Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy a rendőrség több tiltakozót is igazoltatott, valamint eljárást indított velük szemben a gyülekezési joggal való visszaélés miatt egy július 14-én, Debrecenben tartott tüntetést követően. Az új KATA-törvény elleni demonstráció egy rendőrségen bejelentett, mindössze néhány perces Csapó utcai rendezvénnyel kezdődött, majd ennek lezárása után a résztvevők órákig tartó vonulásba kezdtek, amely során számos forgalmas kereszteződést foglaltak el a belvárosban.

A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságtól augusztus 3-án azt a tájékoztatást kaptuk, hogy összesen három személlyel szemben indítottak szabálysértési eljárást, mindegyik esetben gyülekezési joggal való visszaélés elkövetése miatt.

Spontán gyűlés esetén nincs szervezője vagy vezetője a tüntetésnek

Jakkel Barbara, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza a Debrecinernek elmondta, hármójuk közül ketten vették fel a kapcsolatot a debreceni képviseletükkel. Egyikük a rendőrségnél szabályszerűen bejelentett tüntetés bejelentője és egyik szervezője volt. Jakkel Barbara emlékeztetett, miután a gyülekezés szabályosan lefolyt, a hozzájuk forduló érintett közölte ezt a rendőrséggel, de a tömeg nem széledt szét.

Ilyenkor a gyülekezési törvény szerint a résztvevő alapesetben köteles elhagyni a helyszínt. Ugyanakkor a TASZ jogásza kifejtette, hogy a történteket spontán gyülekezésnek is tekinthetjük, de a gyülekezési törvény szerint csak abban az esetben, ha a gyűlésre közvetlen okot adó körülmény áll fenn. „Ilyenkor se szervezője, se vezetője nincs a tüntetésnek. A rendőrségnek ezért mindenképpen vizsgálnia kell, hogy spontán tüntetés volt-e az, ami a bejelentett gyűlés vége után kialakult.”

A rendőrség őket azonosította szervezőkként vagy vezetőként

Fentebb már írtuk, hogy mindkét tüntető ellen gyülekezési joggal való visszaélés miatt indítottak eljárást. Jakkel Barbara hangsúlyozza, hogy a szabálysértési törvény által szabályozott magatartások közül a jelen esetben csak olyanok jöhetnek szóba, amelyeket a gyűlés szervezőjeként vagy vezetőjeként lehet elkövetni. Ez tehát azt jelenti, hogy a rendőrség azért ezeket a személyeket vette elő a gyülekezési joggal való visszaélés miatt, mert őket tekintette a kialakult gyülekezés szervezőinek vagy vezetőjének.

A TASZ jogásza azt is megjegyezte, hogy azt a személyt kell egy gyűlés vezetőjének tekinteniük, aki a napirendet meghatározza, akinek a gyűlés menetére befolyása van, illetve aki harmadik személyekkel szemben a gyűlést képviseli. A rendőrségnek éppen ezért az eljárás során meg kell határoznia azt, hogy pontosan mi alapján tartja az érintetteket a rendezvény szervezőinek vagy vezetőjének.
Ugyanakkor a rendőrségnek együttműködési kötelezettsége is van az érintettek irányába, amely alapján a helyszínen fel kellett volna vennie a kapcsolatot azokkal, akiket vezetőként azonosított be és figyelmeztetni a gyülekezési törvény szerinti feladataira, felelősségére. A TASZ-hoz forduló tüntetők elmondása szerint a rendőrség ezt az együttműködési kötelezettségét elmulasztotta. A két tüntető közül az egyik jelezte a TASZ-nak, a magatartásával nem adott okot arra, hogy őt az újonnan kialakult gyülekezés vezetőjének tartsa a rendőrség, pusztán együtt vonult a tömeggel.

A túlságosan szűk értelmezés elrettenti az állampolgárokat a gyülekezési jog gyakorlásától

Jakkel Barbara aláhúzta, hogy a gyülekezési jog gyakorlása a véleménynyilvánítási szabadság része, egyik nagyon fontos alapvető jogunk. A TASZ álláspontja szerint ezért a jogszabályt minél kiterjesztőbben kell értelmezni annak érdekében, hogy ne lehetetlenüljön el a gyülekezési jog gyakorlása. „Amennyiben a rendőrség akár jogszerűként is értékelhető vagy jogszerű magatartásokat szankcionál és szabálysértési eljárásokat indít, annak az lehet a következménye, hogy az állampolgárok elrettennek ezen joguk gyakorlásától” – fogalmazott.

A bíróság egyfokú eljárásban dönt, ezután az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni

Az egyik TASZ-hoz fordult érintett már jelezte a szervezetnek, hogy amennyiben a rendőrség az eljárása során szabálysértést állapít meg, úgy a bírósághoz fordul majd jogorvoslatért.

Jakkel Barbara a Debrecinernek levezette azt is, pontosan hogyan néz ki egy ilyen eljárás menetrendje: a rendőrség a beidézett tüntetők meghallgatását követően határozatot fog hozni, amely ellen 8 napon belül nyújthatnak be kifogást (ezt a rendőrségnek kell címezniük, de ők a bírósághoz fogják átküldeni). A szabálysértési határozatot a bíróság végzéssel hatályban tartja, vagy megváltoztatja 30 napon belül. Ezzel szemben fellebbezésnek helye nincs, a végzéssel a döntés jogerőssé válik. A bíróság jogerős döntése ellen bizonyos esetekben az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Amennyiben az érintett nem ért egyet a jogerős döntéssel, igény szerint a TASZ segít a beadvány megfogalmazásában.