Idén március végén végre elkezdődött a Civaqua-program első ütemének a megvalósítása. A munkálatok során többek között egy 13 kilométer hosszú, 1 méter átmérőjű csővezetéket fektetnek le a Balmazújváros határában található Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) szivattyútelep és Debrecen-Józsa között, amely segítségével a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül eljuttatják a Tócó-patakba. Az évtizedek óta halogatott beruházást 15,74 milliárd forintos európai uniós támogatásból valósítják meg, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) honlapján olvasható információk szerint a befejezés határideje 2023. november 30.

Ehhez képest Balázs Ákos (Fidesz), Debrecen környezetvédelemért is felelős alpolgármestere meglepő információról számolt be szeptember 22-én az önkormányzati tévében. „A beruházó tájékoztatása szerint akár év végére már megérkezhet a víz Debrecenbe” – újságolta a politikus, aki azt is elmondta, hogy a városvezetés ezen a héten tekinti meg a munkálatokat.

Szeptember 20-án a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) lehetőséget adott rá, hogy megnézzük a Debrecen-Józsától északra, a 35-ös főút bodaszőlői elágazásához közel zajló csatornaépítést. Habár azt tapasztaltuk, hogy a kivitelező Aqua-General Szennyvíztechnológia-Építő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. dolgozói jól haladnak a munkálatokkal, a helyszínen azt az információt kaptuk, hogy valamikor 2023 vége felé, tehát a befejezési határidő körül érhet a Tócóba a Tisza vize.

Teljesen új vezetéket fektethetnek le a második ütemhez

Balázs Ákos a műsorban arról is beszélt, hogy a Civaqua-program következő üteme „továbbviszi” a vizet a Vekeri-tó és a fancsikai tavak irányába. Habár az OVF augusztusban az anyagok döntéselőkészítő jellegére hivatkozva nem teljesítette a Civaqua-projekt második (és amennyiben van ilyen, a harmadik) ütemének terveire vonatkozó közérdekű adatkérésünket, jó okunk van feltételezni, hogy az alpolgármesternek ez a kijelentése is sántít. Információink szerint ugyanis nem az első ütemben lefektetett vezetéket fogják folytatni a második ütemben, hanem egy teljesen új vezetéket fektetnének le, amely szintén a balmazújvárosi HTVR szivattyútelepről kiindulva egy szakaszon párhuzamosan haladna a most épülő csatornával.

Ezt az értesülésünket támasztja alá a Civaqua második ütemét vázlatosan bemutató vízügyi honlap is. Az OVF és a Tivizig által közzétett térképen egyértelműen látszik, hogy a megépítendő, „H-IV” kóddal jelölt vezeték Balmazújváros mellől indul, majd Hajdúböszörmény és Józsa között, éppen Bodaszőlő alatt fut be Debrecen északi határába. A jelenleg épülő nyomóvezeték egyébként „H-II” kóddal rendelkezik, ahogy az a közbeszerzési dokumentációból is kiderül.

Debrecen vezetése ezzel szemben évek óta azt hangsúlyozza, hogy a Civaqua-program első üteme az első lépés a Nagyerdő és az erdőspusztai tavak megmentéséhez. Papp László (Fidesz) polgármester az önkormányzati hírportál tudósítása szerint még idén júliusban is arról beszélt, hogy az első ütemben megépülő csatornából ágazik majd le az a szakasz, amely a Nagyerdő vízháztartásának javítása mellett biztosítja a jóléti tavak vízutánpótlását. Ugyanezt mutatja be a városvezetés által gründolt Future of Debrecen egyesület 2021 júniusában megjelent videója is.

A víz nagy részét a termőföldek öntözésére szánják

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a napokban tette közzé a második ütem környezetvédelmi engedélyét. Ebben az olvasható, hogy a Civaqua-program teljes megvalósítása összesen évente 38,6 millió köbméter vizet fog szállítani a Keleti-főcsatornából, ennek a döntő részét az agrárium kapja, 33,8 millió köbmétert szánnak ugyanis öntözésre, míg a Nagyerdő vízpótlására évi 2 millió köbmétert, az erdőspusztai tavaknak 1,7 millió köbmétert, a Tócóba pedig 1,1 millió köbmétert juttatnának évente.

Ahogy arról már beszámoltunk, a kormány pénzhiány miatt több száz beruházás elhalasztásáról döntött, az elkaszált fejlesztések között 16 debreceni is van. A Lázár János által vezetett Építési és Beruházási Minisztérium egyik illetékese pedig a 444-nek azt nyilatkozta, hogy minden olyan projektet elhalasztanak, ahol még nem kezdődött el az építkezés. Könnyen elképzelhető tehát, hogy egy elhúzódó gazdasági válság esetén így jár a Civaqua második üteme is, amely jelenleg a tervezési fázisban van.