CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

A Debreciner a hazai koronavírus-járvány, pontosabban a kormányzati adatszolgáltatás kezdete óta kisebb megszakításokkal rendszeresen publikálja a koronavirus.gov.hu oldalon reggelente megjelenő országos és megyei fertőzöttségi adatokat. Már az első hullámban is, de főleg a második hullámban időről időre lapunk közösségi oldalán is megjelennek olyan hozzászólók, akiknek a jó része konteós, vírusszkeptikus megfontolásból, egy kisebb része azonban komolyabb érvekre hivatkozva kétségbe vonja a kormányzattól érkező számok hitelességét. Az elmúlt néhány hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy a számokat illető kritikáknak van némi alapja, annyit legalábbis mindenképpen ki lehet jelenteni, hogy egy-egy új fertőzöttekre vonatkozó reggeli adatközlés alapján senkinek sem érdemes messzemenő következtetéseket levonnia. Ennek okát azonban nem valamiféle dezinformációs szándékban kell keresni.

Utólag pótolták a hiányzó lakcímeket?

A G7 már a tavaszi első hullámban megfigyelt egy furcsaságot: Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében több mint egy hét elteltével csökkent az összes addig regisztrált fertőzött száma. Korábbi, némileg hasonló példák alapján a lap azt valószínűsítette, hogy más megyékhez vagy Budapesthez sorolták át az Észak-Magyarországról hiányzó fertőzötteket, de azt nem tudták megfejteni, hogy pontosan hová. Az átsorolás egyébként azért történhetett, mert az adatot az állam számára szolgáltató szociális vagy egészségügyi intézmény nem adta meg a fertőzött állandó lakcímét, ezért az intézmény címe szerint került be nyilvántartásba, utólag azonban pótolták az adott személyek lakcímét, így a megyékre vonatkozó adatok is megváltoztak.

Néha napokat kell várni az elhunytak adatainak felvitelére

A szerkesztőségünk tagjaival is előfordult már, hogy egy ideig hiába kerestek egy-egy elhunyt ismerőst a kormány által közreadott adatbázisban: habár bizonyosan koronavírusos beteg volt, több alkalommal is napokat kellett várni, amíg az illetők adatai megjelentek a koronavirus.gov.hu-n az elhunytak között. Ilyen eset kapott nagy nyilvánosságot októberben, amikor egy 39 éves, a vírus miatt elhunyt tanár 5 nap alatt sem került be a nyilvántartásba. Müller Cecília országos tisztifőorvos ezzel kapcsolatban egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a kórházaktól minden alkalommal kikérik a zárójelentést, illetve a halottvizsgálati jelentést, ezek alapján kerülnek föl az elhunytak adatai a kormányzati honlapra.

1623 ide, 1100 oda

November elsején a 444 vette észre, hogy egyik napról a másikra 1623 új fertőzöttet tüntettek fel a koronavírus-térképen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, miközben Békés megyében 16, Győr-Moson-Sopron megyében 59, Vas megyében 97, Zala megyében pedig 9 fővel csökkent a járvány kezdete óta összesen regisztrált fertőzöttek száma. A Portfolio cikke szerint november másodikán aztán Borsod megyéből el is tűnt 1100 fertőzött, nyilvánvaló tehát, hogy vagy 1100 fertőzött lokációját korrigálták, vagy valamilyen probléma lépett fel a fertőzöttek adminisztrációja során.

„Késedelem miatt nem végleges”

November 16-án aztán egy újabb, elsőre anomáliának tűnő adatközlés következett: több fertőzöttet jelentett a kormány, mint amennyi teszt ugyanazon a napon történő elvégzéséről tájékoztatott. Pár órával később a kormány kiadott egy közleményt, amely szerint „adatszolgáltatási késedelem miatt nem végleges” a mintavételek száma, a korábban közölt információt pedig még aznap frissíteni fogják.

Kiugró adatok Hajdú-Biharban

Azt, hogy az adatszolgáltatásban időnként „késedelem” fordul elő, Hajdú-Bihar megyében is megtapasztalhattuk néhány héttel ezelőtt. Bizonyára sokan emlékeznek még arra olvasóink közül, hogy november 12-e előtt minden nap jócskán 100 feletti új fertőzöttet jelentett a kormány Hajdú-Biharban, november 11-én 351-es rekord született, aztán a következő napokon egymás után 25, 1, 20 és 32 új fertőzöttről számoltak be, amelyet november 16-án egy 867-es fertőzöttségi adat követett. Mivel egészen valószínűtlen, hogy az egyik nap 351, pár nappal később mindössze 1, majd néhány nap múlva ismét 867 személy tesztje lesz pozitív, s mivel azzal kapcsolatban semmilyen tájékoztatást nem adott közre a kormány, hogy napokon keresztül szinte teljesen leállították volna a tesztelést, a történtekre reális magyarázat csak az lehet, hogy több napos csúszás történt az adatszolgáltatásban, az adminisztrációnak pedig november 16-án sikerült utolérnie magát.

Mára pedig Hajdú-Bihar megyében a kormányoldal friss adatközlése szerint 312-vel csökkent az eddig megfertőzöttek száma, ugyanis tegnap reggel összesen 12 992-ről, ma reggel pedig 12 680-ról számoltak be. Erre az értelmezhetetlen számra a kormányoldal nem ad magyarázatot. Délben aztán egy rövid felvezetéssel módosították a reggel kiadott térképet.

Csak óvatosan a következtetésekkel

És hogy mi következik a fenti példákból? Véletlenül sem az, hogy figyelmen kívül kellene hagyni a rendszeres kormányzati tájékoztatást, hiszen lényeges adatokat közölnek – még ha sok szintén fontos részletet nem is árulnak el. A kérdés csak az, hogy hogyan bánunk a rendelkezésünkre bocsátott információkkal. Semmiképpen nem szabad messzemenő következtetéseket levonni egy-egy reggeli közlés alapján, hiszen látjuk: időnként jónéhány nappal később pontosítanak adatokat, míg máskor – bizonyára a rendszer leterheltsége miatt – előfordulhat az is, hogy napokkal később, tömbösítve kapjuk meg az előző napok számait.

Erre természetesen a sajtónak is érdemes figyelnie, és elkerülnie az olyan címeket, mint hogy „Koronavírus: rég volt ilyen kevés új fertőzött egy nap alatt Hajdú-Biharban” vagy „Koronavírus: Hajdú-Biharban megint alig találtak új fertőzöttet egy nap alatt”, ezek ugyanis teljesen indokolatlanul kétes biztonságérzetet adhatnak az aktív hírfogyasztó polgároknak.

Mit érdemes akkor tenni? A napi rendszerességű száraz tényközlés mellett meg lehet például mutatni a trendeket. Erre jó eszköz, ha a számokból mozgóátlagot vonunk, ezt pedig grafikonon ábrázoljuk. A mozgóátlag elsősorban a tőzsdében használt statisztikai számítás, amely – nagyon leegyszerűsítve – egy idősor elemeit a körülöttük lévő elemek átlagával helyettesíti, így a kiugró értékek eltüntetésével megmutatja a nagyobb trendeket. A mozgóátlagot világszerte használják a koronavírusjárvány trendjeinek felrajzolására is. A számítási módról itt olvashatnak részletesebben.

Így néznek ki a fentebb említett időszak szélsőséges számai egy grafikonon ábrázolva:

Így pedig az ugyanezekből a számokból egy 7 napos mozgóátlagszámítással kapott trendvonal:

A fentiekre való tekintettel a járvány további szakaszában az olvasóinknak a napi adatok rendszeres ismertetése mellett bizonyos időközönként az összes regisztrált fertőzött, valamint az új fertőzöttek számának alakulásáról is hasonló módon fogunk beszámolni.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!