Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter augusztus 14-én jelentette be, hogy a kormány új előírásokat vezet be az akkumulátorgyárakra, amelyek értelmében a környezetvédelmi szabályok megsértésétől a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább 6 hónapig a beruházásra építési engedély nem adható ki a kiemelő rendelet szerint. Azt is közölte, első körben a debreceni CATL, a gödi Samsung SDI és az iváncsai SK On érintett a változtatásban, de vizsgálják a többi kiemelt ipari beruházást is. A miniszter közölte, vége annak, hogy a gyáraknak nem kell betartaniuk az előírásokat.

A tárcavezető elmondása szerint a kiemelő rendeletre akkor is szükségük van a cégeknek, ha a meglévő létesítményeiket szeretnék átalakítani vagy használatba venni a már elkészült épületeket.

Vitézy Dávid megjegyezte, a céljuk nem az üzemek ellehetetlenítése, hanem a környezetvédelmi szabályok betartatása.

Mi lesz a visszatartó erő, ha már megkapták az engedélyt?

A sajtótájékoztatón bejelentett szigorítások cikkünk írásakor, augusztus 17-én a Magyar Közlönyben még nem jelentek meg. Éltető Andrea közgazdász, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa a Debreciner érdeklődésére kifejtette, úgy tűnik, a Tisza az építési törvény módosítására készül. (Ezt időközben Vitézy is megerősítette a közösségi oldalán.) Az Orbán-kormány idején ugyanis ebbe tették bele a kiemelt beruházásokról szóló rendelkezést. Vélhetően ebbe írják tehát bele majd azt, hogy amennyiben egy gyár szennyezte a környezetet, akkor minimum 6 hónapig nem kap építési engedélyt.

A közgazdász kissé furcsának és bonyolultnak tartja a szabályozásnak ezt a módját. „Az lenne logikus, hogy ha bizonyított a szennyezés, akkor legyen magas büntetés, és mondjuk következő alkalommal a gyár működési (környezethasználati) engedélyének felfüggesztése” – magyarázta. Hozzátette, elképzelhető, hogy ilyen lépéseket majd az új akkuipari hatóság fog javasolni. Emlékeztetett, a kormány az akkuipar korábban ígért szigorú ellenőrzésével kapcsolatban jelenleg ott tart, hogy egy június 5-i kormányhatározat alapján létrehoztak egy munkacsoportot, és kidolgoznak egy akkumulátoripar-szabályozási koncepciót. „A határozat 3. pontja szerint a feladat célja a környezetvédelmi garanciák megerősítése, a társadalmi egyeztetés szélesítése és az európai uniós jogharmonizáció teljes körű érvényesülése” – sorolta.

Éltető Andrea úgy véli, a most bejelelentett rendelkezés valószínűleg a „garanciák megerősítése” kategóriába tartozik. „Csakhogy ez nem oldja meg a problémákat. Megneveztek most három gyárat (CATL, Samsung, SK) akik bővíteni szeretnének. De mi van azokkal, akik nem szeretnének bővíteni vagy majd csak jóval később? Nekik is kellene szankció, ha szennyeznek. Továbbá ha az említett három gyár megszerzi az építési engedélyeket, és utána szennyez, akkor mi lesz a visszatartó erő?” – kérdezte.

A kutató szerint ezért a bejelentett szigorítás egy kiegészítő rendelkezésként értelmezhető, semmiképpen nem megoldásként. Mint írta, a gödi Samsung SDI nyolc éve folyamatosan túllépi a zajhatárokat, és ez is környezetszennyezésnek számít.

Éltető megjegyezte, nagyon fontos lenne, és a jogszabályok is előírják – csak az Orbán-kormányt ez nem érdekelte – a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) elvégzése az egész akkumulátorszektorra. „Ebbe be kellene vonni a vízügyet, környezetvédelmet, meteorológiát. Kellene egy tételes, transzparens számítás arról, hogy mennyi vizet és energiát igényelnek a gyárak, és hogy lesz ez biztosítva. Be kellene kalkulálni a klímamodelleket, a most folyó VGT-t (vízgazdálkodási terv), a felszíni és felszín alatti vizek állapotát, apadását és mindennek alapján elgondolkodni, hogy mekkora méretű akkumulátorgyártás engedhető meg, és mennyire kell, hogy ez legyen a prioritás. (Nem a német autógyárak, hanem a magyar lakosság érdekei szempontjából)” – magyarázta. A közgazdász hozzátette, több adófizetői pénzt pedig nem szabadna az ázsiai gyáraknak adni.

Valóban korlátozhatja a bővítést a hat hónapos szabály

„Az akkumulátorgyárakra bejelentett szigorítás alapvetően támogatandó, bár jogi szempontból nem ez az ideális megoldás” – közölte a Debreciner megkeresésére Kiss Csaba, a környezetvédelmi joggal és környezeti menedzsmenttel foglalkozó EMLA Egyesület igazgatója, aki a CATL-akkumulátorgyár egységes környezethasználati engedélyének perében a Védegyletet képviseli.

Habár a Magyar Közlönyben egyelőre nem jelent meg a Vitézy által bejelentett szigorúbb szabályozás, a jogász szerint már most leszögezhető, hogy a környezetvédelmi szabályok megsértésével szemben az adekvát jogkövetkezmény nem (vagy nemcsak) a további bővítéstől való elzárás, hanem a meglévő működés felfüggesztése vagy korlátozása lenne. Mint mondta, jelenleg nem ismert a szabályozás szintje sem, de mivel ez egy alapvető jelentőségű közigazgatási jogi kérdést érintene, ezért törvényben kellene rendezni, ahogyan ma is a környezetvédelmi törvény írja elő, hogy például hatásvizsgálat-köteles tevékenységek esetében úgy adható létesítési engedély, ha a kérelmező rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel. „A tervezett szabályozás az érintett akkugyárak bővítését nagyban korlátozhatja, főleg ha benne marad a szövegben az, hogy legalább 6 hónapig nem adható ki építési engedély ezekre. Ez viszont már elég hosszú idő ahhoz, hogy az érintett gazdasági szereplők megfontolják, hogy esetleg ennek alkotmányossági felülvizsgálatát kérjék az Alkotmánybíróságtól” – hívta fel a figyelmet Kiss Csaba.

Már a korábbiakat is bűn volt megépíteni a civilek szerint

„A gyárak által alkalmazott technológia és a gyakorlati működés tapasztalatai szerint mindenfajta jogszabályi szigorítás azt vetíti előre, hogy ezek a gyárak folyamatos tiltás alatt lesznek, ami teljesen elfogadható a számunkra” – kommentálta a fejleményeket a Debrecinernek az akkuipari beruházásokkal és azok szabálysértéseivel szemben évek óta fellépő Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö). Hozzátették, pontos véleményt csak azután lehet megfogalmazni, ha már megjelent a jogszabály szövege a Magyar Közlönyben.

A civilek azonban hangsúlyozzák, a tervezett jogszabály korlátozó szabályainak érvényesüléséhez szükség lesz egy jól működő hatóságra is, amely folyamatos, valódi ellenőrzésekkel – tehát helyszíni szemlékkel és nem dokumentum-elemzéssel – szűri ki a jogellenes működést.

Megjegyezték, ha a közlekedési és beruházási miniszter által bejelentett tervezet arra utalna, hogy szabad utat engednek a gyárak bővítésének, amennyiben azok betartják a szabályokat, azzal nem értenek egyet. „Debrecen és környéke nem bírja el a gyárak további ütemekkel való bővítését, már csak azért sem, mert a mostani beruházásokat is bűn volt megépíteni” – fogalmaztak.

A Miakö arra is felhívta a figyelmet, őket és a többi hasonló szervezetet senki nem kereste meg a változtatással kapcsolatban, pedig írásban is jelezték a részvételi szándékukat az ágazati szabályozás előkészítését végző bizottságban az Akkumulátor-károsult Települések Szövetségén (Akárteis) keresztül. „Még válaszra sem méltattak bennünket” – közölték.

Mit akar a kormány a kínaiakkal?

Az ügy egyik fontos előzménye, hogy az elmúlt hónapokban komoly bizonytalanság alakult ki annak kapcsán, hogy az új kormány hogyan viszonyul a debreceni CATL-akkumulátorgyár bővítéséhez. Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára, aki egyben Debrecen egyik egyéniben megválasztott országgyűlési képviselője, május végén egy interjúban a Debreciner kérdésére válaszolva kifejtette, a kormány nem támogatja, hogy a kínaiak megvalósítsák a beruházásuk második és harmadik ütemét. A beszélgetés ezen része a következőképpen zajlott:

– A Tisza-kormány partner lesz-e abban, hogy a további két ütemet is fel tudja építeni Debrecenben a CATL?

– Van egy rövidebb és egy hosszabb válaszom. A rövidebb válaszom az, hogy nem. A hosszabb válaszom pedig az, hogy ha rajtam, rajtunk múlt volna, akkor egyetlen egy akksigyár se jött volna Debrecenbe, se katódgyár, se szeparátorfólia-gyár, meg egyetlen egy szennyező üzem sem. Ezeket megörököltük. (…) Nem szeretném, hogy itt akár a CATL-nek, vagy akármelyik másik üzemnek több üteme megvalósuljon.

Ezt követően azonban egy július 1-i sajtóeseményen a Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője a Debrecinernek úgy fogalmazott, ők nem kaptak olyan negatív jelzést, ami alátámasztaná Tárkányi állítását. Közölte továbbá, a következő ütemhez szükséges tervek már rendelkezésre állnak, ezért a lehető leghamarabb lépnének a második cellagyár engedélyeztetése ügyében.

Ahogy arról július 30-án beszámoltunk, a kormány hetek óta nem árulja el, pontosan mi az álláspontjuk a CATL bővítéséről. Pedig július 10-én a Gazdasági és Energetikai Minisztérium még arról biztosította a szerkesztőségünket, hogy már folyamatban van a nekünk küldendő válaszuk összeállítása – ezt az azóta eltelt öt hétben sem kaptuk meg.

Kinek kell lemondania?

A Vitézy Dávid augusztus 14-i, az akkugyárakkal kapcsolatos szigorításokról szóló bejelentését követő hétvégén éles vita bontakozott ki a Tisza és a Fidesz debreceni politikusai között. Tárkányi Zsolt a Facebook-oldalán augusztus 16-án azt írta, a Fidesz-kormány és a debreceni fideszes városvezetés Papp László polgármesterrel és Barcsa Lajos alpolgármesterrel az élen az akkugyárak idetelepítésével „történelmi és megbocsáthatatlan bűnt követettek el Debrecen ellen”. Mint írta, mire a Tisza-kormány hivatalba lépett, már többnyire eladták a telkeket a gyáraknak, de ahol ezt még meg tudták akadályozni, ott megtették. „A Tisza azt vállalta, hogy ezeket a gyárakat megrendszabályozza Európa legszigorúbb hatósági fellépésével és legszigorúbb szabályaival. Ez történik jelenleg” – közölte.

Barcsa Lajos gazdasági ügyekért felelős alpolgármester nem sokkal később a saját közösségi oldalán visszautasította, hogy történelmi és megbocsáthatatlan bűnt követtek volna el. Szerinte a gyárakkal szembeni szigorú hatósági fellépés már a Tisza-kormány előtt elkezdődött Debrecenben. Erre példaként felhozta a Semcorpnál, a CATL-nél és az EcoPronál még a kormányváltás előtt megindult kormányhivatali intézkedéseket. „Ugyanezt a következetességet várom el a Tisza-kormánytól is. Ha egy üzemben bizonyítottan súlyos környezetszennyezés történik, és fennállnak a jogszabályi feltételek, akkor most is alkalmazzák a szükséges szankciókat, akár a tevékenység felfüggesztését. A kormányváltással ugyanis a hatóságok irányításának felelőssége is átkerült az új kormányhoz. Most már ne visszafelé mutogassanak, hanem dolgozzanak, és következetesen kérjék számon ugyanazokat a szabályokat, amelyeket a korábbi hatóságok is számonkértek” – követelte.

„A miniszteri bejelentés a Tisza-kormány szemfényvesztő politikájának egyik legszebb példája” – ezt pedig már Papp László polgármester írta a Facebook-oldalán szintén augusztus 16-án. Szerinte ugyanis a bejelentett tiltásnak csak akkor van jelentősége, ha a beruházó a már meglévő engedélye mellé egy újabbat kérne. „Ez aztán a keménység!” – fogalmazott, majd odaszúrt Tárkányinak is, mondván, ha az akkugyárak Magyarországra telepítése történelmi bűnt, akkor minek mondjuk azt, hogy a Tisza-kormány által bejelentett első nagy külföldi beruházás szintén egy akkugyár, amelyet a Suzuki fog megvalósítani Esztergomban.

A polgármester azt is hozzátette, miközben Tárkányi szerinte hergeli a debrecenieket, addig a kormányának tagjai éppen Debrecenben tárgyalnak az akkuipar képviselőivel a kormány akkustratégiájáról.

A két politikusnak az államtitkár egy újabb bejegyzésben válaszolt. „Az arcátlanság magasiskolájaként olyan hatósági vizsgálati eredményekkel takaróznak, amelyeket kizárólag azért folytattak le, mert bátor akkugyári dolgozók kiállását követően én nyilvánosságra hoztam őket. Szívesen!” – írta, majd megkérdezte, vajon arról miért nem számolt be a polgármester, hogy pontosan milyen akkuipari stratégiai egyeztetések folynak az általa vezetett városban.

Erre Papp már hozzászólásban reagált, mondván, a kormány tevékenységéről a kormány tagjainak illik beszámolni. „Lehet, hogy ez egy maradi gondolat, de az is lehet, hogy ön nem érti mit jelent a kormány tagjának lenni. Ha nem érzi ott jól magát, a döntés az ön kezében van. Le is mondhat!” – javasolta.

Egy újabb kommentben aztán Tárkányi riposztolt, jelezve, hogy az Orbán-kormány idején a CATL és a kormány között megkötött szándéknyilatkozatot négy évig sem adta ki a kormány. „Ha nyilvánosságra hozzuk, szerintem utána önnek kell majd lemondáson gondolkodnia” – írta.

Továbbra is titkolják, milyen kötelezettségeket vállaltak

Van egy dokumentum, amelynek megismerésére szintén négy évet kellett várniuk a polgároknak. A Debreciner először 2022-ben, majd 2026-ban közérdekű adatigényléssel kérte ki a vagyonkezelőtől azt az ingatlan-értékesítésről szóló előszerződést, amelyet a CATL-lel kötöttek. Az önkormányzati cég aránytalan üzleti sérelemre hivatkozva mindkétszer megtagadta a kérésünket. Ezt követően a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, amely felszólította a vagyonkezelőt, hogy adják ki nekünk az iratot. Ezt végül július 19-én tették meg, de csak jelentős mennyiségű kitakarással.

Nem tudjuk, Tárkányi Zsolt pontosan milyen okok miatt írta, hogy ha nyilvánosságra hozzák a kormány és a CATL közötti szándéknyilatkozatot, akkor Pappnak le kell mondania, de ami az általunk kikért előszerződést illeti, itt a vagyonkezelő másfél egybefüggő oldalt olvashatatlanná tett például annál a résznél is, ahol az egyéb, a CATL-lel szembeni kötelezettségeit sorolja a dokumentum.

Az előszerződés a vagyonkezelő által titkosított részleteket leszámítva az Átlátszó Ki mit tud? nevű felületén olvasható, ezen keresztül kértük ki ugyanis az anyagot.