt mondta, figyelembe kell venni az utazási igényt, az utasok száma ugyanis a pandémia miatt még mindig nem érte el a 2019-es szintet, a felelős gazdálkodás érdekében pedig időnként meg kell hozni olyan döntést, mint amit a DKV hozott a tanszüneti menetrend január végéig történő megtartásával.