Tavaly április óta számos alkalommal foglalkoztunk annak a 2,64 hektáros debreceni területnek a sorsával, amelynek az árverezéséről úgy döntött az önkormányzat, hogy két hónappal korábban bérbe adták azt a Tiborcz István köréhez tartozó Balázs Attila cégének, a Bayer Construct Zrt.-nek, amely a szomszédban zajló lakásépítésről származó depóniát helyez el a területen. A Debrecen déli részén, a Mikepércsi úti Tesco mögött található földeket ráadásul a közgyűlési döntés után a kormányhivatal belterületbe vonta, az önkormányzat ezt követően mégsem változtatott az ingatlan kikiáltási árán.

Velünk párhuzamosan egy olvasónk is megpróbált információkhoz jutni az ingatlanüggyel kapcsolatban, ezért közérdekű adatigénylésben kérte ki az értékesítés előtt álló földek önkormányzat által megrendelt értékbecsléseit. Az önkormányzat azonban ezt megtagadta, a válaszukban arra hivatkoztak, hogy a szakvélemények döntés előkészítéséhez szükséges dokumentumok, ezért az Infotörvény alapján a keletkezésüktől számítva 10 évig nem nyilvánosak. Hozzátették, a dokumentumok teljes terjedelemben történő megismerhetővé tétele „az önkormányzat adott ügyben hozandó és későbbi döntéseire is negatív hatással lehetne”. A városháza hivatkozott továbbá a szerzői jogi védelemre is.

Mindennek azért is van különös súlya, mert a közgyűlési szavazásra bocsátott előterjesztés semmilyen részletet nem tartalmazott az értékbecsléseket illetően. Sem az nem derült ki belőle, hogy hány értékbecslést készíttetett az önkormányzat, sem az, hogy konkrétan mely szakértőktől származnak a dokumentumok, sem az, hogy az egyes szakértők külön-külön mennyire becsülték a földek értékét.

Mérlegelniük kellett volna a közérdeket

Olvasónk az adatkiadás megtagadása miatt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével előbb a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, majd miután ez nem állapította meg a jogsérelmet, és nem kötelezte az önkormányzatot az adatok kiadására, továbbra is a TASZ segítségével pert indított a Debreceni Járásbíróságon.

A május 12-én tartott tárgyaláson olvasónkat (vagyis a felperest) Bagdi Katalin ügyvéd, Debrecen önkormányzatának polgármesteri hivatalát (vagyis az alperest) pedig Fauszt Zoltán kamarai jogtanácsos, a város aljegyzője képviselte.

Bagdi Katalin amellett érvelt, hogy egy önkormányzati ingatlan értékbecslése nem lehet belső eljárásrendhez tartozó adat, ezért nem hivatkozhatnak arra, hogy döntéselőkészítő dokumentum. Ráadásul, mint mondta, a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint az árverés nyilvános eljárás, ezért sem lehet titkos az értékbecslés. Arra is kitért, hogy miközben az alperes arra hivatkozott, hogy az iratok további döntések alapjául szolgálnak, az értékesítésről már döntést hozott az önkormányzat.

A felperes ügyvédje azt is elmondta, az önkormányzatnak mérlegelnie kellett volna a közérdeket. Megjegyezte továbbá, az átláthatóság feltételei nem teljesülnének akkor, ha a nyilvánosság kizárólag az értékesítést követően ismerhetné meg az érintett ingatlan értékbecslését.

A döntés, ami az önkormányzat szerint nem is döntés

Fauszt Zoltán arról beszélt, hogy nem ők titkosították az értékbecsléseket, hanem az Infotörvény rendelkezik úgy, hogy a döntéselőkészítő iratok 10 évig nem nyilvánosak. (Ez valóban így van, de ahogy azt egy tavalyi cikkünkben is megírtuk, az Infotörvény arról is rendelkezik, hogy az adatok megismerését „az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével” az azokat kezelő szerv vezetője engedélyezheti.)

Az alperes egyik legfőbb érve lényegében az volt, hogy az önkormányzat közgyűlésein született döntések valójában nem számítanak végleges döntésnek. Az aljegyző hangsúlyozta, a szóban forgó ingatlant még nem értékesítették. (Azt már mi tesszük hozzá, hogy a szándék megvolt, hiszen többször is árverésre bocsátották a földeket.) Azzal érvelt, hiába hoztak már az értékesítésről közgyűlési határozatot, ezzel az ügy nem fejeződik be, mivel a végrehajtására felelős és határidő van kijelölve. „És hogyha egy ügy nem fejeződik be, álláspontunk szerint akkor még nem született benne végleges, lezáró döntés” – magyarázta. A városháza szerint ez majd csak akkor történik meg, ha benyújtják a földhivatalhoz az adásvételi szerződést. Mint mondta, ez alapján mondják, hogy az értékbecslések döntéselőkészítő iratok.

Fauszt azt is leszögezte, szerinte az ügyben kellő mértékben biztosított az átláthatóság, mivel nyilvános testületi ülésen, nyilvános előterjesztés alapján nyilvános döntés született arról, hogy egy nyilvános árverési eljárást folytassanak le. „Az én értelmezésem szerint az átláthatóság biztosítása nem egyenlő azzal, hogy minden egyes lépésünket valaki ellenőrizze” – hangsúlyozta.

„Nem vagyunk buták”

Földvári Zoltán bíró megkérdezte, felülvizsgálják-e majd a 2025-ben készített értékbecsléseket, tekintettel arra, hogy sok idő telt el azóta. Fauszt erre úgy felelt, nincs jogszabály arra, hogy a közgyűlési döntéstől számítva mennyi idő alatt kell értékesíteniük az ingatlant. Arra a bírói felvetésre, hogy akár tíz év múlva is értékesíthetnék-e az ingatlant a tavalyi értékbecslés alapján, az aljegyző így reagált: „Ha buták vagyunk, akkor igen. De nem vagyunk buták”.

Bagdi Katalin ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy az alperes nem konzekvens abban a tekintetben, hogy mit tekint döntésnek. A NAIH-nak például korábban azt nyilatkozta az önkormányzat, hogy a közgyűlés már döntést hozott az értékesítésről.

Olvasónk megkérdezte, mikor készültek a szakvélemények, azonban erre Fauszt nem tudott válaszolni. „Bíró úr, nagyon sok adatot megtanultam az ügyből, ezt nem” – ismerte el az aljegyző, hozzátéve, biztos, hogy nem másfél évvel ezelőtt készítették azokat.

Bagdi Katalin arra volt kíváncsi, mi alapján dönti el az önkormányzat, hogy egy új értékbecslést készíttet, vagy aktualizálja a korábbit. Fauszt azonban erre megint csak azzal felelt, a jogszabályok nem rendelkeznek arról, milyen időtartam alatt lehet felhasználni egy értékbecslést.

Arra a felperesi kérdésre, hogy milyen negatív hatással járna az önkormányzat szerint az értékbecslések kiadása, Fauszt Zoltán kifejtette, mivel évente százas nagyságrendben bonyolítanak le ingatlanügyleteket, ez a munkavégzésükre jelentene terhet. „Amennyiben kollégáimnak arra kellene felkészülnie, hogy minden egyes ingatlanértékesítés minden egyes folyamatát bárkivel, aki érdeklődik, ilyen mélységben kellene megosztani, az a munkavégzésüket jelentősen elnehezítené” – magyarázta.

A civil kontroll csökkentheti a visszaélések kockázatát

Szarka Melitta, a TASZ debreceni munkatársa a tárgyalás után a Debrecinernek kifejtette, igyekeznek támogatni a polgárokat abban, hogy részt vehessenek a közösségüket, környezetüket és mindennapi életüket befolyásoló döntésekben. Ehhez szerintük fontos, hogy a döntésekről naprakész információkat szerezzenek annak érdekében, hogy a helyi közügyekről véleményt alkothassanak. „A közérdekű adatok megismerése és terjesztése az Alaptörvényben rögzített jog. Ez az információszabadság, ami a demokrácia egyik alapja, hiszen lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok és állami szervek munkája, működése, gazdálkodása mindenki számára megismerhető legyen” – hangsúlyozta.

A TASZ álláspontja szerint olvasónk is ezzel a jogával élt, amikor szerette volna megismerni egy közvagyon részét képező debreceni ingatlan értékesítési folyamata során keletkezett ingatlanforgalmi szakértői véleményeket.

Szarka Melitta kifejtette, a TASZ-nál fontosnak tartják, hogy a polgárokat támogassák abban, hogy részt tudjanak venni a helyi közügyekben, ez a részvétel pedig nem korlátozódik pusztán a választásokra. „A lakosok a nyilvánosság erejével folyamatosan befolyásolhatják, ellenőrizhetik választott képviselőik munkáját, így azt is, hogy az állami és önkormányzati erőforrásokat átláthatóan és a közérdeknek megfelelően használják fel. Ha a polgárok és civil szervezetek ellenőrzik a közpénzek és közvagyon felhasználását, csökkenhet a visszaélések kockázata és erősödhet a közbizalom” – magyarázta.

Az adatigénylési perben várhatóan május 26-án hirdetnek ítéletet. Az ügy további fejleményeiről, így a bíróság döntéséről is beszámolunk majd olvasóinknak.