Ez a kampány az akkumulátorgyárakról fog szólni – írta meg a Debreciner még június elején. A nyári körkérdésünkre adott ellenzéki válaszokból ugyanis kiderült, az ellenzéki pártok többsége ezeket a beruházásokat, valamint az ellenük való küzdelmet igyekszik majd tematizálni a 2024-es önkormányzati választások előtt. Mint ismert, Debrecenben építi fel Európa egyik legnagyobb ilyen üzemét a kínai CATL, valamint itt épít akkugyárat a szintén kínai Eve is – nem beszélve az ezekhez kapcsolódó egyéb létesítményekről, amelyek között szintén vannak olyan veszélyes üzemek, amelyekkel szemben az elmúlt egy évben komoly lakossági tiltakozás alakult ki.

Az önkormányzati – és európai parlamenti – választásokat 2024. június 9-én tartják Magyarországon. Debrecen élén már 1998 óta változatlan a politikai vezetés, és habár egyes – semmilyen megbízható adattal alá nem támasztott – sajtóértesülések és szóbeszédek szerint az akkumulátorgyár-beruházások csökkentették a Fidesz támogatottságát, az előzmények ismeretében mindenképpen hatalmas meglepetés lenne, ha a városban az ellenzék képes lenne akár az újabb kétharmados többség megakadályozására.

Felkészülni, vigyázz…! Olvasd a Debreciner VÁLASZTÁS 2024 rovatát!

Kíváncsiak voltunk arra, hogy az ellenzék számára erősen nehezített terepnek számító megyei jogú városban alig hét hónappal a voksolás előtt körvonalazódik-e már, hogy kikre és milyen formában szavazhatnak a város polgárai. Megkérdeztük ezért a Debrecenben már 25 éve folyamatosan regnáló Fideszt és a velük 2010 óta papíron koalíciós partnerként a közgyűlésben lévő, de látható önálló tevékenységet nem végző KDNP-t, valamint a városban bármiféle aktivitást mutató ellenzéki szervezeteket: várhatóan ki lesz a polgármesterjelöltjük, illetve önállóan vagy valamilyen együttműködés keretében futnak-e neki a választásnak.

A Fidesz mellett a Civil Fórum is stabil szereplő az önkormányzatban

Megkeresésünkre a Fidesz, a KDNP és a Civil Fórum nevű egyesület nem válaszolt. A várost jelenleg irányító pártok közös indulása borítékolható, polgármesterjelöltet ugyanakkor még nem neveztek meg. Debrecenben évek óta keringenek szóbeszédek azzal kapcsolatban, hogy Széles Diána szociális ügyekért felelős alpolgármesterre valamilyen komolyabb feladatot bízna a Fidesz, az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy akár a 2019-ben 61,77 százalékkal megválasztott Papp Lászlót is válthatja a polgármesteri székben. Mindenesetre a párt eddig semmilyen jelét nem adta annak, hogy ne a jelenlegi városvezetőt preferálná, ezt látszik alátámasztani az is, hogy a kormányközeli Századvég októberben egy kutatást közölt, amely szerint a debreceniek 60 százaléka támogatja, hogy Papp a hivatalában maradjon.

A Civil Fórum ugyancsak semmit sem jelentett még be az indulásával kapcsolatban. A szervezet már 2002 óta rendelkezik képviselettel a város közgyűlésében – 2007-ig Független Fórum néven –, a Gondola Zsolt Zoárd által vezetett egyesület eddig minden alkalommal önállóan indult a választásokon. Információink szerint idén ők is hónapokon keresztül részt vettek az ellenzéki pártok tárgyalásain, azonban a nyilvánosság felé egyelőre nem jelezték, hogy együttműködésben gondolkodnának. A Civil Fórum legutóbb Rigó Istvánt állította ki polgármesterjelöltként, ő 4,62 százalékot szerzett, jóval kevesebben voksoltak rá, mint az egyesület egyéni választókerületi jelöltjeire összesen.

Egy polgármesterjelölt már van, de itt is sok még a kérdőjel

A 2024-es választásokra Debrecenben eddig mindössze egyetlen polgármesterjelöltet jelentettek be. Az LMP, a Momentum, az MSZP és a Nép Pártján közösen támogatja Mándi Lászlót, a Momentum helyi önkormányzati képviselőjét. Mándi szeptember 22-én, az említett pártok sajtótájékoztatóján arról beszélt, heteken belül elkezdik a közös egyéni választókerületi képviselőjelöltjeik bemutatását. Megkérdeztük ezért Mánditól, mikor várhatóak az első bemutatások, esetleg meg tud-e már nevezni valakit, illetve bővült-e azóta az együttműködés valamilyen szervezettel, folytatnak-e még tárgyalásokat, továbbá helytálló-e az értesülésünk, amely szerint egy civil szervezet színeiben fognak elindulni a választáson.

A politikus az érdeklődésünkre válaszoló rövid levelében közölte, november 15-én lesz egy gyűlésük, amelyen több kérdésünket is megválaszolják. „Mivel ezek egy részének érdemi részét képezik a kérdésekre adott válaszok, így sajnos jelenleg nem áll módomban ezeket bővebben kifejteni, megválaszolni” – írta. Azt ígérte ugyanakkor, ha nem kapunk minden kérdésünkre választ, akkor a gyűlés végén áll a rendelkezésünkre.

Akár márciusig is húzódhat az ellenzéki megállapodás a DK nyilatkozata alapján

A legtöbb országos közvéleménykutatás szerinti legnagyobb ellenzéki párt, a DK részéről a szervezet debreceni választókerületi elnöke, Pákh Károly válaszolt az érdeklődésünkre. A politikus kifejtette, a lehető legszélesebb körű összefogásban indulnának 2024-ben, de a kérdésünkre hozzátette, a Mi Hazánk Mozgalmat ebbe nem értik bele. Mint mondta, folyamatosan egyeztetnek pártokkal és civilekkel is. Azt nem tudta megmondani, lesz-e közös polgármesterjelöltje az ellenzéknek, de szerinte január és március között fog kiderülni, hogy ők kit indítanak vagy támogatnak.

Önállóan indulna a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutya Párt is

A közvélemény-kutatások alapján az ellenzék egyik meghatározó ereje lehet Debrecenben a Mi Hazánk Mozgalom is. A párt már júniusban közölte, hogy önállóan indulnak a városban. A mostani érdeklődésünkre azt válaszolták, hogy még nem hoztak végleges döntést azzal kapcsolatban, kit indítanak polgármesterjelöltként. Salánkiné Kuti Zsuzsanna választókerületi elnök azonban megígérte, az erről szóló sajtótájékoztatóra a Denrecinert is meghívják.

Debrecenben az ország más megyei jogú városaihoz képest kevés aktivitást mutat a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP), pedig szavazóik minden bizonnyal itt is vannak (a 21 Kutatóközpont vizsgálata szerint a teljes szavazókorú népességen belül 8 százaléknyian), amennyiben tehát most először elindulnak a helyi önkormányzati választáson, komolyan beleszólhatnak az eredmények alakulásába. Terdik Roland, a párt kommunikációs vezetője a Debreciner érdeklődésére kifejtette, tervezik az indulásukat, ezzel kapcsolatos részleteket még nem tud elárulni, de azt biztosan kijelentette, hogy önállóan fogják megmérettetni magukat. Polgármesterjelöltről még nem döntöttek, közölte ugyanakkor, hogy kompenzációs listáról mindenképpen képviselőt juttatnának a debreceni közgyűlésbe. A kérdésünkre, hogy az indulás formájával, a jelöltekkel kapcsolatos konkrét döntéseiket mikor hozzák meg, Terdik azt felelte, ennek az időpontja egyelőre bizonytalan.

Az elmúlt években megtépázott és újonnan megjelent szervezetek is ringbe szállnának

Ezzel szemben a Jobbik-Konzervatívok ciklusokon keresztül meghatározó szerepet töltött be a debreceni politikai színtéren, azonban a 2018-as országgyűlési választások óta folyamatos szervezeti leépülésben vannak. 2019-ben ugyan képesek voltak egy képviselőt bejuttatni a városi közgyűlésbe Kőszeghy Csanád Ábel személyében, de ő alig néhány hónappal később kilépett a pártból, és már függetlenként politizál. Lukács László György, a párt országgyűlési frakcióvezetője egy szeptemberi sajtótájékoztatón a Debrecinert még arról tájékoztatta, hogy 2024-ben egyáltalán nem állítanak jelölteket Debrecenben, hanem civileket támogatnának. Keresztesy Gergő, a szervezet Hajdú-Bihar megyei önkormányzati képviselője a Debrecinert most arról tájékoztatta, még folyamatban van az egyéni jelöltek és a polgármesterjelölt keresése, valamint a civilekkel és pártokkal való egyeztetéseik is. Mint írta, amint odaér a folyamat, tájékoztatást adnak a jelöltek személyéről.

Dede Tamás, a Párbeszéd Hajdú-Bihar megyei elnöke a Debreciner megkeresésére annyit közölt, folynak az ellenzéki tárgyalások, teljes együttműködést szeretnének – leszámítva azokat a pártokat, amelyek ellenzékinek mondják magukat, de az ő megítélésük szerint nem azok. „Ez az egyetlen esély, hogy jól szerepeljünk, akár győzzünk Debrecenben” – fogalmazott.

A Szolidaritás 2019-ben a DK-val, az MSZP-vel és a Párbeszéddel közösen indult az önkormányzati választáson Debrecenben. Káposznyák István, az egyesület elnökségi tagja idén tavasszal úgy szerzett képviselői mandátumot a városi közgyűlésben, hogy a DK-s Gulácsi Anna Ilona januári halálát követően a szervezet jogi akadályokra hivatkozva (a bíróság nem jegyezte be kellő időben egy tisztújításuk eredményét, ezért nem volt aláírásra jogosult személy az egyesületben), egy korábbi ellenzéki megállapodás ellenére nem támogatta a DK által preferált új aspiránst, így Káposznyák a 2019-es kompenzációs listán soron következő jelöltként felvehette a megüresedett mandátumot.

Felkészülni, vigyázz…! Olvasd a Debreciner VÁLASZTÁS 2024 rovatát!

A Debreciner érdeklődésére júniusban Káposznyák István elmondta, saját polgármesterjelöltet állítanának, valamint minden egyéni választókerületben indulni terveznek, pártok helyett pedig más civil szervezetekkel működnének együtt. A most feltett kérdéseinkre nem árult el további konkrétumokat, mondván, még folyamatban vannak a tárgyalások. Azt írta, bízik benne, hogy március 15-ig minden kérdést meg tud válaszolni. Az ellenzéki pártok közül egyébként a Szolidaritás az egyetlen, amely támogatja a debreceni akkumulátorgyár-beruházásokat.

A Szikra Mozgalom az elmúlt fél évben kezdett flashmobokat és beszélgetéseket rendezni, sajtótájékoztatókat tartani Debrecenben. Dombi Mihály, a szervezet helyi tagja a Debreciner érdeklődésére kifejtette, választási szövetségben gondolkoznak 2024-et illetően. A partnereik kiválasztása terén figyelembe vesznek ideológiai megfontolásokat, a tagság preferenciáit, valamint az adott szervezet helyi ügyekben mutatott aktivitását. A folyamatban lévő tárgyalásokra hivatkozva további részleteket nem árult el.

Dombi közölte, nem terveznek önállóan polgármesterjelöltet indítani, mivel több ellenzéki jelölt esetében nagy esélyét látják a Fidesz győzelmének. Emlékeztetett, Debrecenben eddig egyedül Mándi László jelentkezett be polgármesterjelöltként. „Az általa deklarált programpontok jelentős átfedést mutatnak a Szikra Mozgalom prioritásaival (bérlakások kínálatának bővítése, környezetvédelem, közlekedésfejlesztés és akkumulátoripari visszarendeződés), ezért tudjuk támogatni az indulását” – fogalmazott.

Megosztottak az akkugyárellenesek

Habár a fentiek alapján is látszik, hogy sok még a kérdőjel, egy dolog már most kijelenthető: nem lesz teljes ellenzéki összefogás Debrecenben, az oppozíciónak ezért már az is komoly kihívást jelenthet, hogy egyáltalán megszorongassák a Fideszt és labdába rúgjanak 1-2 egyéni választókerületben.

Nagy kérdés, hogy a választók szempontjai közül mennyire lesz meghatározó tényező az akkumulátorgyár-ellenesség, illetve mely pártban vagy szövetségben látják azt, hogy valóban képes fellépni a beruházások ellenében. Ne feledjük, ezt a tengelyt nézve az akkugyárpárti tábort szinte kizárólag a Fidesz-KDNP képviseli, miközben az eddigi kommunikációjuk alapján a veszélyes üzemek elleni szavazatokra hajtana a DK, a Momentum-MSZP-LMP-Nép Pártján összefogás, a Civil Fórum, a Mi Hazánk Mozgalom és az MKKP is.