Augusztus 27-én, vélhetően a Farmer-Expo délelőtti megnyitója miatt kivételesen délután tartotta a nyári szünet utáni első ülését Debrecen önkormányzatának közgyűlése. Az eseményről a testületi tagok közül egyedül Becsky István (Fidesz) hiányzott.

Rögtön az első napirendi pontban tárgyalták az ülés egyik legfontosabb témáját, az új lakáskoncepció és lakásrendelet elfogadását. A városvezetés javaslatairól előzetesen több debreceni közéleti szereplő álláspontját kikértük, közöltük Dombi Mihály, a Szikra Mozgalom és Pákh Károly, a DK debreceni elnökének írását, valamint az Összefogás a Cívisvárosért Egyesület elképzeléseit.

Papp László (Fidesz) polgármester a szóbeli kiegészítésében elmondta, igyekeztek reflektálni az elmúlt időszak gazdasági folyamataira. Mint mondta, az elmúlt években Debrecenben kiemelten jelentős ingatlanpiaci áremelkedés alakult ki, ezért mindenképpen szükséges volt, hogy új koncepciót tegyenek le az asztalra.

Emlékeztetett, 1991-ben a vidéki városok közül Debrecen önkormányzata rendelkezett az egyik legnagyobb lakásállománnyal, a 22 ezret is elérte, azonban az Antall-kormány lehetővé tette, hogy a bérlők vételi jogot gyakoroljanak. Ennek az lett a következménye, hogy 1998-ra csak 5400 bérlakás maradt. Elárulta, a jelenlegi állomány 2800 lakásból áll, ez pedig nem elegendő. A polgármester közölte, a jövőben a legnagyobb mértékben szociális bérlakások lesznek, kevesebb részben költségelvű és piaci lakások lesznek. Megszűnik a sokat kritizált licitrendszer, az új rendszer pedig elsősorban a szociális szempontokat fogja figyelembe venni.

Megjegyezte, 2017 óta nem változtak a bérleti díjak, ezért ebben is szükség van egy 15 százalékos korrekcióra, ekkora emelést tartalmaz a rendelet. Van olyan lakás, ahol törvényi előírás miatt ennél nagyobb mértékben emelnek, ezekben az esetekben négy éves türelmi időt alkalmaznak.

Papp elmondta, kezdeményezik, hogy az öregségi nyugdíjat elért bérlők kérvényezhessék a bérleti jog élethosszig tartó meghosszabbítását.

A politikus arra is kitért, hogy időközben lezárult a Főnix Lakásprogram első pályázati szakasza, amely során 220 lakásra jött be ajánlat. A következő lépésben a munkáltatók és bérlők pályáztatása történik meg. Hozzátette, az önkormányzat maga is fog új lakásokat építeni.

Papp elmondta, amennyiben a kormányzat és a parlament eltörli az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulást, Debrecen a következő 10 évben az iparűzési adó 5 százalékát bérlakás-fejlesztésre fordítaná – mint mondta, az még eldöntendő kérdés, hogy ezen felújítást vagy építést kell-e érteni. A polgármester által említett arány éves szinten 2 milliárd forintot jelentene.

Kollégiumokat szorgalmaz a Mi Hazánk

Badár Gyöngyi (Civil Fórum) kérdésére Szekeres Antal jegyző elmondta, a Cívis Ház Zrt. ad majd javaslatokat arra, hogy mely lakásokat tartja alkalmasnak szociális célú bérbeadásra. Papp László egy másik kérdésre válaszolva közölte, új időszámításba kezdenek, a Cívis Háznak ugyanis az évente befolyó 230-250 millió forint körüli bérleti díjat mostantól lakásfelújításra kell felhasználnia.

Orosz Ibolya Aurélia (Fidesz) a hozzászólásában arról beszélt, örömére szolgált a rendelet-módosítás, mivel régóta egyeztettek azzal kapcsolatban, hogyan lehetne az intézményekben, például a családok átmeneti otthonában élőknek segíteni. Mint mondta, eddig bizonytalan volt a lakhatásuk, de az új rendelet valódi, hosszú távú, biztonságos megoldást jelenthet a rászorulóknak.

Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester szerint az új lakásrendszernek három fő üzenete van: az igazságosság, a felelős gazdálkodás és a bővítés. Utóbbi kapcsán elmondta, ha a szolidaritási adót eltörli a kormány, óriási eredményeket tudnának elérni, Debrecen egy aktív lakáspolitikát tudna folytatni.

Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk) arról beszélt, elsősorban állami feladat a fiatalok lakhatásának segítése. Felvetette, tárgyalásokat kellene kezdeni az állammal kollégiumépítések céljából, erre akár területet is felajánlhatna az önkormányzat. Hozzátette, a Debrecenben megtelepülő cégeknek is hozzá kellene járulniuk az ingatlanállomány fejlesztéséhez. Azt is megjegyezte, az ingatlanértékesítéseknél szükség lenne arra, hogy a közgyűlési tagok részletesebb műszaki leírást kapjanak az eladni szándékozott ingatlanokról, mert az utóbbi időben az önkormányzatot sok kritika érte az értékesítések miatt.

Papp László a válaszában kijelentette, valóban gondoskodni kell Debrecenben a hallgatók lakhatásáról, a kollégiumépítés csillapítaná a lakásárakat is, ezért a legfontosabb az lenne, hogy az egyetemi kollégium-fejlesztések belátható időn belül elkezdődjenek. Közölte továbbá, az önkormányzat közreműködésével elindult a Debreceni Szakképzési Centrum három nagy intézményének a felújítási programja. Azt nem látja reálisnak, hogy a nagy cégek megjelenjenek az ingatlanpiacon. Közölte, a Főnix Lakásprogramban a munkáltató be tud csatlakozni a munkavállalók lakhatásának támogatásába, a piaci bérleti díj harmadát állják.

Bekavarhat a kormányzati program

Madarasi István (Összefogás a Cívisvárosért) arról beszélt, sajnálja, hogy a lakáskoncepció kidolgozásánál elmaradtak az előzetes egyeztetések. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a most elfogadandó koncepciót befolyásolhatja a kormány által indítandó Wekerle Lakásépítési Program. Szeretnék, ha az Összefogás javaslatait (például a Fecske Lakásprogramot) is beemelnék a dokumentumba akkor, amikor azt felül kell vizsgálni az országos program miatt. Megjegyezte, a városvezetés előterjesztésében szereplő 200 bérlakás holnap még nem lesz pályázható, ez egyelőre egy terv. Azt azonban leszögezte, látják a törekvést a korábbi rendszer igazságtalanságainak felszámolásában, ezért támogatni fogják a koncepciót.

Papp László azt reagálta, nyitottak az Összefogás által hozzájuk eljuttatott anyag figyelembe vételére a lakáskoncepció következő felülvizsgálatánál. Megjegyezte, az egyesület által szorgalmazott Fecske Lakásprogram megvalósítását is a szolidaritási adó eltörlése tenné lehetővé. Az első lakáshoz jutók támogatását sem tartja rossz ötletnek, amit szerinte preferált szakmák esetében – például a szociális szféra – lenne érdemes megvalósítani. Azonban szerinte ez sem fog menni a szolidaritási adó mellett. Megjegyezte, van egy olyan érzése, hogy a magyar gazdaság most „köhög”, nem pörög úgy, mint az elmúlt években. 

A főbérlők nem engedik bejelentkezni az albérlőiket

Puskás István kulturális alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, a közgyűlés elé tárt koncepcióban közel 70 családot érintenek a költségelvű lakások, ezeket pedig művészek használják. Ide tartoznak a műteremlakások és a Csokonai Színház színészlakásai. Utóbbiak esetében elmondta, ezek a lakások fontosak az ide érkező fiatal színészeknek. 

Katona Erzsébet (Fidesz) megosztotta a testülettel, hogy előfordult a képviselői munkája során, hogy egy ház leégése után kellett segíteni egy rászoruló családnak. Mint mondta, ha megszavazza a testület az előterjesztést, akkor az ilyen helyzetekben is könnyebb lesz segítséget nyújtani. A képviselő közölte továbbá, támogatni fogja az Összefogás egyik módosító indítványát, és másokat is ugyanerre buzdított (végül a Fideszből csak ő szavazta meg az érintett indítványt).

Az Összefogás azt javasolta, vegyék ki az előterjesztésből azt a kitételt, miszerint a kérelem benyújtását megelőzően legalább 5 évig debreceni lakóhellyel kell rendelkeznie annak aki gyorsított eljárásban szeretne bérlakást. Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért) kifejtette, ma sokkal többen laknak Debrecenben, mint ami a lakcímkártyák alapján látszik, mivel sok főbérlő nem engedi, hogy az albérlője bejelentkezzen a bérleménybe. Ezért a leendő bérlők közötti rangsorolásban alkalmazott pontozásnál csökkentenék ennek a tényezőnek a súlyát. Megjegyezte, a káros gyakorlattal szemben törvényi erővel kellene fellépni.

Papp László a válaszában ragaszkodott ahhoz, hogy a debreceni lakcímmel rendelkezőket kell előnyben részesíteni, másképp ugyanis szerinte sokan éppen a kedvezményes lakhatás miatt költöznének a városba.

Nem akar kollégiumokra költeni a Civil Fórum

Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum frakcióvezetője szerint a lakáskoncepció egy olyan komplex munka, amelyben a szociális szakemberek, a lakásgazdálkodással foglalkozó szakemberek és a jogászok „tűpontosan követték az elméletet”. Úgy fogalmazott, hogy nekik képviselőknek nem azzal kell vitatkozniuk, hogy mi van beleírva, vagy „hány százalék legyen”, hanem azt kell megfogalmazni, hogy látják a koncepció lényegét. Mint mondta, az önkormányzat felelőssége, hogy a pénzt azokra költsék, akik leginkább rá vannak szorulva. A frakcióvezető elmondta, a Civil Fórum szerint ebbe nem fér bele a kollégiumok fejlesztése. „Miért költenénk mi a debreceniek, adófizetők pénzét más városokból érkező, akármilyen személyekre?” – kérdezte.

A politikus később azt is kifejtette, hogy Debrecenben sokan élnek ingatlanok kiadásából, akik nem örülnek a kollégiumépítéseknek.

A DK-ban politizáló Pákh Károly, aki az Összefogás színeiben szerzett képviselői mandátumot, a vita végén amellett érvelt, hogy a nagy történelmi egyházaknak sokkal inkább ki kellene venniük a részüket a szociális problémák megoldásából, ehhez ugyanis a tőkéjük és az intézményrendszerük is megvan. Végül sok erőt kívánt a fideszes városvezetésnek a kormánnyal szembeni küzdelemben.

Habár a lakáskoncepió vitája két órán át tartott, láthatóan komoly nézetkülönbségek nem voltak a közgyűlés tagjai között, mivel az előterjesztést egyhangúlag fogadta el a testület.

A közgyűlésen további 13 előterjesztést tárgyaltak, amelyeknek a többségét kérdés és hozzászólás nélkül, egyhangúlag szavazták meg. Komolyabb viták egyik pont esetében sem alakultak ki, ezzeket az előterjesztéseket, valamint az ülés végi képviselői kérdéseket kevesebb mint egy óra alatt lezavarták.