Antal Szabolcs hajdúsámsoni fideszes polgármesterhez hasonlóan Papp László (Fidesz) is egy olyan előterjesztést tár a közgyűlés elé január 29-én, amely a nem létező Tisza-adó ellen tiltakozik. A debreceni polgármester előterjesztése nem fogalmaz olyan szélsőségesen, mint a hajdúsámsoni, a Tisza-adó kifejezés például nem is szerepel benne.

Papp László dokumentumában az olvasható, hogy a Tisza Párt politikusai és szakértői – a jövőbeli elképzeléseikről nyilatkozva – a politikai közbeszéd részévé tették a hazai adórendszert, valamint a családi kedvezményekhez, juttatásokhoz kapcsolódó állami támogatási rendszer felülvizsgálatának témakörét is. Ezen elképzelések Papp szerint a társadalom minden tagját hátrányosan érintenék.

A polgármester szerint történelmi kötelességük a belpolitikában a „brüsszeli elvárásokat készséggel végrehajtó politikai erők” esetleges térnyerésének megakadályozása, hiszen azok a magyar adófizetőktől, családoktól, nyugdíjasoktól és vállalkozásoktól elvont pénzekkel támogathatják hatalomra kerülés esetén a „brüsszeli háborús terveket”.

Részletezi továbbá a fideszes városvezető, hogy az ellenzéki oldalhoz köthető személyektől napvilágot láttak az állami nyugdíjrendszer megszüntetésére, privatizálására, továbbá az ingyenes egyészségügyi ellátások kivezetésére irányuló elképzelések is. Ezek elutasításának deklarálását elvi jelentőségűnek nevezte. Fontosnak tartja emiatt, hogy a debreceni közgyűlés is „elutasítsa a magyar nemzet érdekeivel ellentétes törekvéseket, hiszen ezek veszélyeztetik közösségünk jólétét és további fejlődési lehetőségeinket”.

A felsoroltak miatt szeretné, ha a közgyűlés teljességgel elutasítaná a munkával szerzett jövedelem, ingatlan és ingóságok közterheinek növelését, a nyugdíj- és a társadalombiztosítás rendszerét érintő kedvezőtlen változtatásokat, a világviszonylatban is egyedülálló családtámogatási rendszerünk bármely eleme eltörlésének, illetve szociális- és jóléti ellátások megszüntetésének szándékát és a vállalkozások által fizetendő társasági adó mértéknek drasztikus megemelésére vonatkozó elképzeléseket.

Hajdúsámsonban az egyik városi testületben is képviselettel rendelkező ellenzéki egyesület januárban már az úgynevezett Tisza-adós előterjesztés visszavonására szólította fel a Antal Szabolcsot, hiszen ebben a hónapban a Fővárosi Törvényszék a megismételt elsőfokú eljárásban a Tisza Pártnak adott igazat az adócsomagot első körben elhíresztelő Indexszel szemben. A bíróság a portált ennek következtében egy olyan helyreigazítás közzétételére is kötelezte, melyben leírják, valótlanul állították, hogy a Tisza Párt brutális SZJA emelésre készül.

Tehát a debreceni városvezetés azután akar tiltakozni a vélt Tisza-adó ellen, hogy azt már bírósági szinten is hazugságnak minősítették.

Nem a megyében kezdték a tiltakozást a fideszes városatyák az Index-féle Tisza-csomag ellen, 2025 decemberében Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kaposvár polgármestere kérte azt levélben, hogy a megyei jogú városok határozat formájában utasítsák el a „Tisza programját”. Ettől a kéréstől 10 megyei jogú várost vezető ellenzéki polgármester közös nyilatkozatban határolódott el.

Nyilatkozatukban azt írják, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége pártpolitikán felül álló, a városaik érdekeit képviselő szakmai szervezet. Egy nem létező dokumentumcsomag elítélése helyett a polgármesterek inkább elkészítettek egy olyan anyagot, amely a következő kormány részére javaslatokat tesz az önkormányzatok feladataira és azok finanszírozására.

A megyei jogú városok vezetői közül Szegedről Botka László, Érdről Csőczik László, Szolnokról Győrfi Mihály, Nagykanizsáról Horváth Jácint, Hódmezővásárhelyről Márki-Zay Péter, Szombathelyről Nemény András, Pécsről Péterffy Attila, Győrből Pintér Bence, Dunaújvárosból Pintér Tamás, Tatabányáról pedig Szűcsné Posztovics Ilona álltak ki Szita Károly kezdeményezésével szemben. Papp László debreceni polgármester nem csatlakozott hozzájuk.

Papp előterjesztésének elfogadása „egyszerű többséget igényel”, s mivel a fideszeseknek kétharmados többsége van a debreceni közgyűlésben, ezért szinte bizonyos, hogy igent mondanak az amúgy tét nélküli, pusztán pártpolitikai deklarációra, ami tagadhatatlanul része az országgyűlési választási kampánynak Debrecenben.

Ez már büntetőjogi kérdés is

„Digitális harcosok klubjává” vált fideszes önkormányzatok címmel az Így Élünk online újságban megjelent cikkében Zeke László debreceni ügyvéd arról ír Papp László előterjesztése kapcsán: az  „ilyen vakmerő megfogalmazások felvetik annak lehetőségét is, hogy propaganda szerfeletti buzgalma közokirat-hamisításba torkollik. A kérdés attól izgalmas, mert nem tisztán politikai, erkölcsi, közigazgatási jogi, hanem ezeknél több: büntetőjogi kérdés is.” 

A közügyekben rendszeresen megszólaló és szerepet vállaló ügyvéd meglátása szerint „a ’TISZA-csomag’ létezése TÉNYKÉNT NEM állítható, hiszen annak létezése, tartalma nemcsak vitatott, de – egyelőre nem jogerős bírósági döntésekkel – igazoltan valótlannak tekintendő”.

Zeke László jogászi véleménye szerint méltatlan dolog, hogy az önkormányzatok – egyfajta digitális harcosok klubjaként – átveszik a propagandamédia szerepét. Mint írja: amíg egy „propagandaújság írogathat mindenféle bolondságot, addig egy önkormányzat közokiratokat hoz létre, amelyekben foglalt tényeket az ellenkező bizonyításig igaznak kell elfogadni. És ez már nem játék!”