A Debreciner 2024 decemberében számolt be arról, hogy a város egyik kedvelt kirándulóhelye, a Vekeri-tó szinte teljesen kiszáradt, bizonyos partszakaszain bűzlő haltetemek várták az oda látogatókat. A Vekeri, a többi erdőspusztai tó és a Nagyerdő vízutánpótlását a Civaqua program folytatása oldhatná meg, viszont a beruházásnak ez a része még el sem kezdődött. A Civaqua 2 tavaly márciusban kiemelt fejlesztési pontként bekerült a KEHOP Plusz európai uniós fejlesztési alapba, de hogy ezek az EU-s pénzek mikor érkeznek, jelenleg még bizonytalan.
Civaqua 2: Mikor, milyen pénzből és mely területeken valósulhat meg a debreceni vízellátási program folytatása?
A Civaqua első ütemét 2023 novemberében adták át. A Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül a városba, azon belül is a Tócó-patakba vezető vízügyi beruházás bruttó 16 milliárd forintból, európai uniós támogatás felhasználásával valósult meg. A program folytatásához szükséges tervek már ekkor megvoltak. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója az átadással egybekötött sajtótájékoztatón azt mondta, a második, Nagyerdőig tartó ütem már engedélyezési tervekkel, a harmadik, a tavak feltöltésére szolgáló ütem pedig tanulmánytervvel rendelkezik.
A Nagyerdő és az erdőspusztai tavak vízellátásának javítását eleve a későbbi ütemekre ígérték. Papp László (Fidesz) polgármester és Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ex alelnöke korábban arról nyilatkoztak, hogy az öntözésre szánt vizet is a későbbi ütemekben fogják eljuttatni Debrecen környékére. Ahogy arról még 2022-ben beszámoltunk, a Civaqua második ütemének környezetvédelmi engedélyében az olvasható, hogy a teljes program megvalósulása után összesen évente 38,6 millió köbméter vizet fognak szállítani a Keleti-főcsatornából Debrecenbe, ennek a döntő részét kapja a mezőgazdaság, 33,8 millió köbmétert ugyanis öntözésre szánnak. A Nagyerdő vízpótlására évi 2 millió köbmétert, az erdőspusztai tavaknak pedig évi 1,7 millió köbmétert juttatnának. A Tócó-patak első ütemben megvalósított vízfrissítésére „csak” évi 1,1 millió köbmétert terveztek.
Papp László, Debrecen polgármestere 2024 márciusában a közösségi oldalán közzétett videóüzenetben jelentette be, a kormány döntést hozott arról, hogy kiemelt fejlesztési pontként bekerül a Civaqua-program folytatása a KEHOP Plusz európai uniós fejlesztési alapba. „Ez jelentős további vízellátást biztosít majd a debreceni Nagyerdőnek és az erdőspusztáknak, ezáltal pedig tudjuk biztosítani a Fancsikai- és a Vekeri-tavak folyamatos és megfelelő szintű vízellátását is” – magyarázta.
A Debrecen és környékének beruházásaival kapcsolatos kormánydöntéseket a Magyar Közlöny 2024. március 4-i száma tartalmazza. A 1041/2024. (III. 4.) számú kormányhatározat mellékletében prioritási sorrendben olvashatók a vízügyi tárgyú fejlesztések. A „Hajdúhátság Vízgazdálkodásának fejlesztése – CIVAQUA program” elnevezésű projektre 40,46 milliárd forintot különítenek el az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) számára a KEHOP Plusz éves fejlesztési keretéből.
A Civaqua 2 a város környezetvédelmi programcsomagjának, a Zöld Kódexnek is fontos részét képezi. Éppen ennek, és a szinte teljesen kiszáradt Vekeri-tó ügyének apropóján kérdeztük tavaly decemberben Balázs Ákost (Fidesz), Debrecen környezetvédelemért is felelős alpolgármesterét. A városi közgyűlésről sietősen távozó politikus rövid válaszában arra utalt, hogy a források egyelőre még nem állnak rendelkezésre a vízutánpótló program folytatásához. Az alpolgármester elmondta, azon dolgoznak együtt a kormányzattal, hogy minél hamarabb megvalósíthassák a Civaqua folytatását. Hozzátette, nagyon bíznaknak benne, hogy Brüsszel támogatja majd, hogy Magyarország megkaphassa az EU-s forrásokat, és ezáltal folytathassák a Civaquát.
A Civaqua 2 folytatásának időpontja jelen pillanatban valóban bizonytalan. A Kehop Plusz program forráskeretének 55 százalékát az Európai Bizottság kezdeményezésére ugyanis a jogállam sérülése miatt befagyasztották, és egyáltalán nem biztos, hogy Magyarország a következő néhány hónapban hozzájut ezekhez az uniós pénzekhez. A hosszabb nevén Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz ugyanis 85%-ban Európai Uniós pénzből valósul meg, a program egyik fő finanszírozója a Kohéziós Alap.
Ahhoz, hogy ténylegesen hozzájussunk a helyreállítási alap és a kohéziós alap pénzeihez, a kormánynak teljesítenie kell a Bizottság által előírt 27 elvárást vagy más néven „szupermérföldkövet”. Ezek az átlátható közbeszerzésektől, a főügyészségen keresztül a Bírói Tanácsig sok mindent érintenek. Amíg ezeket a kormány egytől egyig nem teljesíti megfelelően, addig a zárolt támogatások sem állhatnak teljesen a rendelkezésünkre.
Egy magyar forrásunk, aki az Európai Bizottságban dolgozik, a Debrecinernek elmondta, a tárgyalások Magyarország és az EU között jól indultak, de 2023 októberében megakadtak, és azóta nem sok előrelépés történt az ügyben. Szerinte az ország a nem megfelelő jogállamisági mechanizmusok miatt harapófogóban van, és a kormány jelenlegi hajlandóságát tekintve, nagyon nehéz lesz belőle kijönni.
Az Euronews 2024. december 16-án arról számolt be, hogy az Európai Bizottság aznapi közleménye szerint Magyarország továbbra sem teljesítette a vitatott források folyósításának feltételeit, ezért a tiltások hatályát fenntartják, amíg Budapest nem nyújt megfelelő garanciákat az Unió által megfogalmazott kétségekre. A Bizottság úgy találta, hogy a jogalkotási módosítások nem foglalkoznak megfelelően a közérdekű bizalmi testületek összeférhetetlenségével kapcsolatos aggodalmakkal. Ezért a testület arra a következtetésre jutott, hogy korábbi intézkedései fennmaradnak. Egyben felvázolta az adaptációkat, amelyekre szükség lenne a helyzet megfelelő orvoslásához.
A másik tanácsi intézkedés szerint a kohéziós alapok egy részének felfüggesztése is a helyén marad, mivel Magyarország nem értesített semmilyen jogorvoslatról a kapcsolódó kérdések kezelésére – szerepelt az Euronews cikkében.
Ezek a pénzek szépen lassan azonban el is veszhetnek, ha a mérföldkövek teljesítése nem gyorsul fel. Mivel a kormány nem teljesítette a követelményeket év végéig, ezért a jogállamiság megsértése miatt elveszítette jogosultságát 1,04 milliárd eurónyi uniós támogatásra.
A pénzeszközök felszabadításához Magyarországnak az év végéig kellett volna több reformot végrehajtania. Ezek közé tartozik az összeférhetetlenség megelőzésére és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó törvények módosítása. Ez azonban nem történt meg – írta meg a Euronews januárban.
A Bizottság szerint jelenleg összesen mintegy 19 milliárd eurónyi uniós forrás van zárolva Magyarország elől.
A Kehop plusz program a hivatalos leírás szerint az éghajlatváltozás hatásai miatt fellépő problémák – például az árvíz- és belvízproblémák, aszályok, erőforrásaink túlzott használata – kiküszöbölésére nyújt támogatást. A program egyik célja a nagyobb léptékű, a települések életét közvetlenül befolyásoló vízgazdálkodási beruházások megvalósítása, megalapozva ezzel a kék és zöld infrastruktúrák előkészítését és a vizek jó állapotának elérését is. Ezt látva nem véletlen tehát, hogy a Civaqua folytatása kiemelt fejlesztési pontként került be ebbe az alapba.
A program kezdésének dátuma még nincs kihirdetve. Azt figyelembe véve, hogy az első ütem munkálatai csaknem húsz hónapig tartottak, Papp László ígérete is egyre nehezebben teljesíthetőnek tűnik.
A város közgyűlése 2021 júniusában tárgyalta a Momentum előterjesztését, amely szerint a testület szándéknyilatkozatot fogadott volna el a Civaqua 2024. december 31-ig történő befejezésére. A javaslatot végül a Fidesz-frakció módosító indítványával fogadták el, amely alapján a program teljes végrehajtására 2027. december 31-ig „sor kerülhet”. Papp László ezért személyesen vállalta a felelősséget. „Ezért én a politikai felelősséget természetesen vállalom” – fogalmazott. Ez azt jelenti, hogy a program hátralévő részét szűk három év alatt kellene teljesíteni ahhoz, hogy a polgármesternek ne kelljen politikailag felelnie – már amennyiben tartja a szavát.
2024 tavaszán úgy tűnt, az erdőspusztai tavak megkapják a nekik járó figyelmet és anyagi támogatást. A kampányoló fideszes politikusok a Vekeri-tónál fákat ültettek, Papp László polgármester pedig Szilágyi Edina (Fidesz) képviselővel egy kutyapancsolót is átadott itt. A polgármester június 9. előtt szinte havonta posztolt valamit a Vekeriről, a tóban tavasszal bőven volt víz. A választások után viszont mintha feledésbe merült volna a téma, és ezek a kirándulóhelyek is romlásnak indultak.
Márpedig a Civaqua program második ütemére nagyobb szükség van, mint valaha. A forró és száraz nyarak egyre hosszabbak, ami a Debrecen környéki állóvizeket is megviseli. A tavak melletti kirándulás, kikapcsolódás tavak nélkül lehetetlen, főleg akkor, ha azok medrében elhullott halak ezrei oszladoznak. A Vekeri és a Fancsikai víztározók pusztulásáról tavaly decemberben készítettünk anyagot. Vizet ekkor szinte sehol sem találtunk, de egy februári olvasói levélből kiderül, a helyzet azóta is változatlan.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával, az EmpowerHun (101172580 — 2023CE16BAT234) projekt keretében készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
