Szeptember 1-én elkezdődött az új köznevelési tanév Magyarországon. Telefonon kérdeztük Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökét, mire számíthatnak a szülők az idei tanévtől. Mint mondta, az alapfeladat ellátását biztosítja a kormány, a kötelező tanítási órák megtörténnek majd, a színvonallal azonban már lesznek problémák. Kérdéses ugyanis, hogy megfelelő szakos tanárok tanítják-e például a fizikát és a kémiát.

A szakszervezeti vezető szerint nagyon komoly gondok lesznek a felzárkóztatással és az esélyteremtéssel is. Kifejtette, a közoktatásban szereplő egymillió gyermekből százezren sajátos nevelési igényű (SNI), valamint beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) tanulók. Ez azt jelenti, hogy a kétezres évekhez képest megduplázódott az ilyen gyermekek száma. Ők mind valamilyen szakellátásra szorulnának, ehhez azonban nincs meg a szükséges számú szakember.

Totyik Tamás arról is beszélt, hogy a pedagógusok teljesítményértékelése nem egy sikertörténet. Kifejtette, a pontozási rendszer nagyon szubjektív volt, egy nyári törvénymódosítással pedig elvonták az igazgatóktól a végső jutalmazás megállapítását. Szerinte ez még nagyon komoly belső vitákat fog okozni. Tudnak olyan iskoláról, ahová a tankerület odaszólt, hogy nem lehet mindenkinek a teljesítménye 80 százalék fölött. Pedig Totyik úgy látja, egy elitiskolában biztos, hogy a pedagógusok 99 százaléka a legmagasabb szinten teljesít.

Az életfogytig tanulásra kellene megtanítani a gyerekeket

A szakszervezeti vezető szerint a magyarországi pedagógusok nagyon várják az új nemzeti alaptantervet (NAT), ugyanis azt tapasztalták, hogy a jelenlegi nagyon nehezen teljesíthető az átlagos gyerekek számára. Ráadásul az elmúlt években megjelent a mesterséges intelligencia, amit az oktatásban is alkalmazni kellene.

Arra a kérdésünkre, hogy a PSZ szerint szükség van-e egyáltalán egy központilag összeállított alaptantervre, Totyik azt felelte, komoly szakmai vita folyik arról, kell-e központi alaptanterv, vagy csak a kimeneti szabályozásra van-e szükség. „Ez politikai kérdés. Számunkra mindkettő elfogadható” – szögezte le, hozzátéve, nagyon fontos lenne, hogy minden oktatási intézménynek nagyobb szabadsága legyen. A NAT jelenleg a követelmények 90 százalékát határozza meg, mindössze 10 százaléknyi mozgásteret ad a pedagógusoknak.

Ráadásul ugyanolyan haladási tempót kell teljesíteni egy bihari térségben lévő, hátrányos helyzetű iskolának és egy tizenkét osztályos, debreceni református iskolának. Totyik Tamás kifejtette, a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó iskolában valójában sokkal megfontoltabban kell haladni.

A szakszervezeti elnök megjegyezte, a nemzeti alaptantervnek a munkaerőpiac igényeit is ki kellene elégítenie. A mesterséges intelligencia és a robottechnológia robbanásszerű fejlődése, a folyamatosan megjelenő újabb és újabb eszközök miatt a gyerekeknek az önálló tanulásra való képességet kell elsajátítaniuk, meg kell tudniuk felelni az életfogytig tartó tanulás feltételeinek. Úgy látja, ma erre a diákok mindössze 40-50 százaléka képes.

Nincs párbeszéd a Tiszával

A pedagógustársadalom várakozással tekint arra is, milyen irányba fog változni a közoktatás a 2026-os országgyűlési választás után. „Egyik oldalról sem tudjuk, hogy mit szeretnének a közoktatásban” – fogalmazott Totyik Tamás. Arra a kérdésünkre, hogy a PSZ párbeszédben áll-e a Tisza Párttal oktatási ügyekben, azt felelte, nincs, nem is kereste őket a Tisza, de a szakszervezet sem vette fel a kapcsolatot az ellenzéki párttal. „Mi oda megyünk, ahová hívnak” – magyarázta.

Iskolákat vonhatnak össze Hajdú-Biharban?

A PSZ szeptember 1-i sajtótájékoztatóján Totyik beszélt arról, hogy a csökkenő gyereklétszám miatt a jövőben iskola-összevonásokra is kell készülni. Megkérdeztük, a szakszervezetnek van-e tudomása arról, mennyire érinti ez a jelenség Hajdú-Bihart.

Totyik Tamás kifejtette, vannak olyan települések a megyében, ahol idén 4-5 első osztályos gyermeket írattak be. Mint mondta, ezeknek az intézményeknek a fenntartása elvonja az erőforrásokat a minőségi oktatástól. „A pedagógushiány jelentős részét ez az elaprózott településszerkezet és a hozzá kapcsolódó oktatási intézmények fenntartása okozza” – magyarázta. A PSZ számításai szerint jelenleg országosan 15-16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből. Úgy vélik, a felükre nem lenne szükség, ha megfelelő lenne az iskolahálózat.

Totyik a Debrecinernek azt is elmondta, a kormány nem tekinti pedagógushiánynak a nyugdíjasok visszafoglalkoztatását – jelenleg több mint 10 ezer ilyen kollégáról tud a PSZ. A szakszervezet úgy látja, a nyugdíjasoknak éppen a hiányzó pedagógusokat kell pótolniuk.