Az Országgyűlésben beszélt erről a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki azt is megjegyezte, a papírgyártáshoz is több energia kell, mint az akkumulátorgyártáshoz.
A Párbeszéd kezdeményezésére az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján, február 27-én a parlament tárgyalta a kormány akkumulátor-nagyhatalmi terveit, amelynek része a Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkugyár létesítése is.
A Propeller beszámolója szerint a vitán Gurmai Zita, az MSZP országgyűlési frakcióvezető-helyettese arról beszélt, a debreceni CATL-gyár építésével és a már meglévő tatabányai és komáromi üzem bővítésével a kormány feszegeti az ország lehetőségeit.
Kósa fotója a közösségi hálón: „Az akkumulátor vitanapon ennyien tartottunk ki végig. Az ellenzék hazament…”
Facebook
A városba tervezett beruházás Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezető-helyettesének, Debrecen egyik egyéni országgyűlési képviselőjének felszólalásában is szerepelt. A politikus kifejtette, az akkumulátorgyártás nincs benne a tíz legnagyobb vízigényű iparágban, energiaigény szempontjából pedig az első ötben, „ellentétben a papírgyártással vagy a műtrágya-előállítással”. Ezt követően azt magyarázta, hogy Debrecen napi 75 ezer köbméter réteg- és 15 ezer köbméter felszíni, „tartalékban” pedig napi 25-30 ezer köbméter réteg- és 15 ezer köbméter felszíni vízbázissal rendelkezik, miközben a város vízigénye átlagosan napi 40 ezer köbméter. A politikus szerint ehhez képest elhanyagolható a CATL szerinte naponta 3600 köbméter vízigénye. (Ahogy arról korábban már többször beszámoltunk, az akkumulátorgyár vízigényével kapcsolatban az elmúlt hónapokban egymásnak ellentmondó információkat közölt a városvezetés, a beruházó és a hatóságok. Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója korábban arról beszélt, hogy napi 20 ezer köbméter maximális vízfogyasztással számol.)
Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese pedig azt fejtegette, hogy a kormány akkumulátorgyarmattá alakítaná Magyarországot, méghozzá azáltal, hogy rekord alacsony társasági adókkal idecsábítja a német nagytőkét, majd az azokat kiszolgáló kínai akkumulátorgyáraknak szintén komoly támogatásokat és kedvezményeket ad, az üzemeket pedig többek között orosz energiahordozókkal táplálják. „Ha pedig a magyar hálózat nem elég fejlett, akkor óriási távvezetékeket kell fejleszteni, hogy Pakstól Debrecenbe tudjuk vinni az áramot. Végül a marketing része, hogy ezt az egész történetet zöld átállásként kell eladni” – idézi a lap a politikus.
További részleteket a vitáról a Propeller cikkében olvashatnak.
