Több mint négyhónapos kényszerű járványszünetet követően június 25-én újra ülésezett a debreceni képviselő-testület, méghozzá megváltozott összetételben. Az időközben országgyűlési képviselővé vált Varga Zoltán (DK) helyét Gulácsi Anna Ilona vette át az ellenzéki térfélen. Varga azonban nem tűnt el a helyi közéletből, ahogy azt a legutóbbi közgyűlésen már jelezte, továbbra is szeretne hozzászólni a testület elé kerülő napirendi pontokhoz. Mivel tanácskozási joggal a debreceni képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata a pártlistáról bejutó országgyűlési képviselőket nem ruházza fel, Varga nyilvánosan – a saját Facebook-oldalán – tudatta Papp László polgármesterrel, hogy állampolgárként 6 előterjesztés kapcsán szót kér, s így is történt.

Ellenzéki dicséretek és köszönetek a városvezetésnek

Az első napirendi pontnál Papp László polgármester beszámolt a járvány idején a veszélyhelyzet által biztosított különleges felhatalmazással meghozott polgármesteri döntésekről. A polgármester kiemelte, hogy egyetlen debreceni sem halt meg az új típusú koronavírusban. Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) a hozzászólásában köszönetet mondott Papp Lászlónak azért, hogy a veszélyhelyzet ellenére meghagyta a döntés lehetőségét a képviselő-testület számára azokban az ügyekben, amelyek rájuk tartoznak. (Tény, hogy az átlagoshoz képest jóval több, 35 előterjesztést tárgyalt a közgyűlés, ugyanakkor egy évvel ezelőtt, június 27-én több hónapos kihagyás nélkül is 40 napirendi pontot vittek a testület elé, nem biztos tehát, hogy Papp László olyan sok döntést kiengedett a kezéből.)

Ezt követően Varga Zoltán kapta meg a szót a polgármestertől, aki elmondta, szerinte Debrecen jól vizsgázott a járványidőszakban. „A város működött, az információáramlás megfelelő volt” – fogalmazott az országgyűlési képviselő, aki ugyanakkor hiányolta a beszámolóból az elköltött közpénzek felhasználásáról szóló kimutatást. A politikus ezután bejelentette, hogy a DK – „tiltakozásul azért, hogy Debrecen városára a kormány ráerőszakolt egy kidolgozatlan fércmunkát” – ki fog vonulni a Debrecen 2030 program vitájáról és a szavazásról.

Kőszeghy Csanád Ábel (független) szintén megdicsérte a város vezetését a járvány kezelése okán, majd villámgyorsan Varga Zoltán felé fordult, kritizálva azért, hogy országgyűlési képviselőként él az állampolgároknak biztosított hozzászólási lehetőséggel, miközben három felkészült DK-s önkormányzati képviselő is ül a testületben. A hozzászólások után a polgármester beszámolóját egyhangúlag fogadta el a közgyűlés.

A DK kivonult, de a Civil Fórum is kivonta magát a vitából

A beszámolót követően Gulácsi Anna Ilona, valamint több új külsős bizottsági tag is letette az esküjét, majd a Debrecen 2030 programról szóló napirendi pont tárgyalásának kezdetekor Varga előzetes jelzésének megfelelően mindhárom DK-s képviselő kisétált a teremből. A párt országgyűlési képviselője ugyanakkor bent maradt. Gondola Zsolt, a Civil Fórum elnöke szintén bejelentette, hogy az egyesület két önkormányzati képviselője nem vesz részt sem a vitában, sem a szavazásban, így tiltakozva a véleménye szerint nem demokratikus módon meghozott döntés ellen.

Barcsa reméli, hogy nem a pártközpontból szóltak le a momentumosokra

Szabó Bence (Momentum) a program ismertetett elemeivel kapcsolatban elmondta, hogy habár azok fontos fejlesztések, nem tudják támogatni az előterjesztést, ugyanis a Debrecen 2030 elnevezésű tervben korábban már teljesítendő elemeket soroltak fel, a program elkészítését nem előzte meg társadalmi vita, valamint mert nem lehet tudni semmilyen konkrétumot a 2023. utáni évek fejlesztéseivel kapcsolatban.

A párt másik önkormányzati képviselője, Mándi László kiemelte, hogy ha nincsenek határidők rendelve a 2023. utáni projektekhez, akkor azok teljesítését nem is lehet számon kérni. Mándi azt is furcsállotta hozzászólásában, hogy a kormány garanciát vállalt a megvalósításra, mégsem tudtak határidőket kitűzni.

Barcsa Lajos (Fidesz) alpolgármester a válaszában azt mondta, reméli, hogy nem a pártközpontból szóltak a két momentumosnak, hogy ne támogassák az előterjesztést, ugyanis Szabó Bence az előző nap a kulturális bizottság ülésén még támogatta azt. Az alpolgármester Mándira reagálva azt mondta, hogy felelőtlenség lenne dátumokat rendelni a városfejlesztési terv projektjei mellé. „Pont az lenne a felelőtlenség a kormány részéről: egyrészt 5-8 évre előre kötelezettséget vállalni, másrészt egy konkrét határidőt elmondani olyan projektek kapcsán, amelyek akár több tízmilliárd forintra is rúghatnak, és még tervekkel sem rendelkezünk ezekre vonatkozólag” – fogalmazott Barcsa Lajos.

Voltak ellenzékiek, akik egyetértettek a tervvel

Madarasi István (MSZP) a hozzászólásában előre megindokolta, hogy miért fogja megszavazni az előterjesztést. Mint mondta, ő a debreceniek érdekét nézi, ahogy szerinte a Debrecen 2030 is. Varga Zoltánnal ellentétben ő nem úgy tekint a tervre, mint amellyel Debrecent Budapest ellenpólusává változtatja a kormány, hanem mint amely Debrecent régiós központtá fogja fejleszteni.

Hozzá hasonlóan Kőszeghy Csanád Ábel (független) szintén támogatta a tervet. A volt jobbikos politikus arról beszélt, hogy szerencséje van, amiért nem kell a Debrecen 2030 plánumot pártérdek miatt támadnia. Az egyetlen problémának azt találta, hogy minden képviselő csak a sajtóból értesülhetett a fejlesztési tervről, még a beharangozó sajtótájékoztatóra sem hívták meg őket. Ugyanakkor azt is elárulta, hogy Papp László később meghívta az ellenzéki képviselőket egy egyeztetésre, amelyre azonban rajta és a momentumos Mándi Lászlón kívül senki sem ment el.

A Fidesz álmokat valósítana meg

Balázs Ákos alpolgármester a fejlesztési terv projektjeit álmokhoz hasonlította. „A D2030 arról szól, hogy az elmúlt évek eredményei alapján valóban el tudunk oda jutni a következő tíz évben, hogy azokat az álmokat, amelyek egy kicsi gyerek fejében Debrecenről megvannak, vagy egy idős ember álmodhat, azokat meg tudjuk valósítani” – fogalmazott, majd arról beszélt, hogy szerinte a Momentum ezzel szemben mindig csak azzal foglalkozik, hogy mit miért nem lehet megcsinálni.

Hol írták a D2030-at?

Varga Zoltán a felszólalásában azt mondta, elfogyott a bizalom a városvezetés felé az elmúlt évek meg nem valósított projektjei kapcsán, továbbá azt állította, hogy a fejlesztési terv valójában nem is Papp László vezetésével készült, hanem a kormány adta a polgármester kezébe. „Ezt a programot azért írták meg önnek, hogy Debrecenből mocskos, aljas propagandafegyvert gyártsanak Budapesttel szemben” – mondta Varga. „A Debrecen 2030 az én irodámban, az én íróasztalomnál készült” – reagált Papp, majd hozzátette, hogy szerinte nem ő, hanem Varga Zoltán képviseli a nagypolitikát a közgyűlésben. Barcsa Lajoshoz hasonlóan Papp szerint is felelőtlenség lett volna határidőket szabni a tervben felsorolt projektekhez, majd arról is beszélt, hogy az állatkert felújítása nem elmaradt, hanem a Magyar Természettudományi Múzeum költözésével vonják össze, a két intézményt együtt kívánják majd működtetni, ezzel egyedülálló attrakciót létrehozva.

Nagy többséggel fogadták el az előterjesztést

A Debrecen 2030 tervet, amely a 2023. utáni fejlesztésekről mindössze egy 3 oldalas projektlistát tartalmaz, végül egyórás vitát követően a Fidesz képviselői, továbbá Madarasi István (MSZP) és Kőszeghy Csanád Ábel (független) szavazataival a képviselő-testület elfogadta, a Momentum képviselői tartózkodtak, a Civil Fórum képviselői nem szavaztak, a DK képviselői pedig a teremben sem voltak.

A közgyűlés ezt követően tárgyalta – és elfogadta – a kerékpáros velodrom építésére kinézett pallagi terület ingyenes használatba adásáról szóló javaslatot és Debrecen új városüzemeltetési koncepcióját, majd a polgármester szünetet rendelt el. A folytatásban főleg a törvény által előírt beszámolókat hallgatta meg, majd fogadta el a testület.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!