Debrecen térségének közösségi közlekedésfejlesztéséről hatoldalú együttműködési megállapodást írtak alá az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és négy közlekedési szolgáltató – MÁV Zrt., MÁV-START Zrt., DKV Debreceni Közlekedési Zrt. és az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. – képviselői május 30-án.

A város honlapján olvasható beszámoló szerint a megállapodás főbb pontjai:

– a megállapodók célkitűzése a Debrecen térségében tervezett közlekedési hálózat- és infrastruktúrafejlesztési elképzelések rendszeres cseréje, tartalmának összehangolása, egységes integrált menetrendi javaslatok kidolgozása;

– tarifális együttműködési lehetőségek előkészítése a közlekedési módok közötti átjárhatóság biztosítása érdekében, közös térségi díjtermékek kialakítása és bevezetése;

– cél a későbbiekben a vasúti-, valamint a rá- és elhordó közúti közlekedési közszolgáltatások fejlesztése;

– a közös ügyfélszolgálati és értékesítési tevékenység kialakítása még az idén;

– a hosszú távú célok között szerepel például a debreceni gazdaságfejlesztő beruházások – különösen az autóipari központ – következtében növekvő utazási igények kiszolgálása az egyéni közlekedés helyett közösségi közlekedési eszközök használatával.

A megállapodásban rögzített célok elérése érdekében a felek operatív munkacsoportokat hoznak létre – olvasható a hivatalos tájékoztatásban.

Az együttműködési paktum kapcsán megkerestük a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesületet (Derke), mint a város és agglomerációja közlekedésével legrégebb óta – szakmailag elismerten – foglalkozó civil szervezetet, hogy tudtak-e előzetesen a megállapodásról, bevonták-e őket az előkészületekbe, ismerik-e az aláírt dokumentumban foglaltakat, mi a véleményük róla.

Bár – mint megtudtuk – a Derke is csak a sajtóból értesült az eseményről, Jónás Zoltán, a Derke elnöke érdeklődésünkre összefoglalta a véleményüket:

„Üdvözöljük a megállapodást, hiszen már régóta szorgalmazzuk, hogy a közösségi közlekedés akkor hatékony és vonzó az utasok számára, ha az összehangoltan, integrált formában működik. A nemzetközi tapasztalatok is ezt mutatják. Egy egységes rendszerben az utasoknak nem két vagy több rossz közül kell egyet választani, hanem valamennyi szolgáltató elérhető ugyanazzal a jeggyel vagy bérlettel. Például Debrecenben a Sámsoni út végén lakók nemcsak a 19-es busszal utazhatnak a belvárosba majd a helyi bérletükkel, hanem a helyközi járatokat is igénybe vehetnék. Haláp estében pedig még inkább látványos lenne az, ha a ritkán közlekedő 37-es mellett a csúcsidőben a negyed óránként közlekedő helyközi járatok is lehetne utazni. A vidéki utasok számára is kedvező lenne az a változás, ha a helyközi járatról leszállva az első útjuk nem a helyi jegypénztárba vezetne, hanem azonnal tudnák folytatni az utazásukat. Az integrált közlekedésszervezés eredménye, hogy gazdaságosabban működtethető, megszüntethetőek a párhuzamosságok és az utasok több szolgáltatást kapnak. Ugyanakkor a megállapodás pontos részleteit nem ismerjük. A több szereplős egyeztetésnek vannak hátrányai is: az ellenérdekelt felek miatt elhúzódhatnak az egyeztetések, ami veszélybe sodorhatja a kitűzött célok elérését. Ez pedig akadályát képezheti annak, hogy valóban egy egységes közösségi közlekedési rendszer alakulhasson ki a régióban. Egy törvényi szabályozás, amely rendelkezik egy integrált közlekedésszervező szervezet felállításáról és működtetéséről, hatékonyabban tudná ellátni a feladatait, mint több szolgáltató egyeztetése, ahol az üzemeltetés kényelmi szempontjai a szükségesnél nagyobb túlsúlyba kerülhetnek az utasok érdekei felett.”

Hogy mikor lehet Debrecenben és környékén egy jeggyel vagy bérlettel utazni buszon, villamoson, trolin, vonaton? Az nem derült ki.