Elutasította a felperesek keresetét a CATL-akkumulátorgyár egységes környezethasználati engedélyének perében a Debreceni Törvényszék.
Fotó: Polgár Tóth Tamás
A bíróság az első-, a harmad- és a negyedrendű felperes magánszemélyeket 15-15 ezer forint, az alperesi érdekelt CATL-t pedig 75 ezer forint illeték megfizetésére kötelezte. A további feljegyzett 30 ezer forint peres eljárási illeték az állam terhén marad. A per folyamán szükségessé vált 1,45 millió forint szakértői díjat a kínai cégnek kell állnia. Az ennek biztosítására korábban letéti számlára helyezett 1 millió forintot visszafizetik a másod-, harmad- és negyedrendű felpereseknek. A peres felek az egyéb költségeiket maguk viselik. Az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye.
Az október 29-i ítélethirdetésen Szászi Ádám, a bírói tanács elnöke kifejtette, a gyár paraméterei alapjaiban változtak meg, mióta a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal kiadta az egységes környezethasználati engedélyről szóló alaphatározatot.
A bíró kifejtette, a negyedik engedélymódosítással jelentősen csökkent a vízfelhasználás, megjelent a szürkevízhasználat a határozatban, valamint változtak többek között a levegőbe bocsátott anyagok adatai is. Jelentős körülménynek nevezte, hogy a felperesek nem fellebbeztek ezzel a módosítással szemben, ezért ennek jogszerűségét a bíróság nem is vizsgálhatta.
„A gyár nem a 2023-ban született engedélyben meghatározott feltételek szerint kezdheti meg a működését, amely engedéllyel szemben a felperesek keresettel éltek, és amely határozat jogszerűségét a bíróságnak jelen perben értékelnie kellett, hanem az utolsó, negyedik módosítás alapján rendelkezik végleges egységes környezethasználati engedéllyel” – magyarázta Szászi Ádám.
Mint mondta, ezért a felperesek kereshetőségi joga „elenyészett”, a bíróság nem dönthetett a már nem létező engedély megsemmisítéséről.
A bírói tanács elnöke arról is beszélt, a bíróság megítélése szerint az akkugyár engedélyének módosításaival környezetbarátabbá vált az üzem működése, ezért a felperesek részben elérték a céljukat.
A bíróság vizsgálta az engedély kiadásához vezető hatósági eljárás jogszerűségét is, azonban eljárási jogszabálysértést nem állapított meg.
Szászi Ádám az ítélet indokolásának ismertetése után megjegyezte, a gyárnak nem a bíróság, hanem a kormányhivatal ad engedélyt, ha pedig szabálytalanságot észlel, akkor a kormányhivatal bármikor felülvizsgálhatja, módosíthatja, vagy visszavonhatja azt, a gyárat pedig szankcionálhatja.
Az ítélethirdetés után Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) elnöke válaszolt a Debreciner kérdéseire:
Több mint három és fél évet kellett várni az ítéletre
A debreceni CATL-akkumulátorgyár egységes környezethasználati engedélyével szemben még 2023 kora tavaszán kezdeményezett bírósági eljárást több magánszemély és a Védegylet civil szervezet. A debreceni és mikepércsi magánszemélyek által beadott kereseteket a Debreceni Törvényszék összevonta, a Védegyletét pedig elutasította. Később a Fővárosi Ítélőtábla döntése nyomán a civil szervezetet mégis becsatolták a folyamatban lévő perbe.
A felperesek az éveken át húzódó eljárásban amellett érveltek, hogy az engedélyt megadó kormányhivatal az akkugyár vízellátására vonatkozó információkat bemondásra fogadta el, a kínaiak pedig a törvényi előírással szemben nem az elérhető legjobb technológiát alkalmazzák a magzatkárosító hatású oldószer, az NMP kiszűrésére, aminek a következtében az anyag be fog jutni a debreceni szennyvízhálózatba.
Fotó: Bereczki Boldizsár
Az alperes Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a per folyamán folyamatosan azt hangoztatta, hogy a felpereseknek hiányzott a perindítási jogosultsága, ugyanis álláspontjuk szerint máig nem igazolták, hogy az akkugyár hatásterületén élnek.
Az alperesi érdekeltként az eljárásba becsatolt CATL pedig az utóbbi időszakban amellett foglalt állást, hogy a gyár engedélymódosításai miatt – ez a per folyamán összesen öt alkalommal történt meg – már semmi nem maradt érvényben a hatóság alaphatározatából, amit a felperesek támadtak.
Az engedélymódosítások miatt a bíróság többször is felfüggesztette az eljárást. 2024. március 21. és 2026. április 16. között több mint két évig egyáltalán nem tartottak tárgyalást az ügyben. A hosszú szünet után feltűnést keltett, de látványos fordulatot nem hozott, hogy a kormányhivatal védőjeként csatlakozott a perhez a Kósa Lajos ügyvédjeként ismert Mancsinszky László.
Az eljárás során a bíróság szakértőkkel vizsgáltatta meg, hogy valójában hová terjed ki az akkumulátorgyár hatásterülete. Ennek költségeit a felperes magánszemélyekkel fizettették meg, akik ezt csak közösségi gyűjtéssel tudták megtenni. A szakértők végül arra jutottak, hogy a hatásterület biztosan nagyobb az alperesek állításánál, de a kormányhivatali eljárás hiányosságai miatt a pontos határait az engedélyezési dokumentációból nem tudták megállapítani.
Az ügy visszásságait jól mutatja, hogy miközben a felperesek arra vártak, hogy a bíróság döntse el, meg kell-e semmisíteni a CATL egységes környezethasználati engedélyét, addig a gyár, amelynek az építéséhez szükség volt ennek az engedélynek a megszerzésére, mára teljesen felépült, a cellagyárban jelenleg a próbaüzem zajlik.
A több mint három és fél éven át tartó per fejleményeiről a Debreciner folyamatosan beszámolt, szeptember végén pedig a felperes magánszemélyeket képviselő Halász Árpád és Litresits András ügyvédekkel beszélgettünk az eljárás történetéről és a jövővel kapcsolatos várakozásaikról. Az erről készült felvétel megtekinthető újságunk videómegosztó csatornáján:
