Debrecen a legrosszabb levegőjű városok között szerepel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) emberi egészséggel és a környezettel foglalkozó európai témaközpontjának (ETC HE) július 1-én közzétett légszennyezettségi térképén.

A szervezet azt a 761 uniós várost vonta be a vizsgálatába, amelyek 50 ezernél több lakossal rendelkeznek, leszámítva Franciaország, Portugália és Spanyolország kontinenstől távol eső területeit. A rangsorolásnál a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű finom részecskéket (PM2,5), a nitrogén-dioxidot (NO₂) és az ózont (O₃) vették figyelembe, a sorrendet a levegőszennyezettség által jelentett halálozási kockázatnak megfelelően állították fel. Minél hátrébb helyezkedik el egy város, annál veszélyesebbnek számít a levegője.

Debrecen a vizsgált 761 városból mindössze a 664. helyet érte el, ami Magyarországon a legrosszabb eredménynek számít. Ami a további legproblémásabb magyar városokat illeti, Budapest a 650., Miskolc a 637., Nyíregyháza pedig a 625. helyen áll.

A szervezet adatai szerint Debrecenben a PM2,5 lakosságszámmal súlyozott koncentrációja köbméterenként 16,08 mikrogramm, a nitrogén-dioxidé 14,74 mikrogramm, az ózoné pedig 92,26 mikrogramm.

Az oldalon található grafikon szerint egyébként az NO₂ koncentrációja 2018 óta folyamatosan csökkenőben van, 2013 óta a legrosszabb számot 2016-ban produkálta a város. Fontos azonban megjegyezni, hogy a legfrissebb adat 2023-ra, a hosszú stagnálás után az utolsó évben növekedést mutató ózon esetében pedig 2024-re vonatkozik. Ilyen grafikon a 2,5 mikrométernél kisebb részecskékről nem érhető el.

A térképen egyébként látványosan kirajzolódik, hogy a levegő jellemzően Észak- és Nyugat-Európa nagyvárosaiban jó minőségű, minél délebbre és keletebbre tekintünk, egyre veszélyesebb az egészségre.

Bejuthatnak a véráramba

A Levegő Munkacsoport holnapján olvasható információk szerint a magyar városokban a részecskeszennyezés legfőbb forrásai a lakossági fűtés és a közlekedés.

Mint írják, a PM2,5 részecskék különösen azért veszélyesek, mert a tüdőből a véráramba is bejuthatnak, így a szervezet bármely pontján okozhatnak súlyos elváltozásokat. Az Európai Unióban ezekre a részecskékre az éves határérték köbméterenként 25 mikrogramm, de a WHO ennél szigorúbbat, 10 mikrogrammot javasol.