Tíz nappal ezelőtt, június 9-én – a közösségi hálón élőben közvetített – sajtótájékoztatón jelentették be, hogy elkészült a Debrecen 2030 program. Papp László polgármester után még megszólalt Palkovics László miniszter, Szilvássy Zoltán egyetemi rektor és Bács Zoltán egyetemi kancellár, majd Kósa Lajos országgyűlési képviselő is – ők öten hitelesítették személyükkel a projektet. Ám részleteket, a pontos tervet, magát a Debrecen 2030 programot akkor nem hozták nyilvánosságra, nem tették megismerhetővé a debreceniek számára.

Másnap az esti órákban felkerült a Magyar Közlöny friss száma az internetre, s ebben már arról lehetett olvasni, hogy kormányhatározat született Debrecen 2030-ig szóló fejlesztési koncepciója 2020–2023. évi pénzügyi támogatásának megvalósításáról. Ez a tény arra enged következtetni, hogy korábban valamikor megállapodás született a magyar kormány és Debrecen önkormányzata között. Mikor? Mivel a város közgyűlése nem tárgyalta, ezért el sem fogadhatta a Debrecen 2030 programot, kérdés, hogy Debrecen részéről ki tárgyalt a kormánnyal, milyen háttérrel és felhatalmazással, ki írta alá a kormánnyal kötött megállapodást, ha van egyáltalán ilyen paktum, aminek a létezéséről nyilatkoztak…

Egy héttel ezelőtt a Debreciner felhívást tett közzé Keressük! Jutalom a nyomravezetőnek! címmel, mivel a Debrecen 2030 programra nem bukkantunk rá a város egyetlen hivatalos oldalán sem, mi pedig úgy gondoltuk, hogy mivel múlt időben beszéltek a politikusok (elkészült a program, jóváhagyta a kormány), s már az első időszak pénzügyi finanszírozásáról is határozott a kormány, illetve elhangzott, hogy a program összköltsége 600 milliárd forint, ezért feltételezhető, hogy a Debrecen 2030 valahol létezik, vannak benne fejezetek, felsorolják a konkrét fejlesztési célokat, a megvalósítandó beruházásokat, azok mellé pénzösszegeket is kalkuláltak, illetve azt is tudják, hogy mit milyen mértékben és pontosan miből finanszíroznak. A Debreciner szerkesztősége szerint ezt a programot pedig meg kell ismerniük a debrecenieknek – nem utóbb, hanem előbb.

A felhívásunknak országos visszhangja támadt a médiában és a közösségi hálón, bár az tény, hogy sem a kormánypárti, sem a helyi Fidesz-közeli sajtó nem reagált, ahogy maguktól a városvezetők sem, igaz, az ATV és az RTL híradóinak kérdésére kénytelen volt válaszolni Papp polgármester és Kósa képviselő.

Papp László azt ígérte a kamerák előtt, hogy hamarosan beterjesztik a közgyűlés elé a teljes programot, majd azután a Debrecen 2030 honlapján is elérhető lesz. „Közgyűlési előterjesztés formájában a debreceni ellenzék is megismerkedhet a programmal” – mondta Papp, de arról nem tett említést, hogy a debreceni polgárok, a debreceni nemellenzékiek tájékoztatásával miért késlekednek, pusztán annyit árult el, hogy a közgyűlési előterjesztés elfogadása után „elindul a további, különböző társadalmi csoportokkal való kommunikáció a programról”.

Vagyis Debrecenben fordított utat járnak be: előbb megállapodtak a kormánnyal valakik valamiben, aztán a közgyűlés elé terjesztve elfogadtatják azt, majd megvitatják a debreceniekkel. Egy demokráciában – különösen ilyen fontosságú ügyben – az az alapnorma, hogy az elképzeléseket széles körben meghirdetett, nyilvános fórumokon megvitatja a városvezetés, illetve a program tervezésében résztvevő szakemberek a helyi lakossággal, aztán az így kikristályosodott projekt a választott önkormányzati képviselők elé kerül, akiknek a döntése lehet a kormánnyal folytatandó későbbi tárgyalások alapja.

A programot kereső, nyomravezetők segítségét kérő felhívásunk után hat nappal újabb sajtótájékoztatót tartott Papp László – amiről a Debrecinert nem értesítették, ezért nem tudtunk jelen lenni az eseményen –, s már részletesebben beszélt a Debrecen 2030 programról. A tájékoztatóján egy prezentációt is bemutatott, ami aztán tegnap felkerült a város hivatalos honlapjára.

A nyomravezetőnek felajánlott jutalmat azonban a Debreciner nem adhatja át Papp László polgármesternek, mert ez a prezentáció csak 2023-ig részletezi némileg, hogy mit terveznek megvalósítani és milyen forrásból, a további programelemeket épp csak felsorolják dátumok nélkül, s az sem derül ki, hogy miként jött össze – illetve oszlik meg az elérendő célkitűzések között – az a 600 milliárd forint, amit előirányoztak a Debrecen 2030 egészére.

(A tegnap nyilvánosságra hozott prezentáció részletesebb értékelésére később visszatérünk.)

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!