Március 23-án a megyeházán tartották Debrecen közgyűlését, amelyen mind a 32 képviselő megjelent (a januárban elhunyt Gulácsi Anna Ilona helyét még nem töltötte be senki a testületben). Habár a 26 előterjesztés közel felét kérdések és hozzászólások nélkül, egyhangúlag szavazták meg a képviselők, néhány napirendi pont kapcsán komoly vita bontakozott ki a teremben – amelynek őrzésére ezúttal nem rendelték ki a közterület felügyelet munkatársait. Ennek okáról egyébként Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) és Mándi László (Momentum) is érdeklődött a közgyűlés végén, amire Papp László (Fidesz) polgármester azt a választ adta, hogy valószínűleg megnyitották azokat az eddig lezárt épületrészeket, amelyekre legutóbb a közterületesek vigyáztak.

Egyhangúlag szavaztak több, fontos előterjesztésről is

Több lényeges napirendi pontot előzetesen ismertettünk, ezt a cikkünket ide kattintva olvashatják. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, a testület tagjai kérdezés nélkül, egyhangúlag megszavazták azt a városházi előterjesztést, amely szerint a bölcsődék kihasználtságát javítani kell. Ennek érdekében mostantól nem debreceni lakcímmel rendelkező gyermekeket is felvehetnek, amennyiben a debreceniek felvétele után még maradt hely az intézményekben.

Ugyancsak vita nélkül, egyhangúlag szavazták meg Mátyássy Szabolcs Zoltán igazgatói kinevezését a Csokonai Színház élére. Puskás István kulturális alpolgármester arról beszélt, a pályázatokat előzetesen elbíráló bizottság mindhárom pályázónak lehetőséget adott arra, hogy körülbelül 1-1 óra terjedelemben kifejthessék az elképzeléseiket a színház vezetésével kapcsolatban. Mint mondta, olyan személyt kerestek, aki illeszkedik a város jelenlegi kulturális folyamataihoz, alkalmas a Csokonai Színház hagyományainak továbbépítésére, valamint a nemzeti színház státusznak megfelelő szakmai programmal rendelkezik.

Sorban mondtak köszönetet az eddig csendben ülő képviselők

Különös jelenetsort láthattak a közgyűlésen jelenlévő debreceniek, amikor a testület tagjai döntöttek a Faragó Utcai, a Liget, a Simonyi Úti, valamint a Thaly Kálmán Utcai Óvoda vezetőjének megbízásáról. Az egyes szavazások előtt az adott választókerületek – a közgyűlésben egyébként meglehetősen inaktív – képviselői köszönetet mondtak a korábbi pozíciójukban megerősített óvodavezetőknek. Kiss Sándor (Fidesz) megköszönte a neki nyújtott segítséget is, ugyanis a Faragó Utcai Óvodában tartja a fogadóóráit, Fodor Levente (Fidesz) pedig elárulta, nagyon jó a munkakapcsolata az óvoda vezetésével, ott tartja ugyanis a virágok és a karácsonyi szeretetcsomagok osztását (amit Debrecenben valamiért a fideszes önkormányzati képviselők, köztük az alpolgármesterek is személyesen végeznek minden évben).

Vendégmunkások „darabszámra”

A közgyűlésen több napirendi ponton átívelő vita alakult ki Debrecen déli gazdasági övezetével, valamint a CATL oda tervezett akkumulátorgyárával kapcsolatban. Vaszkó Imre (DK) kérdésére válaszolva Papp László polgármester kifejtette, Debrecenben lakóövezet közelében nem lehet munkásszállót építeni, és most is ehhez tartják magukat. Mint mondta, a déli ipari parkban az építési munkák miatt hoznak majd létre egy ideiglenes munkásszállót az építési területen. Itt biztosítják majd a dolgozóknak az orvosi rendelőt, a kisboltot és az egyéb szolgáltatásokat.

Jánki József (DK) megkérdezte, „körülbelül mennyi darabszámban taksálják” a külföldi munkaerőt. Megjegyezte, hallani lehet arról, hogy indiai nőket fognak alkalmazni sofőrökként Magyarországon. Papp László erre úgy reagált, hogy az önkormányzat nem kívánja lecserélni a sofőrjeit indiaiakra. Azt is elmondta, lesz a gyárakban külföldi munkaerő, de nem a közbeszédben szereplő nagyságrendben. Kifejtette, a cégek a magyar munkaerőre építenek, a Debreceni Szakképzési Centrum pedig biztosítani tudja a képzett dolgozókat. Vaszkó Imre kifejtette, nem a gyárban, hanem az építkezésen dolgozó munkásokra kíváncsiak. Úgy fogalmazott, félnek attól, hogy több ezer külföldi munkavállaló is megjelenhet a városban. Papp László polgármester a válaszában arról beszélt, a magyar cégektől nem vesznek el lehetőséget az építkezések, a beruházások ugyanis meghaladják a magyar építőipar kapacitásait.

Ugyanez az előterjesztés foglalkozott a Délibáb Áruház sorsával is, amelyről Papp László elmondta, a Herdon István érdekeltségébe tartozó Xanga cégcsoport tulajdonában áll, akik le akarják azt bontani, hogy alatta parkolókat alakítsanak ki. Az új épületben várhatóan üzletek és lakások is lesznek. Gondola Zsolt Zoárd forró területnek nevezte az ügyet, és kifejezte az aggályait a projekt előkészítettségét illetően.

A déli gazdasági övezetet illető határozati javaslatot 25 igen és 6 nem szavazattal, a Délibábra vonatkozó javaslatot pedig 26 igen szavazattal, 2 nem és 4 tartózkodás mellett fogadták el.

Papp László szerint az ellenzék nem akar továbblépést

Az akkumulátorgyárral kapcsolatos vita a 14-es és 15-ös napirendi pontoknál folytatódott, amelyekben a városvezetés egyes területek ingyenes használatba adását kezdeményezte a Mavir Zrt. és az Opus Titász Zrt. részére a déli gazdasági övezet infrastrukturális fejlesztéséhez. Vaszkó Imre arról beszélt, hogy ezekből az előterjesztésekből is látszik, mennyi minden hiányzik ahhoz, hogy az akkumulátorgyár megépüljön Debrecenben.

Papp László a válaszában azt fejtegette, szerinte egyetlen ország sincs, amelynek a vezetése úgy állna hozzá a gazdaság kérdéséhez, hogy ha egy fejlesztés túllépné az ország energiakapacitásait, inkább nem fejleszt. Mándi László ellenvetésére, miszerint már most is energiát kell importálnunk, a polgármester azt felelte, a gazdasági növekedés és az energiatárolási kapacitásaink hiánya miatt szorulunk behozatalra. Kifogásolta, hogy az ellenzék egy része ellenzi a paksi atomerőmű bővítését. „Akkor tényleg ki kellene azt mondani, hogy gazdaságilag nem kell az országnak továbblépnie. Csak akkor legyen bátorság kimondani ezt az önök részéről” – fogalmazott.

Madarasi István (MSZP) megjegyezte, mióta a kormány bejelentette az akkumulátor-nagyhatalmi törekvéseket, azóta Debrecenben minden fejlesztés ehhez kapcsolódik. Papp erre úgy reagált, az előterjesztés nem csak az akkugyárról szól, ezért ha ezeket nem szavazzák meg, a többi beruházást sem lehet megvalósítani a déli gazdasági övezetben. Emlékeztetett, tavaly még Mándi László aggódott azért, hogy esetleg veszélyben lehet a kínai Semcorp üzeme. A Momentum képviselője úgy reagált, ők arra mondanak nemet, hogy egy ilyen erőforrás-igényes gyár jöjjön ide, ahol nem magyar munkaerő fog dolgozni. Hozzátette, még mindig nem hallottak semmit arról, hogy hány vendégmunkást akarnak alkalmazni ezek a gyárak.

A folyamatos növekedés mellett érvelt a zöldügyi alpolgármester

Érdemes feljegyezni Komolay Szabolcsnak (Fidesz) a vitában elhangzott energetikai eszmefuttatását. Kijelentette, Magyarország a természeti adottságai miatt nem tud megújuló forrásokból sok energiát előállítani. Hozzátette, számos nyugat-európai ország is energiaimportra szorul, Franciaország pedig atomerőművekkel látja el magát. Arról is beszélt, hogy a háztartásoknak is szükségük van a többletenergiára. „Csak az én lakókörnyezetemben az újonnan felépült utcákban lévő családi házak miatt az energiahálózatot fejleszteni kell. Amikor az a hálózat kiépült, nem arra lett tervezve, hogy ennyi elektromos kütyü, gép működik egy családi házban” – sorolta. Szerinte a helyzet kezelésére kizárólag az atomerőmű az alkalmas. „Két mókussal meg három mogyoróspelével szaladó kerékkel nem lehet megoldani ezt a problémát” – fogalmazott.

Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester, a Future of Debrecen egyik alapítója ezt követően egy növekedéspárti fejtegetésbe kezdett. „A fejlődésre alapozzuk azt a világot, amelyben tudunk élni. Hogy létrejöjjenek új produktumot, legyen olyan GDP, ami biztosítja a jóléti kiadásokat” – fogalmazott, majd hozzátette, a folyamatos fejlődést fenntartható módon szeretnék megvalósítani.

Gondola Zsolt Zoárd hangsúlyozta, ők azt akarják, hogy Debrecen döntsön a beruházás sorsáról, ne a kormány. Mint mondta, a debreceni lakosság nem a fejlődés, hanem a kínai akkumulátorgyár ellen tiltakozik. Papp László erre úgy reagált, hogy neki nem a város polgáraival, hanem az ellenzékkel van vitája.

Kezdenek-e valamit a szürkevízzel?

Állampolgári jogán szólt hozzá a kérdéshez Varga Zoltán (DK) országgyűlési képviselő, aki szerint a polgármester téved: a város polgáraival van vitája. A politikus arról beszélt, az akkumulátoripar 80 százalékban betanított munkásokat igényel. „A modern kori kubikosokat fogják itt megteremteni” – fogalmazott. A képviselő kifejtette, meglepi őt Papp László magatartása, akit egy „jóravaló technokrata” embernek gondolt, most mégis azt látja, hogy „egy hatalmába végletesen belecsavarodott kis diktátorocska őrült mániáját” szolgálja ki. Varga szerint a németországi Arnstadtban úgy kapott engedélyt a CATL ottani üzeme, hogy saját maguknak kell megtermelniük a szükséges energiát. A politikus elsorolta, hogy hiába fordult a szürkevíz felhasználásával kapcsolatos terveket illetően a Debreceni Vízmű Zrt.-hez és a kínaiakhoz, mindketten a városházához irányították őt. Papp László polgármester pedig – a DK-s politikus elmondása szerint – csúsztatásokkal teli választ küldött neki.

Papp László a válaszában leszögezte, nem igaz, hogy a debreceni gazdaságot betanított munkások fogják ellátni. Mint mondta, a diktátorozás hallatán kicsit zavarban volt, hogy Varga esetleg az amerikai elnökre, Joe Bidenre gondol-e, ugyanis az USA most indított egy nagyszabású programot annak érdekében, hogy világelsővé váljanak az akkumulátorgyártás piacán. Azt is megjegyezte, nem tudja, honnan származik a DK-s politikus információja Arnstadttal kapcsolatban, de minden bizonnyal távol áll a valóságtól.

Nem tájékoztattak, hanem kiálltak a kormány mellett a Fidesz-közeli professzorok

Madarasi István elmondta, sokan keresték meg azzal, hogy kik azok a professzorok, akik a Fidesz-közeli Professzorok Batthyány Köre nevében kiálltak az akkumulátorgyár mellett. A képviselő közölte, 11-en vannak a debreceni alapszervezetükben, három irodalomtörténész, egy fizikus, egy református teológus, három matematikus, két orvos és egy vegyész. A politikus szerint a megszólalók tájékoztatás helyett egyoldalúan kiálltak a kormány mellett.

Az infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó két előterjesztést 25 igen és 7 nem szavazattal fogadta el a közgyűlés.

Ingyen adja át az egyháznak a saját ingatlanvagyonát az önkormányzat

A 17. napirendi pontban tárgyalták azt a javaslatot, amely alapján egy törvényi kötelezettséget teljesítve a Hajdúdorogi Metropolitai Egyház (görögkatolikusok) tulajdonába adják az általuk használt debreceni ingatlanokat és ingóságokat. Kőszeghy Csanád Ábel (független) kérdésére, miszerint készült-e értékbecslés arra vonatkozóan, hogy mekkora vagyonról van szó, a válaszadásra felkért főosztályvezető azt felelte, nem készült ilyen, nem akartak ugyanis erre pénzt költeni. Papp László megjegyezte, az egyház az elmúlt években átfogó felújításokat hajtott végre, amelyek következtében megnőtt az ingatlanok értéke.

Gondola Zsolt Zoárd kérdésére, miszerint látott-e már az elmúlt harminc évben ilyen esetet, Szekeres Antal főjegyző azt válaszolta, volt már hasonlóra példa egy másik jogi konstrukcióban. A Civil Fórum politikusa úgy fogalmazott, meggyőződése, hogy a jogszabály Alaptörvény-ellenes, és példátlan, hogy a kormány arra kötelezi az önkormányzatot, hogy ingyen adja át a saját tulajdonát. „Csináljunk egy jó kis pert” – biztatta a városvezetést.

Szabó Bence (Momentum) arról érdeklődött, hány olyan ingatlan van most, ami hasonló kérések esetén kikerülhet a város tulajdonából. Papp László azt válaszolta, lezárult az igények benyújtására szolgáló határidő, ezért várhatóan nem lesz több ilyen eset, de azért készítenek egy kimutatást arról, hány olyan ingatlan van, amelyet az egyházak ingyenesen használnak. Mándi László erre úgy reagált, innentől kezdve kétszer is meggondolják az ingyenes hasznosításba adásról szóló döntéseiket.

Az előterjesztéshez tartozó három határozati javaslatot 24 igen és 8 nem szavazattal fogadták el.

Kósa Lajos megölte a debreceni közösségi közlekedést a DK szerint

Ahogy arról előzetesen már beszámoltunk, a közgyűlés döntött arról a javaslatról is, amely szerint átlagosan közel 15 százalékkal emelték a debreceni közösségi közlekedés jegy- és bérletárait. Vaszkó Imre emlékeztetett, Kósa Lajos (Fidesz) még polgármesterként azt ígérte, nem lesz szüksége önkormányzati támogatásra az államtól átvett DKV-nak, miközben javulni fog a szolgáltatása. A DK-s képviselő szerint ezzel szemben azt láthatjuk, hogy szétnyílt az olló a jegybevétel és a támogatások között, miközben a szolgáltatás színvonala folyamatosan csökken. Az érvelése szerint emiatt ingyenessé kellene tenni a debreceni közösségi közlekedést. Ez a párt számításai szerint 1,6-1,8 milliárd forintból megoldható lenne. Vaszkó egy három pontos szóbeli módosító javaslatot adott be:

„1. A közgyűlés megállapítja, hogy nem elfogadható színvonalú jelen formájában a közösségi közlekedés, ezért ingyenessé kívánja azt tenni a teljes utazóközönség számára.
2. A közgyűlés felkéri a DKV-t, hogy mérje fel a jegy- és bérletrendszer infrastruktúrájának megszüntetése után keletkező költségmegtakarítás mértékét.
3. A közgyűlés felkéri a polgármester urat, hogy legkésőbb a 2023. júniusi közgyűlést tájékoztassa a jegy- és bérletrendszer megszűnése után keletkező költségmegtakarítás, valamint a jegy- és a bérletárbevétel különbözetének forrásbiztosításáról.”

Papp László polgármester a válaszában azt kifogásolta, hogy a DK képviselői kivonultak a februári közgyűlésről, éppen akkor, amikor a DKV kompenzálásáról és a város gazdálkodásáról is döntöttek. A politikus szerint ha ott tették volna meg a javaslatukat, akkor a városvezetés azt meg tudta volna fontolni, most viszont egy politikai pamfletnek tekinti a kezdeményezést.

Állampolgári jogán szólt hozzá a témához Varga Zoltán országgyűlési képviselő, aki azt mondta, politikai döntés ingyenessé tenni a debreceni tömegközlekedést, amely szerinte egyébként évek óta halott, mint fogalmazott, „Kósa Lajos ölte meg”. De a képviselő kritizálta a jelenlegi városvezetést is, mondván, olyan autóbuszokat vásároltak, amelyek nem helyi, hanem helyközi közlekedésre alkalmasak.

Gondola Zsolt Zoárd felvetette, hogy ha kiszámolnák, ténylegesen megoldható lenne-e az ingyenessé tétel, akkor le lehetne zárni ezt a vitát. Papp László polgármester erre azt felelte, tájékoztatást fognak kérni a DKV-tól arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerülne ez. Mint mondta, elképzelhető, hogy a jövőben lesz olyan helyzetben a város, hogy ezt megléphesse, de ehhez szerinte támogatni kell a városba érkező beruházásokat.

Vaszkó Imre módosítóit a közgyűlés 7 igen és 23 nem szavazattal, valamint 2 tartózkodással elutasította. Az eredeti előterjesztést a testület 24 igen szavazattal, 7 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el.

Járhatóvá teszik a Péterfia utcát, átnézik az Acsádi utat

A közgyűlés zárt ülésen döntött a Debrecen Város Díszpolgára, a Pro Urbe, a Mecénás és a Déri Frigyes-díj adományozásáról, majd a képviselői interpellációk következtek.

Jánki József lakossági észrevételt tolmácsolt, a Péterfia utcán élők keresték meg azzal kapcsolatban, hogy a Penny és a Péterfia utca 27. szám közötti területen már 8-10 éve zajlik egy homlokzatfelújítás, ahol évek óta nem dolgoznak. Papp László polgármester azt felelte, ezt a helyzetet hamarosan felszámolják.

Varga Zoltán arról érdeklődött, hogy a jelenlegi állapotában marad-e az Acsádi út szerinte helyenként gyenge minőségű felújítása. Papp László a válaszában arról beszélt, szerinte egészen biztosan nem olyan drámai a helyzet, mint ahogy a DK-s képviselő lefestette, nem is az önkormányzat felel a projektért, hanem a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., de megköszönte a jelzést, és megkérte az illetékes főosztályvezetőt, hogy egyeztessen a kivitelezővel és a beruházóval a problémás szakaszok kijavítása érdekében.