Az elmúlt hónapokban jelentős lakossági ellenállás bontakozott ki a Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyár tervével szemben. A CATL beruházásával kapcsolatban elsősorban az ivóvizet, az ott használt és tárolt veszélyes anyagokat, valamint a sokak szerint várhatóan nagy számban érkező külföldi vendégmunkásokat illetően fogalmazódtak meg aggályok. Az aggodalom nemcsak Debrecenben, hanem a város térségében is érezhető, amit jól mutat, hogy az ügyben az első demonstrációt mikepércsi lakosok szervezték.

Megkérdeztük ezért néhány környékbeli település polgármesterét, mi a véleményük arról, hogy a CATL a katasztrófavédelmi mellett már a környezethasználati engedélyt is megkapta, valamint foglalkozik-e az üggyel a képviselő-testület, vizsgálták-e a nyilvánosságra hozott dokumentumokat, esetleg tervezik-e bíróságon megtámadni a legújabb engedélyt. A február 14-i leveleinkre egyetlen választ sem kaptunk, ezért telefonon vettük fel a kapcsolatot az érintettekkel. Közülük Váradi Jenő (független), Hajdúszovát, Szabó Lukács (független), Hajdúbagos és Szabóné Karsai Mária (független), Ebes polgármestere döntött úgy, hogy nyilatkozik a témában. Zara András (Fidesz), Hosszúpályi vezetője pedig nem kívánt válaszolni nekünk. Derecske, Hajdúböszörmény, Mikepércs és Sáránd polgármestereivel többszöri próbálkozásunk ellenére sem levélben, sem telefonon nem tudtuk felvenni a kapcsolatot. Közülük Tímár Zoltán (Fidesz), Mikepércs polgármestere a községben november 30-án tartott közmeghallgatáson azt ígérte, amennyiben problémát látnak a környezethasználati engedéllyel kapcsolatban, akkor bíróságon fogják megtámadni azt.

Ebes vezetése rendszeres tájékoztatást kér Debrecentől

Szabó Lukács volt országgyűlési képviselő (MDF, majd MIÉP), Hajdúbagos független polgármestere a Debreciner érdeklődésére kifejtette, amíg nem ismeri a beruházással kapcsolatos dokumentumokat és a szakértők véleményét, addig bármit is mondana, az politikai nyilatkozat lenne, azt pedig szerinte nem célszerű tenni az ügyben. Úgy látja, a nyilvános dokumentumokat hozzáértőknek kell megvizsgálniuk. Arra a kérdésünkre, hogy kért-e fel az önkormányzata szakértőket ezeknek az elemzésére, a következő választ adta: „azt a szakanyagot, amelyet sok hónap alatt összeállítottak, nyilvánvaló, hogy más szakértők nem fogják tudni néhány napon belül autentikusan elbírálni”.

Váradi Jenő, Hajdúszovát független polgármestere a megkeresésünkre mindössze annyit reagált, hogy egy másik önkormányzat által megrendelt szakértői tanulmány elkészülésére vár, amíg az nincs kész, nem tud nyilatkozni az ügyben. Kíváncsiak voltunk arra, pontosan melyik önkormányzatról van szó, de ezt nem árulta el a község vezetője. Információink szerint a térségből egyedül Hajdúszoboszló készíttett ilyen anyagot.

Szabóné Karsai Mónika, Ebes ugyancsak független vezetője a kérdésünkre elmondta, a helyi képviselő-testület február 15-én tárgyalta a témát, és úgy döntöttek, mivel a település jogilag nem minősül ügyfélnek a Debrecen mellé épülő kínai akkumulátorgyárról szóló környezethasználati eljárásban, ezért megkérik Debrecen önkormányzatát, hogy rendszeresen tájékoztassák őket a megyeszékhelyen az akkumulátorgyárral összefüggésben mért monitoring adatokról. A polgármester elmondta továbbá, hogy a község beruházási főmérnöke áttanulmányozta a környezethasználati engedélyt, az ő tájékoztatása alapján hozta meg döntését a testület.

Hajdúszoboszlón határozatba foglalták az aggodalmukat

Hajdúszoboszlóról Czeglédi Gyula független polgármester helyett Matyasovszki Dávid kabinetvezető válaszolt az érdeklődésünkre. A levelében azt írta, a város képviselő-testülete 2023. január 26-án tárgyalta Hajdúszoboszló esetleges érintettségét az akkumulátorgyár-beruházással kapcsolatban. Közölte továbbá, hogy a hatósági eljárás eredményét a polgármester nem kívánja kommentálni, valamint azt, hogy jelenleg folyamatban van a képviselő-testületi határozat végrehajtása.

A testületi-ülésről készített jegyzőkönyv szerint négy határozatot fogadtak el. Az elsőben a képviselők kimondták, hogy a testület aggodalmát fejezi ki az „erős környezeti terhelés miatt, mely nem illeszkedik harmonikusan a térség hagyományos értékeihez, a mezőgazdasághoz és nem utolsósorban az idegenforgalomhoz”. A másodikban arról döntöttek, hogy a fürdővárost érintő esetleges környezet- és természetvédelmi károk feltárása érdekében egy független környezetvédelmi szakértőt bíznak meg a környezethasználati dokumentáció áttekintésére, valamint a hajdúszoboszlói hatások kivédését szolgáló javaslatok megtételére. A harmadik arról rendelkezik, hogy a képviselő-testület együttműködést alakít ki Debrecen önkormányzatával az ottani monitoring-rendszerből származó adatokhoz való rendszeres hozzáférés érdekében. Végül úgy határoztak, felkérik a polgármesteri hivatal illetékes irodáit, hogy az ÉRV Zrt. (Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.) és a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. bevonásával készítsék elő az önálló monitoring-rendszer kialakítását a földtani közeg, a talaj, a talajvíz, a felszíni vizek és a levegő minőségének folyamatos ellenőrzéséhez. A négy határozati javaslatot egyhangúlag fogadták el a képviselők.

Czeglédi Gyula polgármester az előterjesztés szóbeli kiegészítésében arról beszélt, hogy Debrecen részéről nem volt megfelelő az akkugyárral kapcsolatos kommunikáció.

Balmazújváros környezetében korábban évekig szennyezett a veszélyes hulladék

A saját közösségi oldalán február 11-én, még a környezethasználati engedély kiadása előtt kommentálta a beruházást Hegedüs Péter, Balmazújváros független polgármestere. A videós bejelentkezésében a politikus arról beszélt, Magyarországnak az adottságai alapján inkább élelmiszer-előállító nagyhatalomnak kellene lennie. A polgármester a kormány törekvéseit felelőtlen iránynak nevezte. Mint mondta, Balmazújváros a gyár 30 kilométeres veszélyzónájában található, a helyiek pedig már megtapasztalták, milyen helyzet ez. A városvezető emlékeztetett, a település határában lévő lászlóházi hulladéktelepen éveken keresztül szennyezte a környezetet az ott hagyott több ezer tonna veszélyes hulladék. Hegedüs kifejtette továbbá, a városvezetés nem nyugodt azzal kapcsolatban, hogy az akkumulátorgyár nem fogja-e szennyezni a térség vízkészletét. „Javasolni fogom a képviselő-testületünknek, hogy csatlakozzunk Hajdúszoboszló kezdeményezéséhez, a monitoring-rendszer felállításához” – közölte. A polgármester továbbá arról beszélt, hogy a beruházást titokban készítették elő, a térség településvezetői nem kaptak róla kellő időben tájékoztatást. Mint mondta: nem szabadna lakott területek közelében létesíteni ilyen beruházásokat.

Hegedüs Péter azt is kijelentette, nem ért egyet Papp László (Fidesz), Debrecen polgármesterének hozzáállásával, aki korábban a Klubrádiónak arról beszélt, hogy a beruházást a város érdekében akkor is meg kell valósítani, ha a debreceniek döntő többsége azt nem akarja. „Én nem gondolom, hogy a saját városunk lakosait így kell kezelni. Igenis oda kell állni eléjük, meg kell hallgatni őket, és teljes körű tájékoztatást kell nyújtani” – fogalmazott.

Ez a cikk a „Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.