Ugyanolyan esendők vagyunk, mint a világ más népei, lehet itt menőzni, akkor is ugyanabból a hitvány anyagból gyúrtak minket is, mint más népek fiait/lányait.

Valami rosszul értelmezett hazafiságból mindig jobbak akarunk lenni másoknál. Vagy legalábbis kifelé ezt mutatni. Elég felszínes gondolkodás, de ez van. Magyar átok.

Abban is kitűnünk, hogy ebben a nyomorult vírusmizériában itt teljhatalmat ragadott magához a vezér. Erre leginkább háború esetén van példa. Itt ugyan van baj, de semmiképp nem állunk hadban senkivel. Mégis, akármikor megnyilatkoznak vezetőink, a szóhasználatuk olyan, mintha örökké háborúznánk valakivel, valamivel.

Abban is viszonylag különlegesek vagyunk, hogy itt pártpolitikai kérdést sikerült csinálni az egész járványból. A kormány először akként nyilatkozott, hogy vállalja a felelősséget, ám miután a helyzet nem a Fidesz-forgatókönyv szerint alakult, egy merész mozdulattal beindult a hárítás. Nem szimplán kollektív felelősség lett belőle, egészen egyszerűen az ellenzék a felelős kábé mindenért. A magas halálozási arányért mindenképp. Jóllehet, korábban nem erről volt szó. Tudjuk, ne azt nézzék, mit mondok, hanem azt, mit teszek. Figyelünk.

Minden élet számít. Közhelyekben nem szimplán jobban teljesítünk, egyszerűen verhetetlenek vagyunk. Ilyen gondoskodó kormányunk nem is emlékszem, hogy lett volna korábban. Meg senkit nem hagyunk az út szélén. Hát, persze, belelökjük az útszéli árokba, és levan a gond róla. Ne rontsa már az összképet!

Itt a kormányérdekek messze felülírják a tömegek érdekeit. Hiszen, mint már korábban írtam, legfontosabb járványügyi intézkedésként az államtitkárok fizetését kellett jócskán megemelni, és a választási törvényt megbuherálni. A szakállas vicc jut eszembe: Mi vagyok én nektek? Az apánk. És mik szeretnétek lenni? Árvák.

Minden valamirevaló ország igyekezett megtalálni a módját annak, hogyan segíthetné lakosságát a járvány okozta nehézségek elviselésében. Volt ezek közt bértámogatás, ingyen maszkok, ingyen teszt és sok minden más. Ja, nem Magyarországon. A visegrádi négyek közt, a hanyatló nyugaton. Az ugye, nem számít. Magyarország jobban teljesít. Valamiben tényleg igen. A lakosságarányos halálozások számában. Hát, mit ne mondjak, ez elég kétes dicsőség!

Amit megtehetnénk, azt nem tesszük, mert a döntéshozók szeme előtt csak azok a nyomorult dollárjelek lebegnek. Nem tudom szebben mondani, ezek keselyűk, ők mindenképp jóllaknak.

Mert minden élet számít. Édes, drága aranyapáim, vége az esti mesének, hagyjuk a süketelést. Nagyjából Feszty-körkép méretű tacepaókon is ömlenghettek, hazudozhattok, igazából azok hisznek még nektek, akinek ha a Főtéren a szeme láttára a zsebéből kilopnátok a megtakarított pénzét, még akkor is találna mentséget nektek. Mindenki más átlát rajtatok.

Azt a bődületes és arcátlan hazugságot abba lehetne már hagyni, hogy Brüsszel miatt nem lehet oltani, mert nem küld elég vakcinát. És persze ezért kellett rögvest keletre rohanni, hogy jókora mutyival oltóanyagot szerezzenek.

Hogy is van a sztori a Modernával? Lehívhattunk volna még egy hatalmas mennyiséget, de a kormány veszni hagyta (más országok aztán le is csaptak rá). Mert drága. De minden élet számít. Mennyibe is kerül a kínai? Több mint a duplájába. Az nem drága. Hát, matekból egyikőtök se lehetett egy százas égő a suliban, annyi szent. Osztogatni se a kínait szokás külföldre, hanem a Pfizert. Itthon meg jönnek a pökhendi, arrogáns beszólások, hogy ne válogassanak az emberek.

Jó lenne a teljhatalmat megtartani, míg a világ világ meg még két nap, de közben az istenadta nép háborog, türelmetlenkedik. Mi kéne ezeknek? Már adtatok emelést az államtitkároknak, a képviselőknek. Jó, hogy nem már a parizerzabáló proliknak is. Még csak az kéne! Hova lenne akkor Lázár victim blaming beszólásának a hitele?

Ígérni kell egy közeli időpontot, attól lenyugszanak. Aztán halogatni. Aztán megint halogatni. Csak egyre kell ügyelni, a nép előtt az ellenzéket szarni-szapulni folyamatosan. Számokkal dobálózni, hazudni, csúsztatni.

Nyájimmunitás. Tavaly teljesen más százalékokban határozták meg világszerte. Közben azonban megjelentek a mutánsok, amik jócskán megbonyolították a helyzetet. Minden értelmes országban átértékelték a korábbi elképzelést, és már 90%-nál vagy afölött tartanak, nálunk úgy döntöttek, a két és fél millió elég a nyitáshoz. Boltokban létszámkorlátozás négyzetméter alapon. Hogy ugyanez az iskolákban nem valósítható meg? Kit érdekel, menjen visszafele aprajafalva az oviba, suliba. Ja, hogy a tanerők sincsenek beoltva? Na, lóhalálában zavarjuk le azt a nyüves első oltást. Igaz, valódi védettséget még nem ad, de majd plakátokon meggyőzően állítják az ellenkezőjét. A képviselők már korábban sorra kerültek, hiszen, mint mondták, ők naponta találkoznak a választóikkal. Aha, max az utcán, ha szembejön velük. Ezer éve nem tartanak fogadóórát.

Nem fontosak az állatorvosok sem. Végtére is az nem egészségügy. Csak állatok. Meg gazdik. Meg távolságtartás. Ja, hogy az ott nem mindig megoldható. Várjanak a sorukra. Jó esetben nem betegszenek meg addig. Amikor a kifogásra, hogy nincs elég kapacitás, hadra fogható ember, aki oltson, az Állatorvosi Kamara felajánlotta a segítségét, hiszen oltani ők is tudnak, visszautasították őket. Hogy is van ez akkor? Nem veszélyeztetettek a Nébih emberei sem. Az állategészségügyben dolgozó más emberek sem.

És igen, a pedagógusokat védtelenül zavarják vissza az iskolába. A gyerekek sincsenek oltva, pedig a mutáns miatt már ők is veszélyben vannak. Nem fognak tudni távolságot tartani a tanteremben. A fenébe már ezzel a sok közjószággal, nem lehet mindenkinek a kedvére tenni.

Ha pedig nem lehet, akkor nyilván a saját agymenés a fontos. Jön a futball EB, nyitni kell. Amikor megkérdezték, melyik ország hány százalékot vállal, egyedül Magyarország hős vezére vállalt 100 százalékot a stadionokban, minden értelmes, felelős vezető jóval kisebb arányú vállalást tett. Magyarország jobban teljesít.

Nyitnak a teraszok, már csak néhányat kell aludni addig. Mielőtt bárki azt vágná a fejemhez, hogy tönkre akarom tenni a gazdaságot, a vendéglátásban dolgozókat pedig földönfutóvá, szólok, hogy ételrendeléssel nem egyszer még támogattuk is a működésüket. Szeretném a nyitást, de biztonságosan. Maguk a szakma képviselői is elhamarkodottnak találják a nyitást, amíg a dolgozóik nem védettek. Számít? Amúgy az államnak lett volna kutyakötelessége a jövedelem nélkül maradókat átsegíteni anyagilag ezen a nyomorult helyzeten. Láthattuk viszont, hogy itt mindenre van pénz, ami nekik fontos, és semmire nincs, ami nem őket gazdagítja. Elvégre ez nem a hanyatló nyugat.

Megépültek azok a monstrum stadionok, és most nem is a beleölt pénz a fontos. Ott állnak üresen, de például Debrecenben is kóvályognak a szerencsétlen emberek, mert egy-egy szám alapján nem tudják, merre lehet egy adott oltópont. Miért nem lehet ilyenkor a stadionokat bevetni, ahol egyszerre nagyon sok ember elférne, egyszerre nagyon sok embert lehetne beoltani, felgyorsítva ezzel az oltakozás menetét?

Hogy ne csak propagandaszinten legyen meg egy-egy kitűzött létszám. A beoltott 3 millióból ugyanis még másfélnek sincs teljes védettsége. Pont, mint a negyvenakárhány százalékból kimatekozott Fidesz-kétharmad. Csak határozottan kell fellépni, tolni a mantrát, aztán mindig lesz, akit jól lehet lakatni a süket dumával.

Persze, arattak a plasztik kártyák gyártói is. Maga Gulyás elismeri, hogy egyelőre annyit se ér az egész, mint szegfű a gomblyukban. Szerintem meg lehet sorsjegyet is lekaparni a védettségi igazolvánnyal, és így akár már szerencsét is hozhat a tulajdonosának. Nem akarom tudni, mennyi pénzt szórhattak el erre is.

Retkes körmű folyamatosan hárítja a felelősséget az ellenzékre. Meglehetősen nehéz elhinni, hogy ez a szellemi és erkölcsi impotens valaha praktizáló orvos volt. És akkor onkológusként leállítja az onkológiai szűrővizsgálatokat. Neki kéne legjobban tudni, hogy vannak kórságok, amelyeknél bizony pár hónap is számít. Aztán majd lehet mondani a betegnek, hogy ha hamarabb jött volna, még megmenthették volna, így viszont már esélytelen. És ez a nyomorult el fog tudni számolni a lelkiismeretével? Ez lenne a keresztény értékrend? Meg az agancskapus vadászkiállítás? Mert járványhelyzetben anélkül egy tapodtat sem. Kerül, amibe kerül.

Beszélhetnek itt a szakemberek, az Operett Törzs mindenek felett. Ahol persze olyan észkabátok ülnek, hogy a fal adja a másikat. Azoknak pedig mondhatják az orvosok, hogy megvirradt, ők mindent is jobban tudnak. Gulyás Gergely nemzetközi vakcinaszakértő meg aztán megmondja a tutit. Szellemi és morális mélyrepülésével már a Mariana-árok alját súrolja, de nem adja fel, mindig van lejjebb. Csak annyiszor mond ostobaságot, annyiszor hazudik, ahányszor kinyitja a száját. Ezért viszont meglehetősen jó fizetést kap.

Bárhogy is károg az „oltásellenes” baloldal, a Magyar Orvosok Szakszervezete, ma reggel elkezdődött a jelenléti oktatás az általános iskola alsó tagozatában és nyitnak az óvodák.

Aztán, ha baj lesz, majd jön az újabb kamucunami. Mert a hiteles tájékoztatás az le van állítva. Nem most van itt az ideje kamuvideók készítésének, lamentál a vezér. Kamuvideóknak soha nincs itt az ideje. Szóval, ha baj lesz, majd megmagyarázzák. Egy biztos, ők mindent megtettek, felkészültek, küzdöttek, oltási terv is volt, sőt jobbak vagyunk mindenkinél, DE … Az a halálkampányt folytató ellenzék, Soros, Brüsszel, Zacher, Jakab Péter, a hazaáruló másképp gondolkodók, a migráncsok, a négy évszak, a kapufa, az a hülye akác, mind-mind csak akadályoztuk őket, és miattunk halnak az emberek.

Tessék mondani, a teljhatalommal (L’état c’est moi) ki hoz döntéseket? Akkor tessék már végre felnőni, és mint az igazi nagyok, a felnőttek, teljes felelősséget vállalni az összes elcseszett vagy elmulasztott intézkedésért, azok következményeiért.

Nyitnikék. Hát, igen, én is úgy érzem. Jövőre a börtönöket mindenképp. Megfelelő emberek megfelelő helyre. Ott majd kipihenhetik ennek a megfeszített „munkának” a fáradalmait a maradj ott(hon) jegyében. A pénzünkre sem lesz szükségük, all inclusive wellness, semmire se lesz gondjuk. Mi meg majd kitaláljuk, hogyan tovább, az már legyen a mi gondunk, ne az ő fejük fájjon miatta.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!