Ahogy arról a Debreciner is hírt adott, január 9-én 16 órára, a Kölcsey Központ nagytermébe hirdetett lakossági fórumot Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere a város déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyárral kapcsolatban. Az esemény valójában a törvény által előírt, a katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás részét képező közmeghallgatás lesz. Az önkormányzat a napokban közzétette a CATL gyárának biztonsági jelentését is, amelyből sok új információ derül ki a beruházásról.

Mennyi víz kell a gyárnak?

Az egyik ilyen új fejlemény, hogy a jelentés szerint a telephely ivóvízigénye maximum napi 15 500 köbméter és óránként körülbelül 1500 köbméter értékek közötti tartománnyal jellemezhető. Ez a mennyiség nagyjából megfelel a gyárral szembeni előzetes lakossági és ellenzéki politikusi félelmeknek, ugyanakkor teljesen szembemegy az üzem környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációjában olvasható információnak, amelyről Papp László polgármester is beszélt a közmeghallgatás bejelentésekor. E szerint a telephely átlagos vízigénye napi 3378 köbméter, a csúcsvízigénye pedig napi 6242 köbméter.

A számok közötti jelentős eltérést akár az is okozhatja, hogy a Papp által említett mennyiség csak az akkumulátorgyár első ütemére vonatkozik, míg a biztonsági jelentős a teljes beruházásra. Ennek a valószínűségét azonban csökkenti az a tény, hogy habár a kínaiak 9 ezer munkavállalót harangoztak be, a biztonsági jelentés „csak” 2921 dolgozóval számol (köztük 365 irodai alkalmazottal), úgy tűnik tehát, hogy még ez a kalkuláció sem a teljesen megépült akkumulátorgyárra vonatkozik.

Közel 1700 tonna veszélyes lítium-nikkel-kobaltmangán-oxid lesz a gyárban

A biztonsági jelentés hangsúlyozza, hogy a telephely 500 méteres körzetében nincs állandó lakcímmel rendelkező lakos. A szakmai anyag szerint a telephelyen belül a talaj és a levegő számít potenciálisan veszélyeztetett természeti környezetnek.

A dokumentumból kiderül, hogy a gödi Samsung-gyárban is alkalmazott, veszélyes anyagnak számító lítium-nikkel-kobaltmangán-oxidból (NCM) a debreceni üzemben az egyszerre előforduló legnagyobb mennyiség 1695 tonna lesz.

Az akkumulátorgyár által kezelt számos veszélyes anyag ellenére a biztonsági jelentés szerint súlyos balesetből eredő halálozási kockázat nem adódik a CATL tevékenységéből. A dokumentum azt is megállapította, hogy az esetleges balesetekből eredő hatások közműveket nem érintenek. „Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a CATL Kft. működése nem okoz sem egyéni halálozási, sem társadalmi halálozási kockázatot” – írják. Azt is megállapították, hogy a telephelyen a technológia műszaki kialakítása garantálja a veszélyes anyagok környezetbe jutásának megakadályozását.

Két közmeghallgatás, az első délután, a második délelőtt

Ahogy fentebb is írtuk, a január 9-i közmeghallgatást a Kölcsey Központ nagytermében fogják tartani. Ide elrendezéstől függően 780-1200-an férnek be. Január 20-án délelőtt 10 órától a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal is közmeghallgatást tart az akkumulátorgyár ügyében, a debreceni Család- és Gyermekjóléti Központ Thomas Mann utca 2/a. szám alatti épületében. Az itteni konferenciaterem méreteiről az interneten nem találtunk adatokat, mindenesetre a Kölcsey Központ nagyterméhez képest nyilvánvalóan jóval kevesebb érdeklődőt tud befogadni.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy korlátozható-e a résztvevők száma egy közmeghallgatáson (Papp László egyébként korábban beszélt arról, hogy szükség esetén tágasabb helyet biztosítanak a január 20-i eseménynek), lehet-e az időtartam előzetes rögzítésével korlátozni a potenciális kérdések számát, hány nappal előre kell meghirdetni egy közmeghallgatást, valamint kötelező-e válaszolni minden, a témát érintő kérdésre a közmeghallgatásokon. Ezeket a kérdéseket levélben tettük fel Szekeres Antalnak, Debrecen főjegyzőjének. Amint válaszol, cikkünket frissítjük.