Debrecenben folytatódott a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltsimogató turnéja július 24-én. A párt tagjai és passzivistái először hűsfestéssel készültek, a Dósa nádor tér szürke térköveire egy fehér, mész- és vízalapú festékkel kenték fel Magyarországot, amivel a klímaváltozás miatt egyre forrósodó belvárosi terekre hívták fel a figyelmet. Ezután a párt 2026-os országos listájának harmadik és negyedik jelöltjét, Sándor Balázst és Szin „Kampány” Richárdot kérdezhették a debreceniek.

Fekete helyett fehér térkő

Sándor Balázs a Debreciner kérdésére elmondta, a fehérre festési akciójukkal a belvárosok túlépítésére és a zöld felületek fokozatos eltűnésére szerették volna felhívni a figyelmet. A városok központjában egyre kevesebb az árnyék, így felforrósodnak a térkövek, ami miatt maga a közterület is túlmelegszik. Hozzátette, empirikus kutatások bizonyítják, ha fekete helyett fehérre festik a terek járófelületeit, az akár 3-5 Celsius-fokkal is képes csökkenteni az adott terület hőmérsékletét, ami szerinte egy klímakrízissel teli napon sokat számít a városokban.

Debrecenben azért a Dósa nádor teret választották, mert a sok a beton és a fekete-szürke térkő, zöld területből és árnyékból pedig viszonylag kevés van. Szerintük nem volt kérdés a helyválasztás.

Októberben mutatják be a jelölteket

Sándor Balázs szerint a Kutyapárt a parlamentbe való bejutást nem célként, hanem eszközként látja, amivel egy jobb és boldogabb Magyarországot teremthetnek. Úgy vélik, itthon megvannak a nagy jobboldali pártok, amelyeknek valós esélyük van kormányt alakítani, de kutyapártiak nem szeretnék, ha csak jobboldali pártok jutnának be az Országgyűlésbe, mert a valóságban csak egymást szidják, gyűlöletet keltenek, és nem foglalkoznak az emberek valós problémáival.

„A Kutyapárt viszont az emberekért dolgozik,, és tényleg minden aprósággal azon vagyunk, hogyan lehet jobbá és boldogabbá tenni a saját környezetünket, legyen szó akár egy buszmegálló felújításról, egy padfelújításról vagy éppen egy hűsfestésről” – egészítette ki a párt jelöltje.

Jövőre a 106-ból csupán 80-90 egyéni választókerületben terveznek jelöltet indítani, csak olyanokban, ahol helyi szinten is jelen van a Kutyapárt. A jelöltjeik többnyire már megvannak, köztük a Hajdú-Bihar megyeiek is, de a nevek nagy részét majd csak október közepén, a párt kampányindító rendezvényén árulják el, ahol egyúttal a részletes programjukat is bemutatják.

Az öt százalékot biztosra veszik

Szin Richárd úgy látja, van Magyarországon 300 ezer olyan ember, akit mozgósítani tudnak, bármilyen nagy és intenzív is lesz a választási kampány. Ez biztosítaná nekik a parlamentbe jutáshoz szükséges minimum öt százalékot, amire nem maximumként, hanem minimumként tekintenek. Sándor Balázs kiemelte, a kérdés az, hogy hat, hét, nyolc vagy kilenc százalékot szereznek végül.

Másnak kellemetlen, ők kiállnának érte

Szin szerint a Kutyapárt saját témákat vinne a parlamentbe, olyanokat, amelyekkel a Tisza Párt nem foglalkozik, a Fidesz pedig szélsőségesen áll hozzájuk.

„Lehet, hogy nem minden ügyet szeretne a Tisza maga alá beszervezni. Ahogy már elhangzott a Pride, az ukránkérdés és a drogkérdés. Ezeket még kisujjal sem szeretik megkapirgálni, megosztó témák, ugyanakkor valakinek ezekkel foglalkoznia kell” – véli Szin Richárd.

Ő személyesen a modernkori rabszolgaság ellen emelne szót az Országgyűlésben. Azt vallja, ez az ügy nemcsak az irodai munkások rabszolga minőségű életére van hatással, hanem a gyárakban elvárt szombati munkavégzésről és a prostitúcióról is szól. Utóbbi Kelet-Magyarországon sok nőt érint. A rabszolgaság problémája szerinte mára eljutott a csicskatartásig, ami a keleti megyékben annyira mindennapos, mint a napsütés, és az embereket fel sem háborítja igazán.

Kutyapárt fő témái közt az Ukrajna melletti kiállást és a Pride-ot nevezte meg. Úgy véli, az Európai Unióban példátlan a magyar kormány ukránellenessége, ami ellen a parlamentben felvennék a harcot. A Kutyapárt a Pride mellett is kiállt, saját bulikamiont is indított a meneten. Ezeket a kérdéseket, úgy gondolja, rajtuk kívül nem tenné napirendre senki, hiszen az ellenzéki pártok nagy része összeomlott, más pártok pedig nem vállalják fel ezeket.

Fontos még szerintük a drogkérdés, amiről jelenleg nincs megfelelő narratív közeg itthon.

„Megcsináltuk a 420 fesztivált április 20-án, megint eljött 300 ember, miközben tudjuk, hogy félmillió ember használ füvet rendszeresen Magyarországon, ezzel szemben 1,5-2 millió alkoholista van. Az alkohol szintén drog. Mindenféle egyéb, gyógyszertárakban beszerezhető tudatmódosító szereket pedig szintén nagy arányban használnak az emberek. A kristályról és a herbálról pedig még szót sem ejtettünk, melyek a zsákfalvak igazi kaszásai” – folytatta Szin Richárd.

A drogkérdést sokkal általánosabb problémának tartja, mint azt az emberek gondolják. Magyarországon, mint minden más országban, megvan a tudatmódosítás igénye, de hiányzik a szabályozás és az igények biztonságos kiszolgálása, a magyar társadalom pedig szeretné, ha ezek meglennének.

Nem értik miért erőltetik az akkugyárakat

Sándor Balázs azt mondta, Magyarországon népszerű hangoztatni, hogy víznagyhatalom vagyunk, de ez nem igaz. Az országon átfolyik a víz, és ezt nem segítik a hatalmas vízigényű gyárak, inkább a klímakrízist segítik elő a térségben.

Szin Richárd is értetlenül áll a gombamód szaporodó gyárak előtt, hiszen semmilyen nagyobb folyóvíz nincs a közelben, míg az akkumulátorüzemekhez olyan mennyiségű vízre van szükség, ami hasonlítható a lakossági felhasználáshoz, amihez már eleve csatornán érkezik a víz például Debrecenbe.

„Itt nincs helye akkumulátorgyártásnak. Úgy tűnik, mégis lesz. Ha ebbe az utcába benézünk, még visszafordulhatunk egy ponton, meglátjuk” – zárta gondolatait a Kutyapárt jelöltje.

A Magyar Kétfarkú Kutya Pártról szóló további anyagainkat itt olvashatják.