Mottó: Aki harcolni szeretne, az nyilván a legjobbhoz csatlakozik. Loretta Napoleoni

Mostanában annyiszor hallom ezt a szót, hogy „nyilván”! Nyilván így, nyilván úgy. Az „ööö” mellett olyan összekötő szöveg lett az élő nyelvben, olyan önigazolásszerű valami, ami logikai összefüggésekre akar rámutatni, de ha sokszor használják egy kommunikáció során, engem már zavar!

Ha olyan sok minden, amit mondunk „nyilvánvaló”, akkor minek mondjuk? Oly sokan használják ezt a szót a kommunikációjukban! Vagy ez a szó jelenti azt, hogy amiről beszélünk, abban mi szakemberek vagyunk, és „nyilván” az a hülye, aki nem érti az összefüggéseket, amiket éppen magyarázunk, amikor kérdésekre válaszolunk? Nyilván nem?

Először egy szélsőséges politikai nézeteket valló embernél figyeltem fel rá. Régebben országgyűlési képviselő is volt. Most szerintem egy kvázi „alvó ügynök”, nem nagyon találkozni vele a közéleti porondon. Ha azonban azt mondom, hogy a 64 vármegye ifjúsági mozgalom vezetőjéről van szó, akkor „nyilván” (a „bizonyára” helyett) közelebb visz az azonosításhoz az információ, de sokaknak utána kell nézni, hogy most ki is lehet az, akiről beszélek. Nem a szent Toroczkai, nem! A téma szempontjából azonban most csak annyira fontos a személye, hogy teljesen más szerepében az illetőnek nem egyszer kellett ezt az önigazoló „nyilván”-t kategorikusan visszautasítanom tőle. Amúgy havonta legalább egyszer feljelentéssel fenyegetett, aztán valahogy – kellő távolságtartással – de csak megbékéltünk a hatékonyság jegyében! „Nyilván” a közmunkások ügyében! Nem érthető? Nem baj! Nyilván kevés az információ! Olvasni kéne a Debrecinert..

Attól, hogy valaki azt mondja: nyilván, az az ő szemszögéből lehet egy beszéderősítő önkifejezés, de egyáltalán nem biztos, hogy amit összefüggéseiben mondani akar, az valóban az igazság, az egyetlen igaz út! Szófordulattá vált. Bár nem szerepel az első tíz modoros között. Mára úgy érzem, egy olyan retorikai eszköz, amelyik alkalmas arra, hogy a gyengébb képességű emberek könnyebben elhiggyék, hogy amiről a szónok beszél az egyértelmű és logikus. Nomármost! Hogy ne gondolják, hogy ezt az önigazoló, nyomokban egyértelműsítő, szófordulatszerű, okoskodónak tűnő nyelvi eszközt besorolom a radikális politikai retorikába és ezzel készen is vagyunk: leírom, hogy éppen akkor rázott ki a hideg is tőle, amikor egy jogvédő szervezet jogásza beszélt az eltitkolt, nem lejelentett kórházi fertőzésekről, amelyekbe sokan halnak bele Magyarországon. Bár a gondolatok, a következtetések, a kutatások a helyükön voltak, egy idő után én biztosan leállítottam volna a kamerát, lecseszem az embert és megkérdezem, hogy mindazt, amit tud, elő tudja-e adni az eredetihez képest 10 százaléknyi „nyilván”-nal, mert ha nem, akkor végeztünk is, hívok mást.

Hogy miért írok ilyen sejtelmesen egyetlen szóról? Na, jó nem írok. A két kiemelt személyem, Zagyva György Gyula és a TASZ nyilatkozó jogásza a kórházi fertőzésekről. Az egyik közmunkaprogram vezető volt Tiszavasváriban, amikor én közösségszervező. A másikról személyről semmit nem tudok, de végighallgattam. Fertőzésveszély a magyar kórházakban: a helyzet elkeserítő (Szeged Televízió, 2023. november 2.) Miért ez most a témám? Talán azért, mert ebben az országban oly sok dolog teljesen nyilvánvaló és valós következmények nélküli is egyben. Mutatom.

A Fidesszel nyilván elszaladt a ló. Várható volt, de nyilván nagyon sok a pénzéhes sunyi ember ebben az országban, akit az egyéni érdekek mozgatnak csak. Már 2008-ban látszott, hogy valamelyik párttal el fog szaladni a ló, és a saját kényére-kedvére alakítja a jogot. Sólyom László is tudott róla, de hallgatott! Orbán Viktorék az oligarcháikon keresztül nyilván töméntelen mennyiségű közpénzt égetnek el és nyilván nem közcélra. Magyarul: következmények nélkül lopnak! Így mára már nyilván uralják a magyar gazdaságot, annak szinte minden szegmensét. A Fidesz nyilván azért alakította úgy a választási törvényt, ahogy, mert kiszámoltatta, hogy így hárommillió biztos szavazó felér egy kétharmados győzelemmel, egy 8 milliós választói körben pláne, ha ehhez párosul 900 ezer külföldön élő kettős állampolgársággal bíró ember oly hálás szavazata is. Akár halottak is lehetnek, csak jöjjön a levélszavazat! Nyilván ilyen hülye ellenzéknek így is jó! Nyilván a sok hülye demokratának tűnő ellenzéki, akik közpénz nélkül nem tudnak annyi „választási barátot” szerezni, buktára van ítélve. Nem mindenkinek van annyi krumplija, Lölője, pénze, mint a hajdan csöves Fidesznek, akiket a Soros nevelt ki liberálisnak, de megbánhatta…

Orbán nyilván kedvezni akar a szélsőjobbnak, amikor felveszi az álkeresztény vagy a homofób sapkát. Nyilván, ha kell, csak a kettőskereszt az igazi! Nyilván, mert egyébként erkölcsi és morális szempontból nincs semmi más célja a mi igen ráncos homlokúvá vált Viktorunknak, a mi kis aranyos utcai harcos liberálisból illiberálissá lett Viktorunknak, csak uralni egy egész országot a nyilván nem legitim, politikai erőszak útján hozott tákolmányán keresztül.

Nyilván a jogi tákolmány (az alaptörvény) eredményezte azt is, hogy a társadalombiztosítás egy kiüresedett értelmű adóvá silányult, a nyugdíj pedig csak egy adható valami. Amit ha nem ad a bűnöző banda, vagy kevesebbet ad, nincs jogi következménye. Nyilván ezt sokan nem tudják. Mint, ahogy nyilván sok idő eltelt a 13 év alatt, és nyilván vannak nyertesei is egy olyan durva országrombolásnak, mint amit a Fidesz csinált. Hogy az egykori pártállamból olyan állammá lettünk, amit egy aljas állampárt irányít, az nyilvánvaló! Hogy ehhez nyilván kellettek igen nagyon aljas magyar emberek, az biztos. Nyilván nem voltak azonban hülyék! Nyilván patikamérlegen számolták ki, hogy a társadalmi rétegeket hogyan lehet egymással szembe fordítani. Nyilván ismerték az előítéletek analitikáját. Nyilván tudták Brecht-től, hogy az ember olyan, hogy „előbb a has, aztán a morál”, és persze nyilván nem érdekelte őket Madách, aki meg is mutatta az eszkimó-színben, hogy hová vezet az éhség, az „előbb a has, aztán a morál”. Persze, nyilván egy harácsoló tolvaj banda és követői lenézik a bölcsészeket, akik a kultúra ismerői. Nyilván hamburgerszakká degradálják a tudást, és ősellenségük a szabadságot hirdető hét szabad művészet! Nyilván kibővítik a halál különböző nemeit, mert nyilván nem mindig a lámpavas vagy a börtön a célravezető. Nyilván nem kell jó közegészségügy. Minek? Nyilván bőven elég, ha a társadalom egyharmada csak 55 éves koráig él és a szar élet után is durván fizeti az adókat, amikből ők nem kapnak vissza semmit! Így nyilván kevesebb nyugdíjas lesz, mert azokból is minek annyi?! Jaj, az a kis szepszis a kórházakban, és mi van akkor? Nyilván az elit magánkórházakban kezelteti magát! Nyilván hulljon a férgese!

Nyilván nem lehet más az ezernyi bűnt elkövető és megzsarolt Fidesz nemzeti nacionalista nemzetstratégiája, hogy amíg tutujgatja Budaházyt és Toroczkait (akár egymás ellen is versenyeztetve őket) a nagy fehér eszmeiséggel, Trianonnal, meg hogy a románok is milyenek, a hajuk is milyen, amíg tömi a nagy egyházakat pénzzel és bőszül hirdeti a kereszténységet, amíg juj de nagyon küzd álszent módon (de amúgy valahol helyesen) az illegális bevándorlók ellen, addig nyilván nyíltan, mindenki szeme láttára eladja az országot a kommunista Kínának, ahol nem hiszem, hogy államvallás lenne a Jézus Krisztus eljövetelében való hit.

Nyilván unalmas vagyok már ezzel a sok nyilvánnal! Azonban nyilván nem csak bennem van a hiba! Be is fejezem. Kellemes hétvégét, aki lottózik, annak pedig sok szerencsét kívánok!

Ez a jegyzet – mint ahogy az itt megjelenő összes publicisztikai írás – a szerző véleményét tükrözi.