A kommunista diktátor, Sztálin hatméteres szobrát 2010-ben tüntették el szülővárosa, Gori főteréről, ennek azonban nem mindenki örült.

A filmről készült egyik írás Vlagyimir Putyin idézetével hozza a jelenbe a filmet, mely szerint: „a Szovjetunó felbomlása a huszadik század legnagyobb bűne”. Ezzel meglátással Gori lakosai közül is számosan egyetértenek.
A városban élő sztálinisták megdöbbenek, mikor eltávolítják hősük szobrát a főtérről, és azért küzdenek, hogy a szobrot visszaadják nekik. A sztálinizmust még mindig őrzik lelkükben, emlékeikben, elmerülnek a nosztalgiában.

A Cineuropa leírása szerint „egyáltalán nem meglepő, hogy a főszereplők többsége meglehetősen idős”, hiszen a jelenlegi társadalom nem törődik velük, figyelmen kívül hagyja őket. Ez alapján talán jobban megérthetjük miért vágynak újra Sztálin diktatúrájára, a Szovjetunióra, a korra, amikor még fiatalok voltak és fontosnak érezhették magukat.
Bár a film főszereplői dicsérik Sztálint, a film egyáltalán nem sarkallja arra nézőjét, hogy bármi módon ítéletet mondjon a politikai szimpátiájuk miatt. Sokkal inkább empátiát tud kiváltani, hogy ezek az emberek nem (csak) Sztálin elvesztését fájlalják, hanem a saját jelentőségük eltűnését is: azt a kort, amikor még valakinek érezhették magukat, volt feladatuk, voltak céljaik – mindezekből mára semmi sem maradt. Ezért identitásválságba kerülnek, hiszen a jelenlegi társadalomban nem találják a helyüket, a saját értékeiket. Ennél a kiszolgáltatottságnál pedig megnyugtatóbb az, hogy van egy olyan múltba révedő csoport – akár sztálinista –, amihez tartozhatnak, amit a sajátjuknak éreznek.

Nikoloz Bezhanishvili filmje 2022-ben megkapta az Astra Filmfesztiválon a közép- és kelet-európai filmek kategóriájában a fődíjat.

Az Északkeleti szél (The Northeast Winds) című dokumentumfilmet október 31-én, kedden láthatjuk 17 óra 30 perctől a Baross Gábor utca 16. szám alatt az Alternatív Közösségek Egyesülete és a KineDok Magyarország szervezésében.

NASS – a Debreciner ajánlórovata.