Július 8-án a DTV Közügy című műsorában vendégeskedett Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere, akit a város 2021 és 2030 közötti gazdaságfejlesztési programjáról kérdeztek. A terveket Debrecen június 24-i közgyűlésén 25 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadták el. A polgármester az önkormányzati televízió stúdiójában több lényeges megjegyzést tett a programmal kapcsolatban.

Papp reálisnak tartja, hogy az évtized végére megduplázódjon a város gazdasági teljesítménye. A BMW-gyár kapcsán a polgármester úgy fogalmazott, hogy az „valamikor az évtized közepén” kezdi meg a működését, a pontos gazdasági hatásaival pedig egyelőre nem is tudnak kalkulálni. Hangsúlyozta, hogy a gyár mellett kialakítandó 100 hektáros ipari park nem a BMW-gyárhoz tartozik, hanem beszállítói park lesz belőle. A polgármester elárulta, jelenleg a terület 80 százaléka van az önkormányzat tulajdonában, tehát még mindig nem sikerült minden tulajdonossal megegyezni az egyébként kiváló minőségű termőföldek megvásárlásáról.

Papp szerint Debrecen nagyon jó úton halad afelé, hogy „megnyerje” a 21. századot, és Közép-Európa egyik leginkább meghatározó üzleti központjává váljon. A városban futó nagyberuházások között megemlítette a Nemzeti Oltóanyaggyár építését is. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy habár a kormány 2022-es befejezést kommunikál, valójában jövőre csak a projekt egy kisebbik részegysége készül el, a teljes program csak azt követően 1-2 évvel később fog megvalósulni. A polgármester hozzátette ugyanakkor, hogy konkrét információkért a Debreceni Egyetemet és az állami beruházót kell keresni.

A 2030-ig tartó gazdaságfejlesztési tervben 20 ezer új munkahely létrehozása szerepel, ennek kapcsán Papp elmondta: nem terveznek vendégmunkásokkal, Debrecennek az iskolapadban kell megnyernie a munkaerőpiaci versenyt. Ezalatt azt értette, hogy a város oktatási intézményei olyan képzéseket kínálnak, amelyek a Debrecenbe települő cégek igényeinek megfelelő tudással vértezik fel a fiatalokat. „Sosem volt szándékunk a határ túloldaláról munkavállalókat hozni Debrecenbe” – szögezte le Papp.

Intermodális emlékezet

A polgármester kérdést kapott a közösségi közlekedés fejlesztéséről is. Az intermodális központtal kapcsolatban Papp úgy fogalmazott: a „fejlesztésének tervezési folyamata jövőre már elindulhat”. A politikus elmondása szerint ezt eleve így ütemezték. Az intermodális központnak egyébként egyszer már születtek tervei, erre Papp László bevallása szerint 750-800 millió forint európai uniós forrást költött a város. Ezeket azért vetették el, mert az eredeti tervek szerinti költségek túl magasak lettek volna.

Papp László a 2015 novemberi sajtótájékoztatóján még azt mondta
– az intermodális látványtervek bemutatásának alkalmából –, hogy a remények szerint 2016 második felében elindulhat a kivitelezés és 2019-ben egy átalakult, új városrésszel válik gazdagabbá Debrecen.

A 2017-es elképzelések szerint az Új Főnix Terv keretein belül nemcsak a Nagyállomást újították volna meg, hanem a Petőfi téren a föld alá süllyesztve kapott volna új helyet a város autóbuszpályaudvara is. Ez utóbbi tervet azóta elvetették.

Papp beszélt a 3-as villamosról is, amelynek ismertette a két tervezett végpontját is: a vonal a tócóvölgyi vasútállomást és a keleten található 100-as vasútvonalat kötné össze a Dobozi lakótelep érintésével. A jelenlegi elképzelések szerint a villamos a belvárosban a Széchenyi-Kossuth vonalon menne keresztül.

A júniusi képviselő-testületi üléshez hasonlóan Papp ismét hangsúlyozta, hogy a gazdaságfejlesztési tervben szereplő, 300 ezres lakosságszámra vonatkozó célkitűzés a szűkebb agglomerációval együttesen értendő. „Nem ment el az eszünk, hogy azt gondoljuk, hogy itt két-három évtizeden belül 50 százalékkal növeljük meg a jelenlegi közigazgatási határon belül a város lélekszámát” – fogalmazott Papp.

A politikus az interjú végén igyekezett odaszúrni a Momentumnak a Civaqua-tervvel kapcsolatban. A júniusi közgyűlés a Fidesz módosítójával fogadta el a liláknak az óriásberuházáshoz fűződő előterjesztését, amely eredetileg a teljes program 2024. december 31-ig történő befejezésére szerzett volna kormányzati garanciákat, a módosítás után elfogadott határozatban azonban csak annyi szerepel: az önkormányzat támogatja, hogy a terv 2027 végéig megvalósuljon. „Ez a városvezetés ért el a kormánnyal együtt 50 év után először áttörést a program megvalósításában, nem a Momentum” – szögezte le Papp, aki szerint az ellenzéki párt Civaqua-terv kapcsán kifejtett tevékenysége felesleges volt. (A polgármester név szerint emlegette Mándi László momentumos önkormányzati képviselőt – úgy tudjuk, a városi televíziónak még nem volt olyan stúdióbeszélgetéses műsora, amiben Mándi önállóan, egyedül kifejthette volna meglátásaikat a Civaqua-tervről.)

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!